Szent István-napi zenei ünnepség Siterben

A négy főszereplő, balról jobbra: Jónás Krisztina – Gizella királyné, Szerekován János – pap, Najbauer Lóránt – alattvaló és Jekl László – István király
A négy főszereplő, balról jobbra: Jónás Krisztina – Gizella királyné, Szerekován János – pap, Najbauer Lóránt – alattvaló és Jekl László – István király
Nagy sikerrel mutatta be a siteri Árpád-kori templom falai között a Savaria Barokk Zenekar Antonio Caldara: Szent István, Magyarország első királya című oratóriumát. Hagyományteremtő kezdeményezés indult útjára, a szervezők bíznak abban, hogy folytatása is lesz.

A nagy hőség ellenére sokan érkeztek a Hegyköz egyik impozáns templomába a környező falvakból, de egész Bihar megyéből, hogy megnézhessék és meghallgathassák Antonio Caldara: Szent István, Magyarország első királya című oratóriumát a Savaria Barokk Zenekar előadásában. A Németh Pál fuvolaművész-karmester által vezetett világhírű együttes egy fárasztó erdélyi koncertsorozat zárónapjaként érkezett hétfőn a műemlék templomba, a Siteri Református Egyházközség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh meghívására, akik arra vállalkoztak, hogy minden évben, Szent István napján, zenei ünnepséget szerveznek a helyi Árpád-kori templomban. Hagyományteremtő kezdeményezés indult tehát útjára augusztus 20-án Siterben, ez a kezdet, a szervezők pedig remélik és bíznak abban, hogy folytatása is lesz.

Az előadás Szomor Attila siteri református lelkipásztor igeolvasásával és áldásával kezdődött. Újkenyér ünnepe lévén az igeversek az Ezsdrás könyve 6,22 („És azután megtarták a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon nagy örömmel, mert megvidámította vala őket az Úr…”), valamint az Apostolok cselekedetei 2,42 („És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben”) bibliai részekből szóltak. A lelkipásztor kihangsúlyozta: szándékuk a hagyományteremtés, minden év augusztus 20-án meghívnak egy neves zenekart, hogy ez ősi templom falai között ünnepelhessük államalapító Szent István királyunkat. Németh Pál karnagy röviden vázolta az oratórium mondanivalóját, melyet négy énekes szereplő és a vonószenekar adott elő. A kor gyakorlatának megfelelően jelmezekkel, kellékekkel megtervezett előadásban a szöveg és a mondanivaló jobb megértését a magyar fordítás, és a műhöz illő képek vetítése segítette.

A keresztény hit felvétele

Az oratórium a magyar történelem egyik jelentőségteljes pillanatát, a keresztény hit felvételét, a nyugati keresztény országokhoz való csatlakozást jeleníti meg az államalapító király, Szent István belső vívódásainak, tépelődéseinek tükrében. A magyar király történetét Antonio Caldara 1712-ben zenésítette meg. A kompozíció keletkezésének hátterében alighanem diplomáciai megfontolások is állhattak, a Habsburg-házra neheztelő XI. Kelemen pápa ugyanis vonakodott áldását adni VI. Károly császár koronázására. Akár ezért, akár más okból, a moralizáló allegóriaként megfogalmazott libretto mindenesetre bőségesen tartalmaz a kegyelem és könyörületesség szépségét dicsőítő sorokat, amelynek hatására a magyar uralkodó rátalált a hit útjára.

A siteri templom igen jó akusztikájának köszönhetően a jelenlévők egy kitűnő, kellemes hangzású koncertnek lehettek részesei. Érdemes kihasználni ezt az adottságot, és több hasonló koncertet szervezni a műemlék templom falai között – ezt a megállapítást maguk a zenekar tagjai is megerősítették.

A koncert nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget, majd a művészek és a jelenlévők egy állófogadáson vettek részt a templomkertben felállított asztaloknál.

Tóth Zsigmond