Székelyföldi szülőfalujában örök nyugalomra helyezték Kányádi Sándort

Akt.:
Kányádi Sándor portréja a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költõ, író búcsúztatásán szülõfaluja, a Hargita megyei Nagygalambfalva református templomában 2018. július 7-én. Kányádi Sándor június 20-án, 89 évesen hunyt el. MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
Kányádi Sándor portréja a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költõ, író búcsúztatásán szülõfaluja, a Hargita megyei Nagygalambfalva református templomában 2018. július 7-én. Kányádi Sándor június 20-án, 89 évesen hunyt el. MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván szombaton végső nyugalomra helyezték Kányádi Sándor író, költő, műfordító földi maradványait.


A református templomban tartott gyászszertartáson Áder János köztársasági elnök mellett számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen. A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát – akit Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintett – kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

ÁDER János; KÁNYÁDI Sándor
A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.
Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: Kányádi Sándor műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. “Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.
Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.
Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte: Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek.”Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak” – mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

KÁNYÁDI Sándor
A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága – hallgatták végig bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben.
Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték. Kányádi Sándor életének 90. évében, június 20-án hunyt el.