Szatmárnémetitől Búcsig

Szatmárnémetitől Búcsig
Szatmár megye – Kétszáznegyvennégy éve született Szatmárnémetiben és száznyolcvanhat éve halt meg Búcson Katona Mihály földrajztudós, a „geográfia magyar Humboldtja”. Felvidéken ismert a neve, nálunk kevésbé.

Április 20–án került megrendezésre felvidéki Búcson a X. Emese Udvarházi Napok, amelynek egyrészt azért van számunkra jelentősége, mert arra meghívást kapott, és részt vett a szatmárnémeti Ady Endre Társaság, másrészt pedig azért, mert Búcson egy, egykor tájainkról indult gondolkodó, Katona Mihály geográfus tudományos munkásságát és életútját bemutató előadás is elhangzott, amelynek a budapesti Lukács Ágnes egyetemi tanár volt az előadója. A rendezvényről mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az idei Emese Udvarházi Napok gerincét A múlt megújító szellemisége és a reneszánsz címet viselő konferencia képezte, amelyen a résztvevők Mátyás király koráról és a búcsi térség reneszánszkori településeiről, az „újrafelfedezett” katona Mihályról hallhattak előadást, s nem mellesleg, megismerkedhettek a visegrádi Szent György Lovagrenddel, dr. Székely Gotthard Csilla passaui nagyprior révén. A rendező vendéglátók olyan kulturális „csemegékről” is gondoskodtak, mint a honfoglalás korát bemutató kiállítás, a Felvidéki Népviseletes Babák kiállítása (ez utóbbit Szatmárnémetiben is meg lehetett tekinteni), vagy a Felvidéki Rockszínház műsora, Tóth–Páll Miklós, szatmárnémeti színművész szavalatai, a népi reneszász énekelt imádságai vagy akár Csoóri Sándor Katona  Mihályra emlékező verssorai.

Még ma is tanítani lehetne

Lukács Ágnes, előadásában így összegezte Katona Mihály munkásságát: „Óriási és zseniális életművet hagyott hátra”. Majd Bulla Béla szavait idézte, aki az 1950–es években Katona elfeledett munkásságára irányította a tudomány és a közvélemény figyelmét. „Szemlélete olyan friss, anyagkezelése és beosztása annyira modern, hogy belőle a csillagászati földrajz tananyagának jelentős részét még ma is tanítani lehetne. Példatára és a földglóbussal elvégezhető gyakorlati feladatai (pl. a glóbus valóságos helyzetbe állítása, a megvilágított félgömb meghatározása, a nappal időtartamának, a szürkület és alkonyat időtartamának, két hely időkülönbségének, a pólusmagasságnak, stb. meghatározása) azóta is állandóan szerepelnek csillagászati-földrajzi kézi- és tankönyvekben.”

„…ne legyünk jövevények.”

Katona 1764. október 9–én Szatmárnémetiben született, itt kezdte a tanulmányait, amelyeket a Debreceni Református Kollégiumban, aztán az Odera menti Frankfurtban, majd Jénában illetve Erlangenben folytat. Hazatérte után Komáromban a Református Kollégiumot — annak rektoraként — főgimnáziummá fejlesztette. Aztán a búcsi lelkészi állást felvállalva, haláláig a tudományoknak élt. A föld mathematikai leírása című könyve alapján Hevesi Attila a magyar földrajztudomány megteremtőjének, a már említett Bulla Béla a geográfia magyar Humboldtjának nevezte. Az előadó Katona kapcsán hangsúlyozta: amidőn a magyar divatból csak németül és deákul olvasott, a tudós, a világhírről lemondva, a divattól megvetve magyar nyelven írta műveit, hogy a tudomány mindenkihez eljusson. Miért is? „Midőn idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükséges, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények.”

Citáció: „Midőn idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükséges, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények.” Katona Mihály

Bódi Sándor