Szakma és hivatás

facebook.com/janos.tarkanyi
facebook.com/janos.tarkanyi
A kolozsvári fotó és filmgyártás hagyományait elevenítik fel azok a kiállítások, megjelent könyvek, amelyek az utóbbi évtizedben láttak napvilágot. Fontos szerepet játszik az a tény is, hogy a két kolozsvári egyetemen, a Babeş- Bolyai Tudományegyetemen valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen fotó és filmképzés folyik.

Ennek következtében kialakult a tudatos, szakmai tudással rendelkező fotós és filmes nemzedék. A civil szervezetek közül a Kolozsvár Társaság fontos szerepet játszik a kolozsvári filmes hagyományok széleskörű népszerűsítésében, a filmkultúra fejlesztésében. A Kolozsvár Társaság által indított Fotó és film Kolozsváron, rendezvénysorozat keretén belül „Szakma és hivatás” címmel előadásra került sor. A meghívott Tárkányi János operatőr, vágó, egyetemi oktató. A moderátor szerepét Katona Zs. József töltötte be.

Filmes karrier alakulása

A beszélgetés Tárkányi János filmes karrierjéről, a portréfilm keletkezéséről szólt. Tárkányi János középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban végezte. Majd a Kolozsvári Területi Televízió külső munkatársa. 1998-ban a Budapesti Színház és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Majd visszatért Kolozsvárra. A Román Televízió magyar szerkesztőségének külső, majd belső munkatársa. 2004-ban elvégzi a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Újságírói szakát. Majd doktorált. Jelenleg főállásban a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségének munkatársa, mellékállásban a Babeş- Bolyai Tudomány Egyetem Színművészeti és Televíziós Karának és az Újságírói szaknak oktatója. Bevallása szerint kezdetben természeti filmeket készített. Dokumentumfilmet forgatott a Kazán-szorosról, majd kulturális és egyházi műsorokat. Elhatározta, portréfilmet készít Kabán Józsefről.

A fotó és a filmművészet kapcsolata

Ez alkalommal bemutatták a „Kattan a gép, mint a pillanat”, Kabán Józsefről készült dokumentumfilmet. Kezdetben nem tudta, hogyan is kezdje. Csép Sándor szavait idézte: „az írók a szavakkal, a szerkesztők az újsághírekkel, újságcikkekkel dolgoznak.” Tárkányi anyaggyűjtésbe kezdett.Megtalálta azokat a cikkeket, melyekben Kabán Józsefről írtak. Ugyanakkor kereste az archív felvételeket. Valamint Palocsay Zsigmond Felnőttek meséskönyve-című könyvét is felhasználta, amelyhez Kabán készített felvételeket. A 2008-ban készült Kabán József portréfilm narrátora Csép Sándor, zeneszerző Pap Tibor. A film absztrakt fotóművészről készült, melyhez absztrakt zenei háttér társult.

Kabán József túllépi a hagyományos fényképezés határait. Általában mindent szeretett lencsevégre venni. Majd elkezdődött a labormunka. Kabán a filmben megvallja, sok fotója volt, de sajnos azokat nem rendszerezte. De a lenagyított képeit sem rendszerezte. Csép kiemelte, hogy egyesek szerint a fotó, fénykép önmagában nem művészi alkotás. Kabán nem szaladt soha a meg nem ismételhető pillanat után. A fotózásban minden érdekelte. Portréfotót készítetett, de azt átdolgozta laboratóriumában. Arra ellenben törekedett, hogy a felvételben benne legyen az illető jellegzetessége, egyénisége. Kabán szerint ismerni kellett az illetőt, akiről a portré készült. Csép Sándor szerint Kabán a fotózásban stílusteremtő. Kabán portréfotót készített Incze Ferenc festőművészről. Mint mondta, nehezen jött össze, mert a művésznek nagyon sajátos nézete volt a művészetéről. A róla készült képek jó részét papírkosárba dobta. Kabán az absztrakt fotózás képviselője. Még készített portréfotót Benczédi Sándorról, Szabó T. Attiláról, Szilágyi Domokosról és még sok másról.

A fotó is művészet

Egyesek szerint a fotó csak technika. Az idő beigazolta, hogy a fotó az, művészet is. Pusztán csak technikával nem lehet semmit elérni. Kabán nem a hagyományos technikát alkalmazta. Művészi érzékkel az emberi lényeket kereste. Érdekes Palocsay Zsigmond Felnőttek meséskönyve, amelyet 97 Kabán fotó ihletett. A könyv a mai állítások alapján három hét alatt elkészült. Mondhatnánk úgyis Palocsay meséket költött a Kabán fotókhoz. Kabán szükségesnek tartotta, hogy minél több esztétikumot vigyen be a fotóba. Kabán József (1933-2010) a kolozsvári törvényszék keretében működő Kriminalisztikai Laboratórium fényképésze volt. 1976 és 1983 között 47 íróról, képzőművészről készített felvételeket, amelyek folyóiratokban, újságokban jelentek meg. Különböző könyvek fotóillusztrációit készítette el. Kántor Lajos szerint a film készítőjének érdeme, hogy a rögzített képek sorozatából tudott filmet készíteni. A fotóművészről készített dokumentumfilm nagyon jó, és sokat visszaad Kabán-ból. Idővel ennek művészi értéke megnő.

A vágó szerepe

Tárkányi János a közönség kérdésére válaszolva elmondta, a filmnek nem volt költségvetése. Ennek következtében a film elkészítésének nem volt határideje. A vágó munkájával kapcsolatban megjegyezte, annak alkotó szerepe van. Több eszköze van a vágónak, mint az operatőrnek. A film nagy erénye, hogy a fotóművészet társul a vágó művészetével.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter