Szükség van körgyűrűre és újabb hídra is

Szatmár megye – Ilyés Gyulával, Szatmárnémeti polgármesterével beszélgettünk a megyeközpont közlekedési stratégiájáról. A körgyűrű és a Szamoson átívelő hidak is csak részmegoldást jelentenek az elöljáró szerint, de ennek ellenére fontosnak tartja ezek megépíttetését.

—Mi nehezíti Szatmárnémeti közlekedési stratégiájának fejlesztését?
—Tudni kell, hogy Szatmárnémeti forgalom szempontjából nagyon rossz adottságokkal rendelkezik. Ennek pedig két fő oka van. Az egyik a Szamos folyó, amely kettészeli a várost kelet-nyugat irányban. A városfejlesztésnél a nagy árvíz után lehetett volna módosítani a mostani szerkezeten, de akkor elővigyázatossági szempontból úgy döntöttek, hogy a lakónegyedeket és az ipari telepeket a város déli részén, vagyis a Szamos bal partján kezdik el építeni. Ennek az elgondolásnak az az előnye, hogy a történelmi városrész érintetlen maradt, hátránya viszont, hogy a várost a hidak számától tette függővé.
—Miért jelent nehézséget a folyó jelenléte?
—Egy híd megépítése akkor is sokba kerül, ha keskenyebb folyó felett kell átívelnie. Sokan azt az indokot hozzák fel, hogy Nagybánya könnyedén megoldották a hidak kérdését. Igen ám, de a Szamos sokkal szélesebb, mint a Zazar, nem is beszélve arról a széles töltésről, amely ugyan biztonságot jelent a városnak, de jelentős többletköltséget is ró a híd megépítését finanszírozó önkormányzatra. Mondhatom nyugodtan, hogy Romániában kevés olyan folyó van, amelyen 7-900 méter hosszú híd kellene, 150-200 méteres átíveléssel megtoldva.
—Két fő okot említett. Az egyik a folyó, mi a második?
—A második nehezítő tényező a vasút, amely észak-déli irányban szeli át a várost. Ha a folyónál is megemlítettem, hogy el lehetett volna kerülni a város kettészakítását, akkor ez fokozottan igaz a vasútra. A vasútállomást nem a jelenlegi helyén kellett volna elhelyezni, mert így hosszú időre elvágta a városrészeket egymástól, s amíg a Fabricii utca folytatásában megépített vasúti felüljáró meg nem épült, addig a lakosságot arra kényszerítette ez az elhibázott döntés, hogy hatalmas kerülővel, szinte a városközponton keresztül közelítsenek meg korábban mindössze egy átjáróval összekötött területeket. Nem is beszélve arról, hogy az egyetlen nemzetközi utat is kettévágták a vasúttal.
—Ezek tehát Szatmárnémeti rossz adottságainak okai. Ezen kívül mit kell még figyelembe venni a stratégia meghatározásánál?
—Németországban, és más nyugat-európai országokban a gazdaság és minden más tényező együtt fejlődött, így volt idejük hosszú távú elképzelésekben gondolkodni. Romániában robbanásszerűen következett be ’89 után, de főleg 2000 táján a fejlődés, amelyhez sehogy sem lehetett igazítani a meglévő infrastruktúrát. Emlékezzünk csak vissza a ’89 előtti időkre, amikor 5, maximum 6 ezer gépjármű volt a megyében. Most csak Szatmárnémetiben 40 ezer a bejegyzett autók száma. Ehhez jön hozzá a város elhelyezkedése miatti tranzitforgalom, valamint az igen megélénkült gazdasági helyzetből következő tehergépjármű-forgalom.
—Mit lehet tenni, hiszen a város szerkezetén jelentősen nem lehet változtatni?
—Az egyetlen megoldás a körgyűrű, amely legalább a tranzitforgalom jó részét kivezetné a városból, valamint a személyautók egy részét. A körgyűrű a reptértől indulna, párhuzamosan a Hegyi úttal, valamint a Lucian Blaga úttal, keresztezné a vasutat, az ipari telep mellett a Magnoliei utcai részen haladna végig, majd a Károlyi úton keresztül a Szamoshoz érne. Itt lenne a harmadik hídja a városnak, majd az út folytatódna a Petei útig. Keresztülvágna Szatmárnémeti és Lázári közötti területen, a Sárerdei úton, és egy újabb felüljáróval a vasút felett, majd csatlakozna a Nagybánya felé vezető országúthoz. Sokáig ez a terv együtt futott a NagybányaNyíregyháza gyorsforgalmi úttal, ám jobbnak és elsősorban kivitelezhetőbbnek láttuk, ha mégis leválasztjuk a tervet.
—Jelenleg milyen szakaszban van a körgyűrű?
—Megvan a környezetvédelmi hatástanulmány, és 2008-ban már a nyomvonalán elterülő földterületek kisajátításának első lépéseinél tartottunk, amikor leállt a folyamat. Emil Boc miniszterelnök és Radu Berceanu szállításügyi miniszter tavalyi látogatásakor ígéretet kaptunk arra, hogy prioritással kezelik az ügyet, de az idei költségvetésben nyoma sincs ennek.
—Van esély rá, hogy elsőbbséggel kezelik majd a szatmárnémeti körgyűrűt?
—Lehetséges, bár meg kell értenünk, hogy Nagyszeben, Pitesti és Brassó, ahol a teherforgalom jó része megfordul, valamint Kolozsvár életében sokkal nagyobb szükség lenne a körgyűrűre, és még szerintem Nagyvárad is előrébb van a prioritási listán, mint Szatmárnémeti. De azt nem értem, hogy miért nem lehetett legalább egy részét az állam éves beruházási tervébe belefoglalni, hogy legalább a kisajátítási dokumentáció elkészülhessen.
—Érezhetően csökkentené ez a körgyűrű a város forgalmát?
—Mindenképpen hosszútávúan kell gondolkodni, amikor a körgyűrűről beszélünk. A körgyűrűről szóló nyílt vitán tett kijelentésem, mely szerint nem csökkentené a város forgalmát számottevően, félreérthető volt. Nem azt mondtam ezzel, hogy nincsen szükség rá, csak annyit akartam közölni, hogy számítani kell rá, hogy a belváros szűk utcáin ettől még nem lesz könnyebb a közlekedés. De ha már 10 százalékkal csökken a város útjainak terhelése, az is jó.
—Ez lenne akkor a város harmadik hídja. De elkészült egy terv egy igen impozáns hídról. Az mikor lesz kivitelezhető?
—Valóban elkészíttettünk egy tervet, mert a városrendezési tervben szerepel még egy híd. Azt szerettük volna, ha ezúttal látványra is kellemes elképzelés valósulhatna meg, de hogy finanszírozás mikor lesz rá, azt jelen pillanatban nem tudom megmondani. Mivel sem uniós, sem állami támogatás nem várható ilyen célra, egyedüli megoldásként a bankkölcsön rajzolódott ki előttünk, erre azonban még várni kell.
—Arról a hídról van szó, amely egyik fele a strandnál a másik pedig az Interex szupermarketnél lenne. Hogyan választották ki a területet?
—Igen, ott lenne. A terület kiválasztásnál nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a Szamos által kettéválasztott városrészek struktúrája messze nem egyezik meg egymással. Nagybánya esetében, ahol egy mesterségesen kialakított városról beszélünk, nem nehéz hidakat építeni, hiszen a két területen az utcák egymásra néznek. Szatmárnémetiben azonban több tényező is nehezíti ezt. A bal parton a lakónegyedek zártak, és a forgalom bevezetése nem oldaná meg a gondot. A Szamos jobb oldalán pedig nehezen lehet olyan utcákat találni, amelyek egy részét ne kellene lebontani ahhoz, hogy egyáltalán elférjen ott egy híd.
—Mit gondol, a hidak és a körgyűrű megépüléséig mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a forgalom elviselhető legyen?
—Mivel a gépjárművek száma számottevően már nem fog nőni, most lehet elkezdeni a stratégia elgondolását, addig pedig az odafigyelés lehet az egyetlen megoldás a városban.