Svédországban tájékozódik a ciántechnológiáról a romániai környezetvédelmi miniszter

Svédországban fog tájékozódni a ciántechnológiát alkalmazó bányák működéséről Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter, aki elmondta, hogy Finnországban is termelnek ki aranyat ezzel a technológiával.

A román közszolgálati televíziónak a miniszter  kijelentette, hogy az erdélyi Verespatakon (Rosia Montana) tervezett aranybánya-beruházás kapcsán környezetvédelmi miniszterként nem tehet egyebet, minthogy tiszteletben tartja az érvényben lévő európai jogszabályokat.
    Rámutatott, hogy jelenleg Svédországban és Finnországban is termelnek ki aranyat ciántechnológia alkalmazásával, igaz, olyan helyeken – tette hozzá -, ahol nincsenek települések, de a valóság az – mondta Borbély -, hogy Európában jelenleg alkalmazzák ezt a technológiát.
    A román szaktárca már 2007-ben felfüggesztette a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat által készített környezeti hatástanulmány jóváhagyási folyamatát, mivel a vállalat nem rendelkezik érvényes településrendezési engedéllyel. Borbély kijelentette, hogy amennyiben vállalat érvényes településrendezési engedélyt kap, akkor a romániai törvények értelmében folytatni kell a hatástanulmány engedélyeztetési procedúráját.
    Borbély közölte, hogy már felvette a kapcsolatot svéd kollégájával, hiszen az északi országban jelenleg évente 4,5 tonna aranyat termelnek ki ciántechnológiával. Közölte, hogy svéd kollégájától meghívást kapott, így a helyszínen fog tájékozódni, miként működik ott a ciános aranykitermelés.    
    Borbély a ciántechnológia betiltására vonatkozó politikai kezdeményezéseket illetően elmondta, hogy magyarországi kollégáinak is elmagyarázta: könnyebb a betiltásról döntenie egy olyan országnak, amely nem rendelkezik aranylelőhelyekkel. Viszont Romániának, amelynek 300 tonna kitermeletlen aranya van Verespatak környékén, alaposabban meg kell gondolnia, hogy meghozza-e ugyanezt a döntést vagy sem.  
    Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon, ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben. A vállalat eddig 400 millió dollárt költött a projektre, amely 2007 óta leállt engedélyeztetési folyamat felfüggesztése miatt.