Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalában fogadta a székelyföldi önkormányzati vezetőket

A megbeszélésen résztvett Antal
Árpád Sepsiszentgyörgy
polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye
Tanácsának elnöke, Bunta Levente
Székelyudvarhely polgármestere, Mezei
János, Gyergyószentmiklós
polgármestere, Péter Ferenc Szováta
polgármestere, Rácz Károly
Kézdivásárhely polgármestere
és Tamás Sándor Kovászna Megye
Tanácsának elnöke.

Elsőként az önkormányzati
vezetők megköszönték az
államelnöknek, hogy március
14.-én kiutazott a Nyerges tetőre és
személyes példájával
buzdította összefogásra és
kitartásra a székelységet. Az a
tény, hogy a Magyar Köztársaság
elnöke, a székelyföldi
önkormányzati vezetőket hivatalában
fogadta a térség kiemelt
fontosságára hívja fel a figyelmet.



A megbeszélés keretében a
székelyföldi
együttműködésekről,
közös projektekről és
elképzelésekről, illetve a
decentralizáció és az autonómia
témaköréről értekeztek a
résztvevők.


Bemutatásra kerültek Sólyom elnök
úr részére azok a közös
székelyföldi projektek és
elképzelések, amelyeket a legutóbbi
Boros pataki megbeszélésükön
áttárgyaltak az önkormányzati
vezetők (Székelyföld nap, Székely
kapu program, Székely szeretetszolgálat,
Székely falu és épített
örökség védelem, Székely
modern ház, Székely monográfia,
szimbólumok, stb.).


Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának
elnöke ismertette a Székelyföld
márkanév bevezetésének
szükségességét és
indoklását, amelyről Sólyom
László kedvezőleg és
bíztatólag nyilatkozott és
ösztönözte az önkormányzati
vezetőket, a hasonló, az emberek
jólétét szolgáló
programok elindítására.


Az önkormányzati vezetők
tájékoztatták Sólyom
Lászlót a Román Kormány
decentralizációs
törekvéseiről, amely keretében
központi hatásköröket
kívánnak, helyi és megyei
önkormányzati hatáskörbe
áthelyezni.


Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy
polgármestere bemutatta az aszimmetrikus
autonómia modellt, amely az egész
Románia számára egy
felvállalható megoldás lenne, ahol
minden térség a számára
szükséges mértékű
autonómiát kaphatná meg.


Tamás Sándor, a Kovászna Megyei
Tanács elnöke a romániai politikai
helyzetről és a román politikusok
hozzáállásáról
tájékoztatta Sólyom
Lászlót.


Borboly Csaba, pedig kérte az
államelnöktől, hogy a
decentralizációs, vagyis a helyi
autonómia megerősítését
maga elé célként kitűző
román politikai intézkedések
veszélyeire hívta fel a figyelmet, hisz
különösebb szakmai és
tudományos megalapozás nélkül
gondolják ki, rögtönözve a
kormányzati feladatok és
hatáskörök alacsonyabb, az emberekhez
közelebbi szintekre való
helyezését, de ha hirtelen és
komolyabb odafigyelés nélkül, az
idő nyomása alatt történik mindez,
akkor az visszájára fordulhatnak az
egyébként üdvözlendő
átalakulás. Borboly megemlítette azt a
sajnálatos tényt, hogy nemcsak a
romániai magyar politikusok, de a román
nagypártok és a kormányzat
számára sem készültek el azok az
alapkutatások, elemzések és
modellezések, szakértők és a
tudományos szféra által, amely ehhez
megfelelő alapot biztosíthatna. Ezen
hiányosság pótlásában
kérte Hargita Megye Tanácsának
elnöke, hogy az államelnök segítsen
abba, hogy a Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja, mint
európai hírnévvel rendelkező
szakintézmény segítsen e téren,
hogy alapos szakmai anyagokkal az erdélyi
magyarság politikai érdekképviselete
jó irányba befolyásolja a
romániai közigazgatás
reformértékű
átalakulását, a
decentralizációt.