Sok bajunk van: Strasbourg-ban kérdeztünk Romániáról

George Stafford válaszol épp kérdéseinkre, az EJEB székhelyén, Strasbourg-ban
George Stafford válaszol épp kérdéseinkre, az EJEB székhelyén, Strasbourg-ban
Egyre többen fordulnak tőlünk a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához. A helyszínen tájékozódtunk a részletekről: a strasbourgi bíróságon George Stafford sajtóattasé válaszolt kérdéseinkre, amikor a MIDAS európai újságíró-szervezet küldöttségével a városban jártunk tanulmányúton.

Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol, valamint Finnország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Magyarország, Belgium, Görögország és Svájc után ezúttal Franciaországba, Strasbourg-ba invitálta tagjait az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesülete (angolul Minority Dailies Association, MIDAS). A MIDAS európai újságíró-szervezet – amelynek lapunk is tagja – évente tart tájékozódó látogatásokat Európában, különböző államokban, az ottani nemzeti kisebbségek helyzetének, valamint e közösségek sajtójának megismerése céljából. A MIDAS-t a piacvezető európai kisebbségi nyelvű napilapok alkotják, így Románia területéről a Bihari Napló, valamint a kolozsvári Szabadság, és az Aradon megjelenő Nyugati jelen a tagja. A 2001-ben alapított bozeni székhelyű szervezet célja a tagságát alkotó napilapok közötti együttműködés, a hírközlés, a lapkiadás és az európai intézményekkel való együttes kapcsolattartás területén.

Az EJEB-nél rólunk

A MIDAS-küldöttség idén tehát Strasbourg-ba látogatott, június 12–15. között voltunk az EU „második székhelyeként” is működő városban. Vizitünk során felkerestük az Európai Parlament ottani székhelyét, részt vettünk az EP plenáris ülésén, amelyet havonta egyszer tartanak a francia városban (a többi alkalommal Brüsszelben ülésezik az Unió parlamentje). Erről később számolunk be. Látogatást tettünk ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) is. Az 1950-ben létrehozott testület az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek a Tanács mind a 47 tagja részese. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be. A bíróságon részt vettünk egy tárgyaláson is – éppen a bíróság legnagyobb összetételű testülete, a Nagykamara tárgyalta egy Svájcban letelepedett férfi, Abdennacer Nait-Liman ügyét. (Ő azt állítja, hogy miután előbb Olaszországban élt, és onnan kiutasították, mivel állambiztonsági kockázatot jelentett, Tunéziába került vissza, ahol megkínozták, ám sikerült elszöknie, Svájcban kapott menedékjogot, és onnan indított pert a tunéziai belügyminisztérium ellen. Keresetét azonban a svájci bíróság elvetette, ezért most Strasbourg-ban perelte be Svájcot kártérítésért.) Ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságának sajtóattaséja, George Stafford fogadta küldöttségünket – és válaszolt lapunk kérdéseire, a romániai vonzatokról. Mint kiderült, a megelőző két év csökkenő tendenciájához képest tavaly lényegesen több ügyben nyitott dossziét az Emberi Jogok Európai Bírósága. A legnagyobb mértékben Törökország, Románia és Magyarország esetében emelkedett a folyamatban lévő, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek száma. Az esetek legtöbbjében a szabadsághoz és a biztonsághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot sértették meg – külön említi az EJEB aktuális statisztikája az „embertelen vagy megalázó bánásmóddal” kapcsolatos ügyeket. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróságon a tavaly év végéig a folyamatban lévő ügyek száma 79.750 volt, ami 23 százalékkal lépte túl a 2015-ben regisztrált 64.850-at. A tagállamok közül a legtöbb, 222 esetben Oroszország ellen, majd Törökország (77), Románia (71), Ukrajna (70), Görögország (41) és Magyarország (40) ellen hoztak elmarasztaló ítéletet.

Trendek

George Stafford kérésünkre a Romániára vonatkozó statisztikát is elküldte később. Eszerint a romániai kritikán aluli börtönviszonyokkal összefüggő keresetek jelentős növekedést okoztak egy év alatt az EJEB-nél nyitott ügyek számában. (Ugyanígy a magyarországi börtönviszonyokat is sok panasztevő kifogásolja ott.) Csak emiatt Romániából 108 százalékkal (!) több beadvány érkezett, mint egy évvel korábban. Tavaly összesen 71 Romániából érkezett kereset ügyében hozott döntést a Strasbourg-i emberi jogi bíróság, összesen pedig 93.150 ügy van valamilyen szakaszban az EJEB-nél. Mint az attasétól megtudtuk, a még ítéletre váró összes ügy 9,9%-a romániai (és például 10,7%-a magyarországi). Messze a legtöbb kereset a diktatúrává váló Törökországból érkezik: az összes ügy 24,7%-a származik onnan, azaz mintegy 23.000 kereset. A legtöbbször kínzás, illetve fogva tartási körülmények a keresetek témái – és ez Románia esetében is így van.

Hogyan fordulhat oda?

Aki a Strasbourg-i emberi jogi bírói testülethez akar fordulni, annak jó tudnia, hogy a beadványok túlnyomó többségét a testület eleve elveti, azaz be sem fogadja – emelte ki kérdéseinkre George Stafford. Az elutasítás oka leggyakrabban az, hogy a kérvényező még nem merített ki valamennyi hazai jogorvoslati lehetőséget. Gyakorlatban tehát addig kell itthon élnie panasztételi, fellebbezési jogosultságával, amíg ezt a belsőjog lehetővé teszi – és csak utána jöhet Strasbourg. Csakis a bíróságot létrehozó egyezményt aláíró államokat lehet perbe fogni itt. És csak akkor, ha a hazai, utolsó szinten meghozott ítélet óta legfeljebb 6 hónap telt el. Régebbi ügyeket nem fogadnak el. A kérelmeket Strasbourgban lehet akár magyar nyelven is, írásban, ingyenesen benyújtani, a szóbeli meghallgatás rendkívül ritka. Az eljárás során használt nyelv az angol vagy a francia. Az eljárás évekig eltarthat. Az ítéletek végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága követi, ellenőrzi, mégpedig nagyon következetesen. Azaz ha valaki pert nyert Strasbourg-ban, jó eséllyel számíthat rá, hogy az itthoni hatóságok az ítéletet tiszteletben is tartják majd. A Miniszteri Bizottság 6 hónapon belül napirendjére tűzi minden ítélet végrehajtásának ellenőrzését és mindegyikről rendszeres beszámolót kér a kormány ezért felelős képviselőjétől. Az eljárás megindítását elég hagyományos levél formájában, az ügy rövid vázolásával kezdeményezni. Később lehetőség van mind a tényvázlat, mind a jogsértés részletes kifejtésére, vagy a korábban leírtak módosítására. A levelet érdemes ajánlottan feladni az alábbi címre: European Court of Human Rights, Council of Europe F-67075 Strasbourg Cedex France.

Szeghalmi Örs