Smaranda Brăescu repülős és ejtőernyős világbajnok post-mortem Kolozsvár díszpolgára lesz

Smaranda Brăescu repülős és ejtőernyős világbajnok post-mortem Kolozsvár díszpolgára lesz
Kolozsvár díszpolgára lesz post-mortem Smaranda Brăescu román pilótanő, aki a kommunizmus éveiben inkognitóban rejtőzködött az erdélyi városban.

Kolozsvár helyi tanácsának egyöntetű döntése értelmében a város díszpolgára lesz post-mortem Smaranda Brăescu, a keleti fronton tevékenykedő Fehér Raj (Escadrila Albă) tagja, Románia első női ejtőernyőse. Brăescu 1931-ben és 1932-ben ejtőernyős világbajnok volt, 7.400 méteres rekordját az Egyesült Államok-beli Sacramentóban ugrotta. Kolozsváron helyezték örök nyugalomra.

A határozattervezethez mellékelt tájékoztató dokumentum szerint Smaranda Brăescu 1897. május 21-én született a Galaţi megyei Hănţeşti településen, kilencgyerekes családba. 1928-ban a bukaresti szépművészeti egyetemen diplomázott. Ugyanebben az évben, július 5-én ugrott először ejtőernyővel, 6.000 méteres magasságból.

Néhány évvel később, 1931. október 2-án már európai bajnok lett, megdöntve az amerikai vetélytárs által tartott 5.384 méteres rekordot.

Saját repülőjével 1932-ben, újabb rekordként, 6 óra és 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripoli közötti 1.100 kilométeres távot a Földközi-tenger fölött.

Ugyanabban az évben ejtőernyős világbajnok lett, román gyártmányú ejtőernyővel 7.400 méteres magasságból ugrott, 25 perc alatt ért földet. Ezt a rekordját csak 20 év múlva tudták túlszárnyalni.

A háború alatt az egészségügyi szolgálatot ellátó Fehér Rajban tevékenykedett.

11 más romániai közéleti személyiséggel nyílt levelet fogalmaztak meg az 1946-os választások meghamisítása kapcsán. A kommunisták ezt követően börtönbüntetésre ítélték. Bacău-ban és Iaşi-ban rejtőzködött a szekuritáté és a szovjet hatóságok elől, Maria Matei álnéven.

1947-től a Kolozs megyei Nemeszsukon (Jucu), egy görögkatolikus zárdában talált menedéket, Maria Popescu álnéven. Egészsége megromlott, a Iuliu Haţieganu vezette kolozsvári kórházba került súlyos betegen. 1948. február 2-án, titokban, a híres orvos közbenjárására temették el. Sírkövére a Maria Popescu feliratot vésték, később azonban másnak adták ki a sírhelyet, így hamvait egy kereszt sem őrzi – olvasható a visszaemlékezésben.

Smaranda Brăescu bekerült a világ sorsát megváltoztató nők hatvanas toplistájába, Bukarestben pedig utca őrzi emlékét – teszi hozzá a dokumentum.

AGERPRES/(RO – szerző: Elena STANCIU, szerkesztő: Diana DUMITRU, HU – szerkesztő: TOFÁN Imola)

www.agerpres.ro



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter