„Sikeresen védekeztünk és építettünk is egyben”

Biró Rozália
Biró Rozália
Február 22-23-án a kolozsvári BT Arénában tartotta XIV. rendes tisztújító kongresszusát az RMDSZ. A második napon Bihar megyei politikusok is felszólaltak: Biró Rozália SZKT-elnök, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, a szervezet Bihar megyei elnöke.

Biró Rozália parlamenti képviselő, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke beszédében úgy fogalmazott: az RMDSZ szövetséget kötött arra, hogy minden romániai magyar érdekét képviselni fogja, hogy a magyar közösség megmaradását, erősödését, gyarapodását szolgáló feladatokat megvalósítja a közös cél elérése érdekében. Nem forradalomra, nem tüntetésre, nem pártok alapítására és nem hangoskodásra, hanem építkezésre, összekovácsolásra, érdekérvényesítésre kötöttek szövetséget. Szerinte minden nap, minden helyzetben léptek a felvállalt érdekérvényesítés útján, s váltak erős, megkerülhetetlen, elismert politikai szereplővé Románia politikai hadszínterén. Ennek igazolásaként megjegyezte: a kongresszus nyitónapján kiderült, hogy lassan minden többségi politikus „megtanul magyarul”. Arról is beszélt: ha kellett, kormánykoalíciót kötöttek, ha pedig nem tehették ezt meg, akkor ellenzékbe vonultak. Ha pedig értékrendjükkel nem voltak összeegyeztethetőek a kormányerők céljai, akkor kívülről támogatták azt, ami a prioritásaiknak megfelelt. Vállalták a mérleg nyelvének szerepét és a következetes politizálást a „következetlenségek tengerén”. Visszaszerezték egyházaink javait, oktatási, kulturális intézményeket építettek, kivívták anyanyelvünk használatának jogát és vésték törvénybe, illetve mindeközben civil szervezetek színkavalkádjával, szakmai társulások sorával gyarapodott a közösségünk. „Ebben a szellemiségben dolgozott és dolgozik az RMDSZ a 30. életévében is. Hadd mondjuk ki bátran: sikeresen és eredményesen. Köszönet érte szövetségi elnökeinknek, megyei és helyi vezetőinknek, és ugyanakkor tiszteletteljes köszönet minden magyar embernek, aki szerepet vállalt benne”- közölte.

Az SZKT elnöke úgy vélte: 2019, illetve a 14. kongresszus új fejezetet nyit az RMDSZ életében közel 30 évnyi szövetségi munka után. Számot vetnek az elért eredményekkel és előre tekintenek. A jelen lehetőségeit leltározva és kihasználva, a jövőnk irányát formálják. Összesítve az érdekképviseleti tapasztalatot, ismerve és érezve a romániai magyar emberek szükségleteit és elvárásait, meggyőződése, hogy az úton menni kell tovább, nem lehet se elfáradni, se elfásulni, se széthúzni, se nem vállalni, ami rájuk vár feladatként. Lehet viszont összefogni az egyházakkal, lehet helyi önkormányzatokat és megyéket vezetni, lehet az ifjúság szárnyalásában segédkezni, a nyugdíjasok számára tevékeny időskort, rájuk figyelő közösséget formálni. Meglátásában lehet és kell a közösséget megtartó nők összetartó erejében s a zászlót vivő

férfiak messzelátásában bízva összefogó szövetséget építeni, lehet és kell az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarsággal összefogva nagyot álmodni és cselekedni a közös jövőért. Lehet minden őshonos európai kisebbség jogainak törvénybe ültetéséért összefogásra szólítani és bírni őket, lehet és kell nemzetben gondolkodva a következő évtizedre stratégiát kidolgozni megmaradásunkért, gyarapodásunkért és gazdasági megerősödésünkért. „Ennek a közös előretekintésnek és egyben felelősségvállalásnak a kiindulópontját képezi a Kárpát-medencei magyar politikai alakulatok elnökei által aláírt nyilatkozat, és ezt a kiindulópontot erősíti ezen tömörülések nőszervezetei által 2017-ben megkötött együttműködési megállapodás is. Mindezekhez kell hozzátegyük a magyar egyházakkal való szoros együttműködést, a vállalkozói szféra képviselőivel való közös gondolkodást, a civil társadalom sokszínűségét, valamint a nyugdíjaskorúak élettapasztalatát és bölcsességét. A feladat ugyanis összetett: a szövetség szétszakíthatatlan szőttesét szőni, minden magyar számon tartani és hangjára figyelni, minden idős és rászoruló gondját viselni, gyermekeinknek a mában holnapot építeni”- nyomatékosította Biró Rozália.

Sikerek

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint úgy, ahogy az RMDSZ elmúlt két éve is sok esetben a védekezésről szólt, a parlamentben, a jogalkotásban is sokszor védekezésre kényszerültek, akkor azonban, amikor jogaink megvédésről van szó, a védekezést is sikerként lehet megélni. De építettek is, hiszen ma már nem szervezhetnek át közigazgatási egységeket, ha annak célja, vagy következményeként megváltoznak az etnikai arányok az adott területen. „Megteremtettük a jogi keretét annak, hogy ne választhassanak el magyar közösségeket egymástól!”- hangoztatta. Arra is kitért: a vidéken élőket segítik azzal, hogy feloldották a birtoklevelek körüli patthelyzetet, így most könnyebb megoldani a területek tulajdonviszonyát, és folytatják a munkát addig, amíg megoldódik valamennyi terület jogi helyzete. A magyar gazdák kérésére megoldották azt is, hogy a közbirtokosságok birtoklevél nélkül is igényelhessenek területalapú tanácskozást, valamint csökkenteni fogják a napszámos rendszerre jellemző bürokráciát, hogy könnyebben menjen vidéken a munka.

A honatya szerint sikerként könyvelhetik el azt is hogy ismét saját megyéikben, székhelyükhöz közelebb adózhatnak a közepes vállalkozások, ugyancsak RMDSZ-es kezdeményezésnek köszönhetően. Jó úton haladnak, hogy a megyei pénzügyi intézmények központosítását visszafordítsák, és nem állnak meg itt. Decentralizációt szorgalmaznak a fogyasztóvédelem, a természetvédelem, az egészségügy esetében és minden területen, hiszen helyi kérdésekről helyben kell dönteni. Sikernek nevezte azt is, hogy magyarbarát törvénykönyvet

fogadott el a parlament, mely új alapokra helyezné Románia közigazgatását. Hozzátette: sikeresen védekeztek és építettek is egyben, mert ma már nem szüntethetnek meg szórványvidéken magyar osztályokat a magyarságot képviselő szervezet beleegyezése nélkül. És védekezni kényszerültek, visszaszerezni, amit el akartak venni tőlünk, a törvényhozó testületben megoldani azt, amit más úton nem lehetett. Ezért elengedhetetlen a bukaresti jelenlét. Az elmúlt 11 évben az erdélyi települések uniós forrásokból fejlődtek. Utak, csatornahálózatok épültek, iskolák, óvodák és templomok újultak meg, magyar közösségünk ezeknek a támogatásoknak köszönhetően gyarapodott. Ezeket a finanszírozásokat azonban most csökkenteni akarják, ezért fontos a brüsszeli jelenlét is, hogy ezekről ne nélkülünk döntsenek. „Románia 2007-2013 között 2 milliárd euró uniós támogatást veszített. Ha ezt az összeget átcsoportosítják a helyi közösségek javára, akkor minden megye 50 millió euróval lenne ma gazdagabb. Ez utakat, kórházakat jelent, amelyek Bukarest hibájából nem épülhettek meg. Az RMDSZ azt javasolja a kormánynak, elemezze sürgősen az operatív programok eredményeit, és csoportosítson át 2 milliárd eurót a Regionális Operatív Program javára. Ez több pénzt jelent a helyi közösségek számára, több támogatást az önkormányzatoknak”- jelentette ki Cseke Attila.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .