Sikeres operaest a filharmóniában

Az előadóművészek, a szimfonikus zenekar, az énekkar, a karmester fogadják a közönség elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Az előadóművészek, a szimfonikus zenekar, az énekkar, a karmester fogadják a közönség elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A Nagyváradi Állami Filharmónia a zenei évadaiban általában egy-egy estét szán opera előadására. Múlt héten csütörtökön Pietro Mascagni Parasztbecsület című operájára került sorra.

Igazi csemegét nyújt a komolyzene kedvelőinek, hogy a Nagyváradi Állami Filharmónia időszakonként operák hangversenyszerű előadását is műsorra tűzi. Ezek a zenei események mindig sikert aratnak és közönségvonzók. Így történt ez a múlt heti koncerten is, újra sokan eljöttek az Enescu–Bartók hangversenyterembe. A következő vendégművészek léptek fel: Gál Erika (szoprán – Magyarország), Hector Lopez (tenor – mexikói származású, jelenleg a kolozsvári Román Opera szólistája), Emanuel Popescu (bariton – a kolozsvári Román Opera szólistája), Veress Orsolya (mezzoszoprán – a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese), Iulia Merca (mezzoszoprán – a kolozsvári Román Opera szólistája). A karmester a filharmónia állandó dirigense, Jankó Zsolt volt, a sikeres előadás további szereplői pedig a Filharmónia Énekkarának tagjai, Lászlóffy Zsolt karigazgató irányításával.

Pietro Mascagni (1863–1945) olasz zeneszerző egy zeneműkiadó által meghirdetett pályázatra írta a Parasztbecsületet, s a beérkezett 70 pályaműből ez az opera nyerte el az első díjat. Ősbemutatója 1890. május 17-én a római Teatro Costanziban volt, és hatalmas sikert aratott. Ez a siker napjainkban is tart, hiszen a csütörtök esti előadás végén a váradi közönség felállva tapsolta meg az előadóművészeket, a szimfonikus zenekart, az énekkart, a karmestert. A hallgatóság számára felemelő élményt nyújtott az operaest.

A verizmus

Az egyik legkedveltebb zenei műfaj, az opera, születése óta több alkalommal szorult változtatásra, reformra. Ennek egyik jelentős állomása a 19. század utolsó évtizedében volt. Ekkor mutatták be, mindössze két év eltéréssel, Pietro Mascagni Parasztbecsület és Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operáját. Azóta mindkettő közönségkedvenc lett, az operaházak repertoárdarabja. Még Verdi életében, e két operával kezdődött az irodalmi realizmusnak megfelelő stílusirányzat a zeneművészetben. Neve: verizmus. Realisztikus librettókat, a bel canto irányzatot követő zenei nyelvezetet használ, alapjait Luigi Capuana olasz író, újságíró dolgozta ki. Az is igaz, hogy a két szerzőt megelőzően, az alaphangot Georges Bizet francia zeneszerző Carmen című operája adta meg.

A veristák az egyszerű embereket jelenítették meg a színpadon, akik a való élet légkörét hozták magukkal. Ennek megfelelően a cselekmény szenvedélyes, nyers, sokszor brutális, gyilkosságok, borzalmak teszik megrázóvá. Dallamvilága egyszerű és népies. Azt érdemes megjegyezni, hogy Verdi elhatárolódott a veristáktól.

A Parasztbecsület váradi, koncertszerű előadása remek ötletnek bizonyult. A népes előadógárda minden tagja tudásának legjavát adta, magas művészi színvonalú előadással gazdagítva a hallgatóságot. S a közönség a már említett elismeréssel köszönte meg a szép estet.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .