Sibelius- és Bernstein-művek a filharmóniában

A filharmónia szimfonikus zenekara fogadja az elismerő tapsot. A szerző felvétele
A filharmónia szimfonikus zenekara fogadja az elismerő tapsot. A szerző felvétele
A szokásos múlt heti csütörtöki hangversenyen Jean Sibelius finn zeneköltő és Leonard Bernstein amerikai zeneszerző művei hangzottak el a Nagyváradi Állami Filharmóniában.

Az est karmestere ezúttal Jankó Zsolt, a filharmónia állandó dirigense volt, szólistája pedig a Franciaországból érkezett Virginie Robilliard hegedűművész. A nem éppen kedvező időjárás ellenére a komolyzene szerelmesei szép számban voltak jelen most is az Enescu–Bartók koncertteremben.

Kezdetben Sibeliusnak egy rövid zenekari munkája csendült fel, a Valse triste, op. 44, no. 1. Jean Sibelius (1865–1957), a finn nemzeti zene értékes műveit megalkotó komponista kilencéves korában kezdett zongorázni tanulni. 1885-ben a helsinki egyetemen jogot hallgatott, de egy év múlva véglegesen a zenei pályát választotta. Korai alkotói periódusában Brahms hatása alatt állt, az 1890-es években a finn nemzeti zeneművészet megteremtéséért küzdött és alkotott. A Valse triste-et Arvid Järnefelt Halál (Kuolema) című színdarabjához írta kísérőzeneként, és az 1904-es helsinki bemutatón ő maga vezényelte. Csütörtök este a váradi zenekar érzéssel adta elő az alkotást, s a hallgatóság elismeréssel fogadta játékukat.

A továbbiakban ugyancsak Sibelius műve, a d-moll hegedűverseny, op. 47 csendült fel a meghívott hegedűművész, Virginie Robilliard tolmácsolásában. Ebben a hegedűversenyben ritka harmóniában olvadnak össze a műfaj virtuóz hagyományai a szerző saját szimfonikus stílusával; szinte végig a szólista áll a központban, de közben a zenekari hangszerek gyakran szólalnak meg párban vagy kis csoportban. Ez a mű a zeneirodalomnak az egyik legnépszerűbb, Sibeliusnak pedig az egyetlen versenyműve. 1903-ban írta, két évvel később átdolgozta, 1905-ben mutatták be Berlinben, Richard Strauss vezényletével. Virginie Robilliard szólóját igazi élmény volt hallgatni, játéka lenyűgöző volt. A nem könnyű háromtételes zeneművet kitűnően adta elő, a váradi szimfonikus zenekar nagyszerű közreműködésével. A közönség szeretettel fogadta játékát, s ráadásként egy Johann Sebastian Bach-műből játszott részletet.

Századik évforduló

A szünet után Leonard Bernstein (1918–1990) születésének 100. évfordulója alkalmából az amerikai zeneszerző és karmester legnépszerűbb művéből, a West Side Story dallamaiból összeállított szimfonikus táncokat hallgathattuk meg a zenekar tolmácsolásában. A Rómeó és Júlia történetét a modern kori New Yorkba helyező alkotás talán minden idők egyik legsikeresebb musicaljévé vált. 1957-ben mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban, a következő évben Londonban is előadták, majd 1961-ben elkészült a darab nagyszabású filmadaptációja is. A szimfonikus zenekar, Jankó Zsolt kitűnő vezényletével, egy újabb sikeres filharmóniai estével ajándékozta meg a hallgatóságot, s a hálás közönség hosszan tartó tapssal köszönte meg a produkciót.

Együttműködés

A napokban a filharmónia művészeti igazgatójával, Foica Lászlóval váltottam néhány szót, s elmondta, hogy a váradi szimfonikusok november 14-én Debrecenben lépnek fel, a Kodály Filharmónia évadának keretében, Mark Kadin (Oroszország) vezényletével és Gáti Sándor váradi oboaművész közreműködésével. A debreceni műsoruk: Mozart: A színigazgató – nyitány, K. 426; Haydn: C-dúr oboaverseny; Csajkovszkij: IV., f-moll szimfónia, op. 36.

Arról is beszélt a művészeti igazgató, hogy a Debreceni Kodály Filharmóniával való együttműködésük régi keletű, hiszen már a ’90-es évek elején, csereprodukciók révén vendégeskedtek egymásnál a zenekarok. Ezt a hagyomány az elmúlt években is folytatta mind a zenekar, mind a kórus, és a Michael Haydn kamarazenekar is színesítette az együttműködést Debrecenben koncertezve. A cívisvárosiak nagyváradi hangversenyéről folyik az egyeztetés.

Dérer Ferenc