Sérülnek a kisebbségi jogaink

Sérülnek a kisebbségi jogaink
Nagyvárad- Bár az etnikai sokszínűség érték, nálunk a multi- és interkulturalitás csak az állampolgárok és a közösségek szintjén érvényesül, a közintézményeknél nem- jelentette ki Biró Rozália RMDSZ-es szenátor.

A Kisebbségek Világnapja alkalmából tartott szerdán sajtótájékoztatót az RMDSZ Sas-palotabeli székházában Biró Rozália szenátor. Arra hívta fel a figyelmet: világszinten a kisebbségek jogaival kapcsolatos első dokumentumot először 1992. december 18-án bocsátották ki, az ENSZ szokásos közgyűlésén. Ezt követte 1993. október 9-én az Európa Tanács azon bécsi nyilatkozta, miszerint az európai kisebbségek tiszteletben tartása hozzájárul a békéhez és a stabilitáshoz a kontinensen, majd 1995 februárjában Strasbourgban aláírták a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó EU-s keretegyezményt, melyet még abban az évben Románia is ratifikált. Három évvel később lépett hatályba, és többek közt arról rendelkezik, hogy ötévente jelentésnek kell készülnie a kisebbségek helyzetéről.

Biró Rozália hangsúlyozta: nálunk ugyan léteznek vonatkozó törvények és a multikulturalitás is mindennapi valóság, azonban a személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy az interkulturalitás, vagyis a különböző etnikai közösségek közötti jó együttműködés, egymásnak kölcsönös elfogadása és jogainak tiszteletben tartása kívánnivalót hagy maga után. Amellett, hogy továbbra is érvényesül a diszkrimináció, előítéletek alapján alkotunk szubjektív véleményt a körülöttünk élő más nemzetiségűekről, és ezek a sztereotípiák határozzák meg a velük való kapcsolatainkat is. Ezt támasztja alá az közvélemény-kutatás is, melyet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) megrendelésére készített az elmúlt két hónapban egy közel 1500 fős mintán az IRES. Ebből egyebek mellett az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele nem szeretné, hogy roma (58%) vagy magyar (52%) rokona legyen, és körülbelül ugyanennyi arányban annak se örülne, ha más vallású (42%), színes bőrű (54%) vagy bevándorló (52%) lenne valamelyik közeli hozzátartozója. Emellett a megkérdezettek zöme szerint a romák tolvajok és bűnözők (20), lusták és nem érdekli őket semmi (11%), a magyarok rosszak, ellenségesek és irigyek (10%), rasszisták, soviniszták és nacionalisták (6%), a zsidók jó üzletemberek (10%), intelligensek és magasabb végzettségűek (3%), a németek becsületesek és korrektek (10%), jó gazdák, megbízhatóak és szorgalmasak (7%), a románok pedig dolgosak, szorgalmasak és jó gazdák (11%).

Negatív példák

A szenátor asszony több példát is felsorolt annak bizonyítása érdekében, hogy noha léteznek vonatkozó törvények, az országunkban sérülnek, illetve számtalan esetben nem érvényesülnek a kisebbségi jogok. Megemlítette az alkotmány első cikkelyével kapcsolatos vitát (Románia nemzetállam vagy sem), valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogadóóráin számos személy panaszkodott neki arra, hogy a Bihar megyei kórházakban hiába szólalnak meg magyarul, nincs aki meghallgassa őket; még mindig problémát okoznak a kétnyelvű utcanévtáblák, és a váradi önkormányzat mintha tudatosan arra törekedne, hogy a bölcsődében ne legyen magyarul tudó személyzet. De ugyanígy például a bíróságokon az írásos bizonyítékokat csak akkor fogadják el, ha azok román nyelven vannak megírva, és a kormány által javasolt régiós átalakítás is hátrányosan érintené a kisebbségek jogait.

Ciucur Losonczi Antonius