Sértődés és elégedettség

Sértődést és
mérsékelt elégedettséget
egyaránt kiváltott Bukarestben az
Európai Bizottság jelentése a
román
igazságszolgáltatásról.

 A brüsszeli testület jelentése
értelmében Romániát
legalább 2010-ig monitorizálják, mert
az európai szervezet továbbra is úgy
látja, hogy nem zajlott le a megkövetelt
igazságügyi reform. A dokumentum
egyaránt lajstromozza a
megújítás érdekében
hozott intézkedéseket és
hiányosságokat. Megdicséri a
román ügyészeket, másrészt
bírálatot fogalmaz meg amiatt, hogy a
bíróságokon évekig
elhúzódnak a korrupciós perek.

A bizottság kedvezően értékeli a
román kormányt, amiért az
hatékonyan intézkedett a februári
bizottsági jelentésben megfogalmazott
aggályok eloszlatása érdekében,
de rosszalja, hogy a reformoknak még nincs
konkrét hozadékuk a gyakorlatban, és
nem minden parlamenti párt támogatja teljes
mellszélességgel a reformokat.

A Romania libera című bukaresti
napilap szerdán azt írta, hogy a
jelentés nem nevezte meg ugyan, milyen
elhúzódó perekre is gondolt, ki nem
mondottan azonban főleg az Adrian
Nastase
volt szociáldemokrata
miniszterelnök, illetve az ő
kormányzása idején
kormányfőtitkár-helyettesi posztot
betöltő Serban Mihailescu korrupciós
ügyére utalt. Ezekkel kapcsolatosan a parlament
– élve törvény adta jogával –
többször megtagadta a bűnvádi
eljárás indítását az
illetékes ügyészektől.

A román sajtó évek óta a – most
éppen kormányon lévő –
szociáldemokrata pártot (PSD) jelöli meg
a korrupció fenntartásában
leginkább érdekelt pártként.
Idézik a PSD európai parlamenti
képviselőcsoportjának
elutasító véleményét,
amely szerint a bizottsági jelentés
parlamentellenes, pluralizmust elvető,
antidemokratikus szellemben értékelte a
romániai helyzetet. Úgy vélik, a
brüsszeli bizottság maga is “cinkos” abban,
hogy nem halad előre Romániában az
igazságügyi reform ügye.
Crin Antonescu, az ellenzékben
lévő Nemzeti Liberális
Párt
(PNL) elnöke úgy
nyilatkozott: ez a jelentés a Traian
Basescu
államfő
meghatározó személye által
irányított rendszer elmúlt öt
esztendejének legnagyobb “kudarca”, hiszen – mint
Antonescu fogalmazott – nem sikerült
megszabadítani az országot az
állandó megfigyelés alól.

Catalin Predoiu igazságügyi
miniszter mérsékeltebben fogalmazott,
hangoztatva, hogy a jelentés “lehetett volna jobb
is, rosszabb is”. Szerinte a parlamentnek döntő
szerepet kell vállalnia a jövőben a
korrupció elleni harcban, vagyis zöld
jelzést kellene adnia a tisztelt házban
helyet foglaló politikusok elleni
bűntetőjogi eljárásoknak.