Sertéspestis: teljes állományokat irtanak ki

Vedresábrányban csütörtök délután irtották ki a sertésállományt a járvány miatt
Vedresábrányban csütörtök délután irtották ki a sertésállományt a járvány miatt
Bár hivatalosan nem kaptunk értesítést, lakossági jelzés nyomán megtudtuk: két faluban is a teljes állomány megsemmisítését tervezik az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására. Sőt, egy harmadikban, Vedresábrányban már túl is vannak rajta.

„Bajban van a falu. Pénteken kezdik el kiirtani a sertéseket a pestis végett, de semmilyen tájékoztatást nem kapunk! Kérem, segítsenek!” Albisról kaptuk a kétségbeesett üzenetet, melyet több másik is alátámasztott, sőt, volt amelyik egyenesen arról szólt, hogy a falut „karantén alá helyezték”. Az első dolog, amit az ügyben tettünk, hogy próbáltunk információt gyűjteni, ami, az előzményeket ismerve, nem ment könnyen. Ám meglepő sem volt annak fényében, hogy megtudtuk: szerdán gyűlést tartott a Prefektúrán a megyei helyzet kezelésével megbízott bizottság, és az egyik döntés éppen az volt, hogy senki nem nyilatkozhat a sajtónak, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) tájékoztat közleményeiben. Hogy ezt kitől tudtuk meg, azt sem mondhatjuk el, hiszen informátorunk (ugyancsak nem meglepő módon) névtelenséget kért, ugyanúgy mint azok, akikre alább is hivatkozni fogunk. Megnéztük a fentebb említett igazgatóság országos központjának internetes oldalát, ahol csütörtökön kora délután keddi volt a legfrissebb témába vágó sajtóközlemény és arról szólt, hogy „az aktualizált szituáció szerint az ország észak-nyugati régiójában Szatmár megyében 6, Szilágyban 2, Biharban 21+1 fertőzési gócpontot regisztráltak (21 háztartás + 1 vaddisznós eset). Az élen országosan Tulcea megye állt 471 fertőzési góccal.

Pánikhangulat

Visszatérve a prefektúrai gyűlésre, azon szem- és fültanúk szerint többször hangsúlyozták: egyik olyan faluban sem szabad levágni sertéseket, ahol a fertőzés terjedésének megakadályozására az állomány megsemmisítésére készülnek. Mint megtudtuk, nemcsak Albis a kiszemelt, de Érolaszi is. Azt is megtudtuk azonban, hogy a helyi lakosság is értesült a tervekről és pánikszerű disznóvágásba kezdtek mindennek ellenére. Csütörtök délelőtt gyűlést tartottak Székelyhídon, melyen a helyhatóság képviselői mellett az állategészségügyisek, a környezetvédelem és a rendőrség képviselői is részt vettek és információnk szerint meghatározták, hogy a kisvároshoz tartozó Érolasziban miként történjen szombaton a több száz állat megsemmisítése (fertőtlenítés, égetés, elásás), ugyanakkor arról is döntöttek, hogy a városhoz tartozó 9. számú vadászkerületben kiirtják a vaddisznókat. Apropó, vaddisznók: Érbogyoszlóból (mely egy községet alkot Albissal) kaptuk a hírt, hogy vaddisznók a háztájikban is garázdálkodtak, ami csak fokozta a pánikhangulatot. Szemtanúktól kaptuk azt a hírt is, hogy a sertésállomány megsemmisítésére ítélt faluk bejáratait rendőrautók vigyázzák, hogy onnan se ki, se be ne lehessen szállítani az állatokat. Egymásnak ellentmondó híreket kaptunk Kiskerekiből: egyrészt, hogy pengeélen táncolnak, ugyanis arányaiban annyi beteg állatot regisztráltak ott, hogy már csak pár darab hiányzik, hogy átlépjék a kritikus (a megsemmisítést maga után vonó) határt, másrészt viszont már két hete nem találtak betegség-gyanús állatot, ami akár a betegség helyi megszűntét is jelentheti, aminek következtében csütörtök reggel már kiengedték a csordát a legelőre. (Nem elírás, nem a kondáról van szó, az már régebb óta nincs, hanem a csordáról: a tehenek sem járhattak legelőre, nehogy behurcolják a betegséget.)

Drasztikus lépés

A témában megszólalt csütörtök délután Ioan Mihaiu prefektus, aki nyilatkozatában úgy fogalmazott: nem volt könnyű meghozni a döntést, de nem volt más választásuk. Arra utalt, hogy a sertéspestissel foglalkozó megyei bizottság gyűlésén, amiről már említést tettünk, állományok megsemmisítéséről döntöttek, annak érdekében, hogy a betegség ne terjedjen át állattenyésztő farmokra is, mert az, ahogyan fogalmazott, katasztrofális lenne. A prefektus megerősítette információinkat, miszerint a drasztikus lépés keretében Albison és Érolasziban készülnek állományirtásra, tudomása szerint előbbi faluban 500, utóbbiban mintegy 100 állatról van szó. „Együtt érzek az emberekkel, annyit ígérhetek, hogy kártalanítva lesznek”, mondta a kormánybiztos, kinek nyilatkozatával éppen egy időben volt dandárjában a munka Vedresábrányban: mintegy 140–150 sertést szedtek össze az állategészségügyisek, hogy egy nagy gödörbe temessék el őket (nagyjából 18 órakor végeztek). Mint arról korábban beszámoltunk, a községhez tartozó Apátkeresztúr volt, ahol megyénkben elsőként igazolták a betegség létét, ám ott megmenekült a falu állománya, mert egy héten belül „csak” két fertőzési gócot fedeztek fel. Információnk szerint ellenben három fertőzési pont kell ahhoz egy héten belül, hogy egy település teljes állományára halálos ítéletet mondjanak. Ugyancsak tegnap délután Vedresábrány közösségi oldalán jelent meg egy közlemény a polgármester, illetve a jegyző aláírásával, melyben így fogalmaznak: „Nagyon nehéz napokat élünk át. Sajnos bekövetkezett az, amitől nagyon féltünk. Az afrikai sertéspestis hozzánk is elérkezett. (…) Jelenleg csak Vedresábrány faluban számolják fel a sertésállományt. (Mármint a községet tekintve – szerk. megj.) Minden gazda kárpótolva lesz az őt ért veszteség miatt, 8 lej/kg a felbecslési ár. A sertés súlyát a gazda állapítja meg, amit egy szakbizottság jóváhagy. Aki nem engedi be a bizottságot, saját felelősségre vállalja a következményeket: pénzbírságot, de súlyosabb helyzetekben akár bűncselekménynek is számíthat az ellenállás.”

Tájékoztatnánk

Azzal kezdtük, hogy egy olvasónk segítséget kért tőlünk az afrikai sertéspestis terjedésének nyomán kialakult helyzetben. Mivel mi nem vagyunk hatóság, konkrét segítséget sem tudunk nyújtani. Információt próbálunk szerezni, átadni, ez által tájékoztatni. Ám, mint a fentiekből kitűnik (és az elmúlt hetek történéseiből is) ez nem egyszerű, hiszen az illetékesek is alig csepegtetik a tudnivalókat. Pedig azt már hónapok óta tudni lehetett, hogy baj van, és a baj nem kicsi. Ennek ellenére a titkolózás a jellemző, aki mégis mer mondani valamit, az suttogva teszi, névtelenséget kérve. Miközben a hatóság a megelőzés fontosságát hangsúlyozza unos untalan, talán a leginkább érintettek, a gazdák tájékoztatásával, illetve az óvintézkedések betartásának ellenőrzésével foglalkoztak a legkevésbé. Nem csoda hát, ha terjednek a hírek mellett a rémhírek is, eluralkodik a pánik. Lehetőségeinkhez mérten továbbra is követjük a történéseket.

Rencz Csaba



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .