Sertéspestis Bihar megye településein

Sertéspestis Bihar megye településein
A Bihar megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) közleményben tájékoztatott arról, hogy az afrikai sertéspestis jelenleg 14 települést érint Bihar megyében.


Jelenleg a megyében regisztrált 60 fertőző góc közül 39 még aktív, és összesen 14 településen van most jelen a sertéspestis. Ez utóbbiak a következők: Apátkeresztúr, Kiskereki, Vedresábrány, Érkeserű, Gálospetri, Érfancsika, Érselénd, Köbölkút, Szalacs, Vámosláz, Asszonyvására, Érábrány, Monospetri és Érsemjén. A legutóbbi járványproblémák 2019.02.21-én merültek fel Semjénben, ott a legújabb gócok magángazdaságokban vannak, mint egyébként a legtöbb esetben is, valamint 2019.03.02-án, a bályoki vadászbirtokon, vaddisznóknál. A DSVSA külön kiemeli, hogy szigorúan tilos a felsorolt településeken lévő felügyeleti zónákból még elvinni is a húst, nem beszélve annak bármilyen formában történő továbbadásáról.

Most tiszták…

A DSVSA szakemberei által végzett beavatkozások révén ugyanakkor felszámolták az addigi gócokat a következő településeken: Szalárd, Hegyközszentimre, Hegyközkovácsi, Albis, Érolaszi, Hegyközszentmiklós. Hozzátették: „az afrikai sertéspestis nem érinti az embereket, de ez a vírus gazdasági szinten komoly hatást fejt ki, a következményei révén”.

A DSVSA felszólítja a polgárokat a beavatkozások támogatására és megértésére, valamint arra, hogy tartsák tiszteletben a hatóságok által hozott intézkedéseket és döntéseket, figyelembe véve a betegség súlyosságát és az esemény előfordulásának súlyos gazdasági következményeit.

Az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP) a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznótetemben hónapokig fertőzőképes marad. A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának. A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3–15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40 fok feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony.

Szeghalmi Örs