Sertésinfluenza: a rettegett nagy járvány, vagy csak múló influenza?

A sertésinfluenza felbukkanása a világ
különböző részein
óhatatlanul felveti a kérdést, hogy ez
már az a nagy járvány, amelytől
tartani kell? Vajon ez az az új vírus, amely
emberek millióit öli meg, ahogy ez
világméretű járványok
esetében történt 1918-ban, 1957-ben
és 1968-ban?


A kérdésre az a gyors és
rövid válasz, hogy korai még ezt
megmondani. Michael Osterholm, az amerikai
Minnesota Egyetem ismert influenza
járványügyi szakértője
szerint a kérdés
megválaszolását az teszi
összetetté, hogy félúton
vagyunk egy jelentős, de eseménytelen,
talán hetek alatt kimúló, soha
vissza nem térő
közegészségügyi jelenség
és egy globális
influenzajárvány kezdete
között. “Nem lehet tudni, hogy hol tartunk e
két szélsőség
között. Ez itt a probléma” – tette
hozzá. Egészségügyi
tisztviselők szeretnének mindent megtenni
annak érdekében, hogy
megakadályozzanak egy olyan méretű
járványt, amely tömegével
szedhet áldozatokat. Az influenza
előrejelzése igen kockázatos
vállalkozás azóta, hogy az
Egyesült Államokban a kormányzat
1976-ban tévesen jósolt egy nagy
sertésinfluenza járványt, amely
soha sem következett be. Mexikóban
százháromra emelkedett a
gyaníthatóan az új
típusú sertésinfluenza
következtében elhunyt emberek száma,
1614 embert kezelnek influenzaszerű
tünetekkel, közülük
négyszázat kórházakban. Az
Egyesült Államokban még nem volt
halálos áldozat, és a betegek is
vagy már felépültek, vagy
felépülőben vannak. A
megerősített megbetegedések
száma a szombat reggeli nyolcról
vasárnap délutánig húszra
emelkedett. Richard Besser, az amerikai
Betegségellenőrző és
-megelőző Központ (CDC) 
ügyvezető igazgatója vasárnap
arra figyelmeztetett, hogy az országban
súlyosabb megbetegedésekre kell
számítani. Nem értik azonban, hogy
miért betegedtek meg többen és
súlyosabban Mexikóban, mint az
Egyesült Államokban. Azt is mondta, hogy
nehéz a mostani járványt a
korábbiakkal összehasonlítani.
Minden járvány egyedi. Az új
vírus okozta kórt
sertésinfluenzának nevezik, holott az
ember és madarak genetikai elemeit
éppúgy tartalmazza, mint
észak-amerikai, európai és
ázsiai sertésekéit.
Szakértők találkoztak már
madár-, sertés- és
embervírus kombinációival, de
kontinensközivel még soha. Olyan sem
fordult még elő, hogy a
kombinációban egy
sertésvírusnál több fordult
volna elő.


Még aggasztóbb, hogy a vírus
emberek között könnyebben terjed, mint
azok a korábbi sertésinfluenza
vírusok, amelyek időnként embereket
is megbetegítettek. Az influenzás
megbetegedések az 1500-as évektől
kezdve bukkantak fel rendszeresen, de az
egészségügyi tisztviselők
leginkább az 1918-19-es
katasztrófát emlegetik, amelynek 20-50
millió ember vált
áldozatává világszerte.
Akkoriban nem volt olyan fejlett a betegség
vizsgálata és nyomon
követése. A vírus emberekben
és sertésekben egy időben jelent
meg, a kórt spanyolnátha vagy
sertésinfluenza néven emlegették.
Szakértők azóta azt
állítják, hogy a halálos
kórokozó valójában
madaraktól származott. A több
országra kiterjedő járvány,
pandémia 1918 tavaszán enyhe
betegségként bukkant fel, majd
ősszel sokkal veszélyesebb hulláma
jelent meg, és okozott halált
elsősorban fiatal, egészséges
felnőttek körében. A tudósok
azt találgatták, hogy valami
történhetett a vírussal az első
hullámot követően. Egy teória
szerint a vírus megfertőzött
sertéseket és más
állatokat, és bennük
mutálódott, mielőtt ismét
embereket támadott meg sokkal halálosabb
formában. A sertések mind a madarakat,
mind az embereket fertőző vírusokra
fogékonyak; szervezetükben
végbemehet a gének
átrendeződése, miáltal
halálos, könnyen terjedő vírus
új formája jöhet létre. Egy
ilyen helyzettől érzett aggodalom vezetett
1976-ban közegészségügyi
riadóhelyzethez, miután az egyesült
államokbeli New Jersey-ben lévő Fort
Dixben katonák betegedtek meg a
sertésinfluenza addig ismeretlen
formájától. Negyvenmillió
amerikait oltottak be a kór ellen. A
járvány azonban nem tört ki,
több ezren viszont
kártérítést követeltek
a védőoltás
különböző
mellékhatásai miatt. A mai napig nem
tudni, hogy a vírus végül mitől
múlt ki. Az Egyesült Államokban 1940
óta adnak védőoltást
influenza ellen, de az új típusú
vírusok minden esetben veszélyesnek
bizonyultak. Világméretű
járvány tombolt 1957-ben és
1968-ban, bár ezeknek a fő áldozatai
idősek és krónikus
betegségben szenvedők voltak. Az
elmúlt években a szakértők a
madárinfluenzára koncentráltak,
amely Ázsiából indult ki. A
vírus eddig 250 embert ölt meg, főleg
Ázsiában. Egészségügyi
szakértők világszerte
felkészültek egy globális
járványra, de a vírus
egyelőre nem képes arra, hogy könnyen
átterjedjen emberről emberre.