Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

Sepsiszentgyörgyön  ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
December 17-én, szombaton, Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelynek kezdetén átadták az Ezüstfenyő díjakat.

 

Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójának kezdetén köszönetet mondott az RMDSZ háromszéki, területi szervezetének a vendéglátásért, külön kiemelve a pénteken lezajlott, 17 párhuzamos eseményt, amelyen az RMDSZ tisztségviselői és szakemberei vettek részt, felmutatva ezzel is a Szövetség erejét.

 

Az RMDSZ elnöke szerint az év utolsó SZKT-ja a mérlegvonás pillanata is, de a jövőt sem szabad szem elől veszteni. „2012-öt meg kell terveznünk, meg kell határoznunk az irányt, az utat, hiszen jövőben választásokra készül az ország, választásokra készülünk mi is, mint az tudott, novemberben összevonva tartjuk meg az önkormányzati és a parlamenti választásokat” – kezdte politikai beszámolóját Kelemen Hunor.

 

A szövetségi elnök visszatekintése 2011 eredményeire és megvalósításaira, de a kudarcokra, sikertelenségekre is vonatkozott. „Nehéz esztendőt hagyunk magunk mögött, amely számunkra a kongresszussal indult, ez meg is határozta az évet szervezeti szempontból. Folytattuk a kormányzati munkát, akkor is, amikor a gazdasági válság világszerte éreztette a hatását. Az önkormányzataink számára nem tudtunk akkora anyagi támogatást biztosítani, mint amennyire szükségük lett volna, de az elkezdett beruházásokat ennek ellenére folytatni tudták. Az RMDSZ által kezdeményezett „Erdélyi Konzultáció” során több tízezer erdélyi magyar családot kérdeztünk meg arról, hogy mit gondol a Szövetség munkájáról. Az eredmények biztatóak, annak ellenére, hogy vannak problémák, minket a konzultáció abban erősített meg, hogy folyatnunk kell a munkát. Az emberek fontosnak tartják azt, hogy legyen parlamenti képviseletük, értékesnek tartják az önkormányzatok tevékenységet és a kormányzati jelenlétet. A gazdasági válság hatása érződött az Erdélyi Konzultáció eredményein, az emberek újrafogalmazták prioritásaikat: első helyre kerültek a szociális problémák, a munkahelyek, jövedelmek, nyugdíjak kérdése. Ez egy természetes folyamat, és ennek következtében az RMDSZ is átszervezi cselekvési tervét” – ismertette Kelemen Hunor az idén lezajlott eseményeket.

 

A szövetségi elnök kiemelte a Főtitkárság dinamikus tevékenységét, mint mondta, gyakorlatilag az RMDSZ háttér országa a Főtitkárság, amely mozgatja, lendületbe hozza a szervezetet. Elmondta továbbá, hogy az elkövetkező periódusban minden területi szervezet el kell kezdje a felkészülést a jövő évi választásokra. „Nehéz helyzetben leszünk, hiszen a régebben és újabban megjelent, erdélyi magyar pártok versenyre készülnek. Ne tévesszen meg senkit a sok álszent nyilatkozat az együttműködésről, ezek a pártok versenyre készülnek, hiszen aki pártot alapít, annak egyértelműen ez a terve. Mi továbbra is csak magunkra számíthatunk, és megismétlem azt, amit már mindenki ismer: az RMDSZ ajtaja nyitva áll mindenki előtt” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

 

Annak ellenére, hogy az RMDSZ nem javasolta a választási rendszer megváltoztatását, sem a helyi és a parlamenti választások összevonását, elfogadta a koalíciós partner erre vonatkozó javaslatát. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett a Szenátus elnöki tisztsége körül lezajlott egyeztetésekről is: „a koalíciós partnerekkel való tárgyalássorozaton abban állapodtunk meg, hogy az RMDSZ támogatja a Demokrata – Liberális Párt jelöltjét a Szenátus elnöki tisztségére, cserében pedig mi nevesíthetjük a kormányfőtitkárt. Így egy olyan pozíciót veszünk át, amelyet mostanig mindig a miniszterelnök pártjából jött személyek töltöttek be” – ismertette Kelemen Hunor, majd kitért arra, hogy ezt követően sértődött meg látványosan az ellenzék. „Mi nem vagyunk árulók, még soha, egyetlen szövetségesünket sem hagytuk cserben, amíg partneri kapcsolatban álltunk. Ugyanakkor megharagudott ránk néhány Demokrata Párti képviselő, mert nem fogadtuk el a regionalizációs tervüket, és nem fogadtuk el az alkotmánymódosító javaslatukat, sőt, elleneztük a levélen keresztüli szavazást is. Ha mindkét oldalon megharagszanak ránk, akkor azt jelenti, hogy a jó úton vagyunk. Mi az erdélyi magyar közösség érdekeit tartjuk szem előtt. Mi nem rabszolgák vagyunk a gyarmaton, nekünk nem lehet diktálni, parancsolni. Az RMDSZ nem ilyen politikai szervezet” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Beszámolt a Szövetség ebben az évben elért eredményeiről is, külön kiemelve az oktatási törvényt, a Kogalniceanu – kártya által több ezer magyar vállalkozó jutott támogatáshoz, az RMDSZ-nek köszönhetően nem csökkentek a nyugdíjak, megszűntették a kisvállalkozók számára előnytelen minimál-adót.

„Az én javaslatom 2012-re az, hogy az RMDSZ területi szervezetei, önkormányzataink, kormányzati és parlamenti képviselőink szolidárisan, egységben, a bizalmat megerősítve menjünk előre, folytassuk az elkezdett munkát” – zárta politikai beszámolóját Kelemen Hunor.

 

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában elmondta, nem véletlen, hogy a dévai Téglas Gábor Gimnázium története és vezetősége kapták a legnagyobb elismerést a teremben, hiszen ez is azt mutatja, hogy oda kell figyelnünk a szórványban élő magyarság igényeire, lehetőségeire és gondjaira. Nem véletlen, hogy a mai SZKT egyik legfontosabb témája a szórványpolitika, hiszen az erdélyi magyarság egészének érdeke, hogy odafigyeljen a leszakadóban lévő részek sajátos problémáira, és megoldásokat találjon az asszimiláció megállítására.

 

A politikai alelnök kifejtette, véleménye szerint nem szabad az erdélyi magyar közösségeket kitenni annak a veszélynek, hogy képviseletük felaprózódjon, hiszen ha nem vagyunk egységesek, nem vagyunk többségben, akkor a döntéseket az egyszerű matematika elve alapján mások fogják meghozni helyettünk. Figyeljünk oda, mi történik Marosvásárhelyen. Nem szabad feladnunk a kiharcolt pozícióinkat, éppen ezért szomorú az, ami a Színművészeti Egyetemen történt, ahol lehetőségünk lett volna további négy évre egy rátermett, jól felkészült magyar rektort választani, ez sajnos nem így történt. Önrendelkezési jogunk ott kezdődik, hogy van lehetőségünk beleszólni a minket érintő kérdésekbe. Ehhez egységre, összefogásra van szükségünk. – összegzett Borbély László.

 

A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ-nek minden évben megjelenik az egy évi kormányzati munkásságot összegző Ez a mi munkánk kiadványa, amely idén is nagyon sok megvalósítást tartalmaz, és ha összehasonlítjuk a 2009-es összegzést a 2010-es illetve a 2011-es kiadványban szereplő megvalósításokkal, akkor látni fogjuk, hogy milyen sokat jelent az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, mennyi területen sikerült jelentős kedvezményeket kiharcolni a magyar közösségek számára. Meggyőződésem, hogy a kormányzati intézményekben dolgozó kollegák munkája nélkül nem lenne olyan oktatási törvény, amely előnyös a magyarság számára, nem lenne számtalan magyar településen víz- és csatornahálózat, nem lenne a Székelyföldet átszelő 12-es országút felújítva, és még sorolhatnám. Nem tekinthetünk el attól, hogy mi történik körülöttünk, meg kell hozni népszerűtlen intézkedéseket, nehéz döntéseket, de biztos vagyok benne, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának mérlege pozitív. – hangsúlyozta Borbély László.

 

A politikai kommunikációnak két egyszerű szabálya van: rövid és érthető üzenetek és ismétlés – fogalmazott Kovács Péter az SZKT- én elhangzott felszólalásában. “Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja. Tőkés László azért nem “vállalt” egy újabb mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna egy szavazáson” – sorolta a Szövetség főtitkára a rövid, érthető üzeneteket. Hozzátette: “Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja. Tőkés László azért nem “vállalt” egy újabb mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna egy szavazáson”.

 

Szimbolikus helyszín Sepsiszentgyörgy, hiszen az itteni vezetők felismerték, hogy Székelyföld is erősebb lesz, ha a szórvány megerősödik, ma pedig olyan dokumentumokat fogad el az Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely a szórvány számára fontos – kezdte felszólalást szombaton az SZKT-én Winkler Gyula, aki a Szórvány frakció nevében beszélt.

 

Szükség van az új szórványpolitikára, az új cselekvési tervre, hangsúlyozta az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. „Szemléletváltásnak vagyunk tanúi, új szórványpolitikánk kezdeményező, pro-aktív, offenzív jellegű. Korábban a demográfiai, de a politikai folyamatok is arról szóltak, hogy az erősebbek tovább erősödnek, a gyengék gyengülnek. A népszámlálás demográfiai szempontból nem hozott jó eredményt a szórványban, de az biztató, hogy az RMDSZ kiemelten odafigyel ezekre a közösségekre” – fogalmazott Winkler Gyula, méltatva annak fontosságát, hogy az SZKT is megerősítette a Szórvány Napja alkalmából elfogadott zárónyilatkozatot, valamint elfogadásra került a szórvány cselekvési stratégia.

 

Cseke Attila szenátor szerint az a különbség az RMDSZ és más politikai pártok között, hogy míg a többi part számára a kampány a mandátum negyedik évében kezdődik el, addig a Szövetség a mandátum harmadik évében konkrét eredményeket tartalmazó kiadványt tud felmutatni. “Ez azért van, mert a mandátumot végigdolgoztuk, éppen ezért vannak eredményeink, és fontos, hogy ne szégyelljük azt, amit elértünk”

 

Szabó Ödön az 5 százalékos küszöb, valamint a partnerképesség fontosságát emelte ki. A nagyváradi szervezet ügyvezető elnöke szerint az 5 százalékos küszöb elérése nem jelenthet gondot, ha a Szövetség megőrzi partnerképességét. “Fontos, hogy kiegyensúlyozott politizálással ne szigetelődjünk el a politikai palettán” – vélekedett Szabó.

 

Az erdélyi magyarság számára kialakított pozitív jövőkép felmutatásának fontosságát hangsúlyozta Borboly Csaba. “A családok biztonságáért, munkahelyek teremtéséért kell cselekednünk, módosítanunk kell azokat a törvényeket, amelyek nehezítik mindennapi életünket” – fogalmazott Borboly.

 

A “Minden magyar számít” mottót emelte ki Király András. Az oktatási államtitkár szerint ennek jegyében kell szembenézni az összevont választások kihívásaival, ennek jegyében kell újraértelmezni a társ- és tagszervezetekkel való viszonyt, kell felszólítani őket a közös cselekvésre. A tanügyi törvény alkalmazása kapcsán sajnálatosnak tartotta, hogy késik ennek életbeléptetési folyamata, de hangsúlyozta: a tanügyi decentralizáció újabb felelősséget ró mindazokra, akik az erdélyi magyarság érdekében cselekednek.

 

Bognár Zoltán a kommunikáció szerepére hívta fel a figyelmet. A szabadelvű politikus szerint olyan kampány-kommunikációt kell kidolgozni, amely segítségével mobilizáló üzenet továbbítható a szórványban élők számára. “Kétségtelenül nehéz, de nem megoldhatatlan: amennyiben hiteles kommunikációval, hiteles vezetőkkel fogunk mindennek neki, sikerülni fog” – mondta Bognár.

 

Takács Mihály a Nemzeti Szabadelvű frakció nevében szólt az egybegyűltekhez. “Az elkövetkező 12 hónap feladata továbbra is a cselekvés, ekkor fel kell ismét mutatnunk az elmúlt 22 év eredményeit, ezzel egyidőben újra kell szőnünk a Szövetséget” – fogalmazott.

 

Babos Aranka a Székelyföld – Szórvány kapcsolat pozitívumaira tért ki. Mint fogalmazott, ez a több síkon zajló kapcsolatrendszer sok szórványban élőben tudatosította a magyarság értékét. Kiemelte továbbá a Magyar Ifjúsági Értekezletnek a szórványban élő fiatalokra való figyelését, minek eredményeként jelentős mértékben fellendült a Hunyad megyei ifjúsági élet, a fiatalok közösségi szerepvállalása – mondta Babos Aranka.

 

A politikai vitát követően Kelemen Hunor szövetségi elnök még elmondta, Tőkés László európai parlamenti alelnökké való választását annak idején az RMDSZ is támogatta, így az a tény, hogy most Tőkés László támogatottság hiányában nem indul az alelnöki tisztségért, az RMDSZ-t bántja, ugyanakkor Tőkés László eddigi tevékenységét minősíti.

 

Elfogadta a Szövetség szórvány cselekvési tervét a Szövetségi Képviselők Tanácsa

 

A Minden magyar számít mottó jegyében dolgozta ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága a Szövetség szórványra vonatkozó cselekvési tervét. A dokumentumot a Szövetségi Képviselők Tanácsa mai ülésén fogadta el. Kovács Péter az SZKT előtt elmondta: „Dunát lehet rekeszteni azokkal a szórványstratégiákkal, elemzésekkel, elméleti munkákkal, amelyek íróasztalok mélyén porosodnak. A Főtitkárság egy konkrét, megvalósítható, számonkérhető cselekvési tervet dolgozott ki, hiszen a szórványért nem elég aggódni, hanem dolgozni kell” – hangsúlyozta a Szövetség főtitkára.

 

A 2011. november 12-én, Déván megtartott Magyar Szórvány Napján elfogadott Zárónyilatkozat kimondta: „Meggyőződésünk, hogy a magyar szórványok kérdése társadalmunk egyik legfontosabb ügye, ezért helyzetüknek javítása, nemzeti identitásuk megőrzése össztársadalmi odafigyelést, összefogást, cselekvést igényel.” Ennek szellemében született meg a szórványra vonatkozó cselekvési terv, mely négy nagy területre összpontosít, és fogalmaz meg konkrét feladatokat: kultúra és társadalomszervezés, oktatáspolitika, ifjúság és sajtó.

 

A Kultúra és társadalomszervezés fejezet további hét kérdésre fókuszol. Elsőként a Magyar Napok rendezvénysorozat fontosságát fogalmazza meg, ennek kapcsán határoz meg pontos lépéseket. Cél: az eseménysorozat olyan közösségi programot kell hogy jelentsen minden szórványban élő magyar számára, amelyet sajátjának érezhet. A Fogadj örökbe egy műemléket program a különböző műemlékek védelmét, a magyar kulturális örökség fontosságát kívánja tudatosítani a diákok, tanárok és a közösség körében. A tájházak, emlékházak, helytörténeti kiállítások hálózatának elsődleges célja olyan kiállítások és látogatóbarát programok létrehozása, melyek kulcsszerepet játszanak a helyi identitás, a helyi magyar kulturális értékek megőrzésében és továbbadásában, a magyar közösséghez való tartozás megerősítésében. Prioritásként jelenik meg a Magyar Házak beazonosítása, szövetségbe való szervezése, a hálózatban futtatható programok jegyzékének összeállítása. A Szövetség e téren megállapodást kíván kötni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel. További fontos kérdésként szerepel e fejezetben a Székelyföld és a szórványtelepülések közötti testvérkapcsolatok feltérképezése és erősítése, a Nagyvárosi szórvány helyzetének feltérképezése a kolozsvári Kisebbségkutató Intézettel közösen, valamint a Szórványgondnoki hálózat kidolgozása, a szórványgondnokok feladatainak pontosítása, képzésük megszervezése.

 

Az Oktatáspolitika fejezete azokat a feladatokat foglalja össze, amelyek elősegítik az erdélyi magyar oktatási tér fejlesztését, kiterjesztését a szórványban, a szórványkollégium-hálózat megerősítését, olyan anyanyelvű iskolarendszer biztosítását, amely gyorsan és hatékonyan igazodik a munkaerő-piaci igényekhez.

 

Az Ifjúságra vonatkozó rész vázolja azokat a lépéseket, amelyek célja a magyar közösségi terek tartalmas programokkal való feltöltése, elősegítve ezáltal is a fiatalok szülőföldön való boldogulásához és érvényesüléséhez.

 

A stratégia zárófejezete a szórványban működő Sajtó kérdésével foglalkozik. Ennek kapcsán első lépésként a szórványmédia jelenlegi állapotának és a helyi igényeknek a feltérképezését jelöli meg, ezt követheti egy olyan átfogó program kidolgozása, amely az interetnikus környezetben megjelenő sajtótermékek fenntartható működését biztosítja.

 

A Szövetség szórványra vonatkozó cselekvési tervének végrehajtása, gyakorlatba ültetése a Főtitkárság feladatkörébe tartozik. A teljes dokumentum megtalálható az RMDSZ honlapján.

 

Cselekvési terv az RMDSZ családpolitikájának gyakorlatba ültetésére

 

Együttműködés a magyar jövőért címszó alatt a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén cselekvési tervet fogadott el az RMDSZ családtámogató és gyermekvállalást ösztönző célkitűzéseinek megvalósítására. A családpolitikai kezdeményezés lebonyolítása, amelynek célja a népességfogyás megakadályozása, önkormányzati és kormányzati síkon történne. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tervezet ismertetésekor elmondta: „A 2011. évi romániai népszámlálás részeredményei által mutatott népességfogyási tendenciák előtérbe helyezik egy hatékony családtámogatási rendszer kialakításának szükségességét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ebben a kérdésben minden eddiginél határozottabban kíván fellépni, és cselekvő-kezdeményező szerepet vállal egy széleskörű társadalmi együttműködés kialakításában.”

 

A dokumentum értelmében az RMDSZ önkormányzatai szintjén, azok bevonásával indítja 2012-től kezdődően a helyi költségvetésekből finanszírozott családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző programokat. Ilyen a „Családbarát közösségek” önkormányzati program, melynek lényege, hogy az RMDSZ színeiben illetve támogatásával mandátumot nyert önkormányzati tisztségviselők a településfejlesztésben érvényesítik a program kritériumrendszerét (megtalálható itt), a 2012-es helyi költségvetésekbe önálló tételként foglalják be a családtámogató- és gyermekvállalást ösztönző programok támogatását. Az RMDSZ évente, a Család Nemzetközi Világnapja alkalmából (május 15.) megítéli a „Családbarát közösségek” díjat: ebben azok az önkormányzatok részesülnek, amelyek nem csupán elméletben vagy a törvények minimális szintű teljesítésével, hanem ezen túlmenően is támogatják a gyermeket nevelő családokat.

 

Ezzel párhuzamosan a Szövetség egy hatékony családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedés-csomagot dolgoz ki, amelyet a román politikai mezőny főbb szereplői elé terjeszt elfogadás végett. Ilyen intézkedések például a nők munkába való visszakerülésének elősegítése, a gyermeket nevelő anyák részmunkaidős munkavállalásának és a gyermekvállalás adópolitikai ösztönzése, a gyermeket nevelő családok számára fenntartott szociális háló erősítése.

 

Az RMDSZ mind az önkormányzati, mind a kormányzati szintű cselekvés előkészítésében és lebonyolításában együttműködni kíván a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. A teljes dokumentum megtalálható az

 

Az SZKT keretében adták át az RMDSZ idei Ezüstfenyő Díjait

 

A 2002-ben létrehozott díjat immár tíz éve olyan személyeknek adományozzák, akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért. A RMDSZ elnöke ugyanakkor Téglás Gábor díjat adott át Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, Takács Csaba volt ügyvezető elnöknek és Varga Károlynak a dévai magyar szórványoktatás megteremtése érdekében végzett áldozatos eredményes munkájukért.

 

„Számomra nagy megtiszteltetés, hogy ebben az évben én adhatom át az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait, ezzel a kitüntetéssel a Szövetség azok munkáját ismeri el, akik nem díjakért, hanem valóban a közösségért dolgoznak. Az RMDSZ a következő évtizedekben is megköszöni minden magyar munkáját, mert minden magyar számít” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a díjátadón. Mint mondta, ebben az évben átadnak egy másfajta díjat is, amellyel azokat a személyiségeket tüntetik ki, akik meghatározó szerepet vállaltak a szórványmagyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben, ez esetben a Dévai Téglás Gábor Középiskola létrehozásában. A díj átvételekor Markó Béla úgy értékelte: a dévai magyar középiskola jelképe, példája a mi életünknek, és egyben egy csattanós válasz a kishitűeknek, azoknak, akik nem hisznek a szórványmagyarság jövőjében, az érdekvédelmi politizálás lehetőségeiben. „Hit és optimizmus kell egy betonrengetegből magyar iskolát létrehozni, és ebben az RMDSZ-nek döntő szerepe volt” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki úgy fogalmazott: az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy az RMDSZ jó állapotban van, megfelelő eszközökkel rendelkezik a kormányzatban és az önkormányzatban is, a Székelyföld és a szórvány kapcsolatának szorosabbra fűzése révén pedig a szolidaritás is erősödött a közösségen belül. Markó Béla úgy értékelte: a népszámlálás előzetes adatai is azt jelzik, hogy az etnikai arányok tekintetében a Székelyföldön megfordulni látszik egy 100 éves folyamat, és ma jobb arányban vagyunk, mint két, három évtizeddel ezelőtt. Félre kell tenni a kishitűséget, és figyelnünk kell a pozitív folyamatokra is: meggyőződésem, hogy ez az RMDSZ húsz éves politikájának az eredménye is – mutatott rá Markó Béla.

 

Idén, a Szövetség és a területi szervezetek javaslatai alapján, Kelemen Hunor szövetségi elnök Ezüstfenyő Díjban részesítette a következő személyeket:

 

1. Jakab Károly – nyugdíjas agrármérnök, Arad megye

 

2. Kresz Béla – szervezési referens, Beszterce Naszód megye

 

3. Gellért Gyula – az Érmelléki Református Egyházkerület volt esperese, Bihar megye

 

4. Bacsó László – polgármester, Bihardiószeg, Bihar megye

 

5. Szegedi László Tamás – lelkész-esperes, szórványkollégium vezető, Brassó megye

 

6. Bors Béla – alelnök, RMDSZ Csík területi szervezete, Csík terület

 

7. Pálosy János – mérnök, Fehér megye

 

8. Szabó Á. Rudolf – ügyvezető elnök, RMDSZ Gyergyó területi szervezete, Gyergyó terület

 

9. Balázsi Dénes – polgármester, Bardóc, Háromszék

 

10. Bálint Olga – igazgató, Közösségi Szolgáltatási Komplexum, Kézdivásárhely, Háromszék

 

11. Dezméri István – ügyvezető elnök, RMDSZ Hunyad megyei szervezete, Hunyad megye

 

12. Boros János – építkezési tanácsadó, Kolozs megye

 

13. Egyed Péter – egyetemi tanár, Kolozs megye

 

14. Nagy Péter – alelnök, RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete, Krassó-Szörény megye

 

15. Dénes Irénke – igazgató, Maros megyei Pénzügyi Igazgatóság, Maros megye

 

16. Nagy Márton – polgármester, Koronka, Maros megye

 

17. Pataki Enikő – iskolaigazgató, Szatmár megye

 

18. Rácz Éva – miniszteri tanácsos, Szatmár megye

 

19. Tóth Ferenc – vezérigazgató-helyettes, RomGaz Medgyes, Szeben megye

 

20. Bogdán Zsolt-Miklós – esperes, Szilágy megye

 

21. Molnár József – polgármester, Szilágyszeg, Szilágy megye

 

22. Halász Ferenc – főtanfelügyelő-helyettes, elnök, RMDSZ Temes megyei szervezete, Temes megye

 

23. Dr. Márton Pál Árpád – nyugdíjas sebész, főorvos, Nagybánya terület

 

24. Sándor Kálmán, elnök – Homoródalmási Közbirtokosság, Udvarhelyszék

 

25. Szabó István-Károly – főtanfelügyelő-helyettes, Szilágy megye

 

26. Hegyeli Attila – néprajzkutató, ügyvezető elnök, Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége

 

27. Kónya László – nyugdíjas pedagógus, Szatmár megye

 

28. Barna Gergő – szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár

 

29. Kiss Tamás – szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár