Semmiféle kettős mércét nem fogadhatunk el!

Bihari küldöttség. A III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra ellátogatott egy közel ötven fős Bihar megyei delegáció is, mely a templomi eseményt megelőzően ellátogatott a magyar országházba.
Bihari küldöttség. A III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra ellátogatott egy közel ötven fős Bihar megyei delegáció is, mely a templomi eseményt megelőzően ellátogatott a magyar országházba.
„Az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más ország politikájának” – hangsúlyozta a III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese.

 

 

A budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban az advent jegyében zajlott le szombaton délután a III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó, melyen az egyházak és a politikum képviselői emelték fel szavukat a Kárpát-medencei országokban az utóbbi időben megsokasodott magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben. Az áhitatot Illés Dávid református esperes tartotta majd a házigazda, Bogárdi-Szabó István református püspök szólt az egybegyűltekhez megfogalmazva azt a kívánságát, hogy jó lenne, ha a magyarok felemelkednének bajaikból. „Bajban vagyuk, mert távolabb vagyunk egymástól mi magyarok, mint mások tőlünk” – fogalmazott. Az első ökumenikus nagytalálkozó megszervezését kezdeményező Kiss-Rigó László csanádi római katolikus püspök beszédében figyelmeztetett: csak Istentől várhatjuk a teljes igazságszolgáltatást, ennek ellenére minden törvényes eszközzel minden törvényes fórumon tiltakozni kell a magyarokat ért hátrányos megkülönböztetés ellen.

 

Államfői üzenet

 

A püspöki köszöntések után Boldoghy Olivér a szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar színművész szavalta el Dutka András Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban című versét. A 90. zsoltár felcsendülése után Schmitt Pál Magyarország államfőjének, az esemény fővédnöének az erre az alkalomra küldött levelét olvasták fel. Az államfő levelében többek közt így fogalmazott: „Elkötelezett európai nemzet vagyunk, mely megérdemelten foglalja el helyét a kontinens közösségében. Tiszteletet érdemlünk erényeinkért, elismerést győzelmeinkért. Csak azt várjuk a világtól, amit mi is megadunk mindenki másnak: megértést, igazságot, tisztességet, a jogok méltóságát. Őszintén hiszem, hogy van mire büszkének lennünk, és hogy a határokon átívelő nemzetben hatalmas erő lakozik, mely segít megvívni harcainkat. Köszönjük azt az erőt is, amely a mai találkozó békés kiállásából, az ökumenikus együttlétből fakad.”

 

Nemzeti üdvtörténet

 

Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese beszédében aláhúzta, hogy antropológiai tévedés az a gondolkodás, mely tagadja a nemzetnek a fontosságát. A másik irányú, de hasonló tévedés a sovinizmus, amikor egy nemzet tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát. „A keresztény álláspont az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, és ezért minden nemzetnek, így nekünk magyaroknak is az a küldetésünk, hogy értékeinket kidolgozzuk, megőrizzük és ezt az egyetemes emberiség részére fel tudjuk ajánlani. Nem fogadhatjuk el azt, hogy a magyar nemzetet másodrangúként kezelik a Kárpát-medencében, vagy bárhol a világon. Ahogy számunkra természetes, hogy a Magyarországon élő szlovák, román, szerb nemzetiségű honfirársaink lehetnek szlovák, szerb, román állampolgárok, és szavazhatnak a saját országaik választásán – amit helyesnek és természetesenek tartunk -, ugyanúgy el kell várnunk azt, hogy magyarként senkit ne érjen hátrány amiatt, hogyha a Felvidéken a Dévidéken, vagy Erdélyben magyar állampolgárságot kér és kap. És ahogy mi tiszteletben tartjuk minden nemzetnek a fájdalmát és természetesnek tartjuk, hogy megemlékezik áldozatairól, ugyanígy tartsák tiszteletben, amikor mi emlékezünk meg vértanúinkról, halottainkról és a legyilkolt magyarokról. Ezért tehát semmiféle kettős mércét nem fogadhatunk el sem a történelmi, sem az aktuális politikai kérdésekben. Teológiai alapon mondhatjuk, hogy emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más ország politikájának. Ezzel tartozunk magunknak, és tartozunk az igazságnak is” – szögezte le Semjén Zsolt Végezetül a politikus hangsúlyozta azt, hogy Jézus eljövetelével az ószövetségi kiválasztott nép mellett az összes többi nép kiválasztott lett, így minden nép története része az üdvtörténetnek. Így a magyar nemzet léte és története is üdvtörténei jelentőségű. „Legyünk hűségesek ahhoz a küldetéshez, amelyet azáltal kaptunk, hogy magyarnak születtünk és vállaljuk a magyarságunkat” – zárta szavait a miniszterelnök-helyettes.

Berndt Posselt EP-képviselő és Pawel Cebula lengyel minorita atya a német-szudéta németeknek és a lengyeleknek a magyarok iránti szolidaritást fejezték ki jelenlétükkel és beszédükkel. Berndt Posselt az Isten nélküli világ tarthatatlanságáról, illetve az Isten nélküli világ démonairól – a nacionalizmusról, a totalitarizmusról és a materializmusról – beszélt, Pawel Cebula pedig hangsúlyozta, hogy a rosszat csak a jóval lehet legyőzni.

 

A kölcsönösség elve

Tőkés László az Európai Parlament alelnöke beszédében kiemelte: Elnyomatást szenvedő számbeli kissebbségeink védelmében emberi és közösségi jogaink, valamint szabadságunk kivívása érdekében szerveztük meg az első szegedi nagyatalálkozót, melynek immár hagyományt teremtettünk. A pünkösdváró Európa címmel Szegeden meghirdettet lelki programja nyomán ezalkalommal a székelyföldi Hargita jelképes helyszínéről kiindulva Európa és a Kárpát-medence adventje jegyében juttatjuk kifejezésre hitünket, és reménységünket. Trianon után kilenc évtizeddel a Duna-mentén élő népek és saját sorsunkra és jövendőnkre nézve reménykedünk a prófétai ígéret beteljesülésében, amely így hangzik: „és feltámad néktek, akik félitek az én nevemet az igazságnak napja, és gyógyulás lészen az ő szárnyai alatt.” A továbbiakban Tőkés László elmondta: „XX. századi és mostani megpróbáltatásaink éjjelében ismételten az Úrr segedelmét kérjük Sütő András szavaival fohászkodva magyarságunkért: ’szelidítsd meg istenünk, hótornyaidat – a Nagy Romlás hótornyait -, és add vissza nekünk a kiáltás, a segélykiáltás jogát, hogy felemelt hangon szólhassunk a mi gyermekeinkhez!’ A III. Ökumenikus Kárpát-medencei nagytalálkozónkon a kiáltás, a szabad szólás istenadta jogán emeljük fel szavunkat a szomszédos országok legtöbbikében, a volt Kis-Antant országaiban tovább folytatódó magyarelleneség újab és újabb megnyilatkozásai ellen, és a határok felett újraegyesülő nemzet, a magyar állampolgárságukat visszanyerő honfitársaink összefogásával és szolidaritásával vállalunk közösséget, és állunk ki magyarságuk miatt megpróbáltatást szenvedő, idegenbe szakadt testvéreink mellett, és emeljük fel szavunkat a meghurcolt Boldoghy Olivér és sorstársai, a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem, és általában az erdélyi magyar felsőoktatás, továbbá a kollektív bűnösséggel sújtott, tömeggyilkosságokat szenvedett délvidéki magyarság, nem kevésvé a terelini fiúk és Maina Hedvig, egészében véve pedig a Szlovákiában, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok ügye mellett.” Végezetül az EP alelnöke Jézus szavait idézte: amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal, majd ebből a gondolatból kiindulva leszögezte: „A kölcsönsség etikai elve néven ismert aranyszabály tisztán és egyértelműen fogalmazza meg minden ember és náció méltányos bánásmód iránti elidegeníthetetlen jogát. Ezt az ősi és krisztusi tanítást méltán tekinthetjük az egyetemes emberi jogok alaptételének. Hogyha valóban kereszténynek és emberséges embernek tartjuk magunkat mi, Európa valamennyi népe, ezenképpen viseltessünk és cslekedjünk egymás iránt.”

 

Az egyházak szava

 

A találkozó második részében egyházi személyiségek szólaltak fel. Német László a Nagybecskereki egyházmegye püspöke kiemelte, hogy csak Isten képes megtisztítani az egyéni és nemzeti emlékeinket, megszabadítani bennünket a múlt fölösleges idealizáslásától, a valós vagy vélt sérelmektől és a mártírszereptől, amelyet sokan közülünk előszeretettel gyakorolnak. Egy egészséges nemzet a jövőre összpontosít. „A mi feladatunk a fiatal genrációk nemzeti kulturális megerősítése, keresztény hagyományaink megőrzése és továbbadása. Jövőnk építésében kiemelt szerepe van az itt jelenelevő keresztény egyházaknak és közméltóságoknak. Vállaljuk bátran ezt a kihívást” – fogalmazott. Fazekas László a szlovákiai református egyház püspöke a tálentumok példázatából kiindulva aláhúzta, hogy minden nemzetnek nagyon sok ajándéka van, amivel gazdagíthatják egymást, de e gazdagsággal el kell majd számolni az Úr előtt. „Mindig azt halljuk, hogy mások vagyunk, mert voltak határmozgások, melyeket nem mi akartunk. Ez az adventi találkozó azért fontos, mert csöndes kifejezése annak, hogy minket Isten eggyé teremtett, és mi csöndben, alázatban meg szeretnénk élni nemzethez tartozsunkat, használni szeretnénk anyanyelvünket, így szeretnénk szólni gyermekeinkhez és egyméshoz. Irányítsa hát figyelmünket ez a találkozó is az Jézus Krisztura, aki visszajön, hogy minden számon kérje a tálentumokat nemcsak tőlünk, de másoktól is.” Fabiny Tamás a budapesti Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke elmondta, hogy Európa egyszerre mítosz és álom. Európa mítosza ármánnyal, erőszakkal kezdődik, de létezik egy európai álom is, mely Pál apostolnak jelenik meg, amelyben egy macedón katona segélykiáltása szól hozzá, hogy jöjjön, terjessze el a krisztusi hitet Európában. „Azóta nekünk nem szabad elfogadni az európai mítoszt, hanem az európai álmot kell képviselnünk. Hiszem, hogy Európa és ezen belül Magyarország és a környező népek meghallhatják ezt a segélykiáltást.” Dr. Baán István hajdúdorogi görög-katolikus püspöki helynök kiemelte, hogy kétezer éve egy titok hordozói vagyunk. Az az ember aki Istent dicsőiti, aki nyelvét mgbecsüli, aki otthonába befogadja mindazokat, akik jószándékkal jönnek, aki az ellenség felé is ki tudja nyújtani kezét, az Krisztusnak követe” – mondta. Az eseményen Szvorák Katalin művésznő énekelt két alkalommal. A nagytalákozó az áldásmondással, majd a Himnusz eléneklésével zárult.

Pap István