Semjén: egyetlen nemzetrészt sem adunk fel

Semjén: egyetlen nemzetrészt sem adunk fel
Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön a fővárosi Magyarság Házában.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.
Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne – mutatott rá.
Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában. A magyarságot Semjén Zsolt szerint két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és “a felelőtlen kardcsörtetés”, amely “kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak”.
A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és “a megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.
“Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen – akár nagyhatalmi konspiráció – nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot” – fejtette ki a kormányfő helyettese, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk – mondta.
Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát – rögzítette.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok – rögzítette.
Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart.
Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra – rögzítette, hozzátéve: a magyar államnak katalizátor szerepe van, a kereteket a nemzetnek kell személyes kapcsolatokkal megtölteni. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálgyökerekkel behálózzák az egész Kárpát-medencét – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén – rögzítette és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.
A honosítással összefüggésben megerősítette: tartani tudják a célt, és a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt, azaz naponta ötszáz “nemzettársunk kéri, hogy honfitársunk lehessen” – jelezte.
Semjén Zsolt beszélt még arról, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Tudatosítani kell a világban, és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kér olyat, amire ne lenne példa az unióban, illetve ne lenne általánosan elfogadott. Amit másnak lehet, azt nekünk is szabad, ha ez nem így lenne, azt fogadnák el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk, ami nem igaz – jelentette ki Semjén Zsolt.
Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen. Noha pár éve még nem így volt, de mára a magyar megmaradás szempontjából a legfontosabb témákban társadalmi és politikai egyetértés van – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.
A központi ünnepségen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, egyházi méltóságok és Schmitt Pál akkori köztársasági elnök.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter