Semjén: az RMDSZ nélkül nincs értelmiség

Semjén: az RMDSZ nélkül nincs értelmiség
Kolozsvár- Szombat este gálaműsorral ünnepelte a Kolozsvári Állami Magyar Operában fennállásának 25. évfordulóját az RMDSZ, amelyen jelen voltak a többi határon túli kisebbségi szervezetek vezetői is. A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte.

A Himnusz eléneklése után elsőként Markó Béla szólalt fel, aki 1993-2011 között állt az érdek-képviseleti szervezet élén. Azon meggyőződésének adott hangot: az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára sem volt könnyű az elmúlt két és fél évtized, mert megpróbálták egyebek mellett pártokra szaggatni az RMDSZ-t, és elijeszteni a vállalt célkitűzések teljesítésétől, de sikerült tartaniuk az irányt, elvégezniük azt, amire vállalkoztak, szem előtt tartva azt, hogy Erdély a miénk is. Úgy fogalmazott: a kivívott eredményeket bizonyítják, hogy 1989 decemberétől eltekintve, amikor legfeljebb csak a nyomorúságunkat veszíthettük el, most tényleg van, amitől megfoszthatnak minket, hiszen vannak iskoláink, van egyetemi oktatásunk, vannak intézményeink, vannak Erdély-szerte magyar feliratok, „visszaszereztük az egyházi javak túlnyomó részét, és a székelyföldi közbirtokosságokat is”, vannak erős önkormányzataink, helyi és megyei vezetőink, és vannak szakmai, illetve civil szervezeteink is. Úgy vélte: a munkájuk nélkül Románia gyenge, majd arra szólította fel a jelenlevőket, hogy ne hagyják az iskolát, a templomot, az egyetemet, a színházakat, a zászlót, a himnuszt, a magyar feliratokat, a szólásszabadságot, az anyanyelvhasználatot, az önkormányzatiságot, a visszaszerzett javakat, az alkotmányos és törvényes jogainkat, a tisztességes embereket, egymást és önmagukat.
Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese megbecsülését és elismerését fejezte ki az RMDSZ-nek, meglátásában ez a köszönet három ok miatt is jár. Egyrészt tudatosította a közvélemény számára, hogy minden magyart megilleti a kettős állampolgárság és a szavazati jog, és az autonómia híve, másfelől nyilvánvalóvá teszi azt, hogy minden magyar, bárhol is éljen, felelős minden magyarért, harmadsorban pedig amikor mások kétségbe vonták ezek szükségességét, akkor is kiállt az etnikai alapú magyar pártok mellett. Úgy fogalmazott: sem erkölcsi, sem pedig politikai szempontból nem engedhető meg, hogy az RMDSZ kiessen, vagy ne játsszon meghatározó szerepet a bukaresti parlamentben, mert ez a magyar értelmiség végét jelentené, hiszen az RMDSZ az erdélyi magyarok értékeinek, érdekének hiteles védője. A politikus ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy az erdélyi magyaroknak nem szabad elfogadniuk, megengedniük, hogy másodrangú tényezőkként kezeljék őket országukban, majd kifejtette: Magyarországon a román közösség teljes jogú államalkotó tényezője az országnak, zászlóját ott teszi ki, ahol szeretné, himnuszát pedig azon az eseményen énekli el, ahol kedve tartja, ezért ugyanezt várják el Romániától is.

Közös értékek

Kelemen Hunor, az RMDSZ jelenlegi szövetségi elnöke ünnepi beszédében azon véleményének adott hangot: lehet vitatkozni arról, hogy sok vagy kevés az, amit elértünk, spekulálni, hogy lehetett-e volna többet, ám csak akkor látnánk, éreznénk igazán azt, hogy honnan indultunk és hová jutottunk, hogyha valami rossz varázslat folytán holnap reggel nem 2015 február elsejére ébrednénk, hanem – mondjuk – 1989 február elsejére.
Szerinte akkor éreznénk az elmúlt 25 év teljes súlyát, hogyha holnap reggelre se híre, se hamva nem lenne annak a több mint 1400 oktatási intézménynek, amelyben óvodától az érettségiig magyar nyelven lehet tanulni. Ha a 154 középiskolának hűlt helye lenne, vagy a 18 szórványkollégiumot hiába keresnénk a Bánságtól Mezőségig, és arról nem is beszélve, hogy semmivé foszlana a teljes körű anyanyelvű felsőoktatásunk, s csak a bölcsészkaron lenne tucatnyi magyar hely. De legalább ekkora lenne a rémület, hogyha holnap reggel a kulturális intézményekből csak az a néhány maradna, amely 1989-ben haldoklott, végnapjait élte. És mekkora lenne a döbbenet, ha a több mint 800 ezer hektár közbirtokossági erdőből semmi sem maradna, vagy ha a csak részlegesen visszaszolgáltatott több száz egyházi ingatlanra holnap lakat kerülne. És ugyanakkor mennyire furcsállnánk, ha a nyelvi jogok holnap reggelre megszűnnének, és a helységneveket ismét románul kellene írni a magyar újságokban és kiadványokban, ha csak kétévente kérhetnénk útlevelet, és akkor sem biztos, hogy elhagyhatnánk az országot. Megjegyezte: a mai nemzedékek problémáira a válaszaink nem lehetnek ugyanazok, mint évtizedekkel ezelőtt, de maradnak azok a közös értékek és közösségi érdekek, amelyek létrehozták és megtartották az RMDSZ-t. „A változás nem jelenti azt, nem jelentheti azt, hogy a múltat elfeledjük, megtagadjuk. Ezzel saját magunkat, a mi politikai identitásunkat adnánk fel. Közös értékeinket, közös céljainkat, közös hitünket és közös reményeinket. Azt, hogy szülőföldünkön magyarként akarunk élni és jövőt építeni, azt, hogy az emberi alapjogoknak és a kisebbségi közösségek kollektív jogainak nincs alternatívája, és ezek egymással nem ellentétes fogalmak és törekvések.”- közölte.

Díjátadások

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke példaértékűnek, a kisebbségi magyar pártok számára is követendőnek nevezte a Szövetség 25 éves tevékenységét, amely során megkerülhetetlenséget és tiszteletet vívott ki magának a romániai politikai porondon, a romániai magyarság érdekeit szem előtt tartva pedig mindig képes volt arra, hogy megújuljon és meghallja a magyar közösség igényeit. Felszólalt még Berényi József, a szlovákiai felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében pedig Brenzovics László elnök köszöntötte az ünneplő közönséget.
A beszédek után díjak átadására került sor. Életműdíjat kapott Kántor Lajos író, irodalomtörténész, és három személyiség kapott az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért-díjat: Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, Bartha Ciupe Ernő magyarfenesi képzőművész és Jánk Károly szatmárnémeti költő. Az ünnepség a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek műsorával zárult.

Ciucur Losonczi Antonius