Sándor Iván, a különböző nézőpontokból építkező író

Sándor Iván, a különböző nézőpontokból építkező író
Sándor Iván volt a Törzsasztal vendége pénteken délután. Az íróval a váradi Illyés Gyula Könyvesboltban találkozhattak az irodalombarátok.

A Törzsasztal író-olvasó találkozó házigazdája ezúttal is Kőrössi P. József író volt, ő tette fel kérdéseit a meghívott vendégnek, a József Attila-, Márai Sándor- és Kossuth-díjas Sándor Ivánnak. A beszélgetés első részében a magyarországi író, kritikus, esszéista életpályájáról, második felében pedig műveiről beszélt. Mint elmondta, zsidó származású lévén volt gyakorlata bujkálásból, menekülésből, az életben maradás lehetőségei felmérésének képességéből. Felidézte, hogy 1952-ben abszurd körülmények között tartóztatták le egy olyan őrnagynak elejtett kérdése alapján, aki évekkel korábban kipenderítette őt a Demokratikus Ifjúsági Szervezetből is. Sándor Iván felidézte, hogy 1954-ben került a Budapesti Műszaki Egyetem Jövő Mérnöke című lapjához, mely 1956 októberében kinyomtatta a forradalmi ifjúság követeléseit. A forradalom idején Sándor Iván megbetegedett, hónapokig ágyban feküdt, a körülötte lévő munkatársainak mindegyikét letartóztatták a forradalom leverése után, de róla valahogy megfeledkeztek.

Kultúra és politika

A továbbiakban felidézte azt, hogy 1957-ben egy félreértésnek köszönhetően került a Film Színház Muzsika című folyóirat szerkesztőségébe, mely lapnak aztán 1989-ig színházi kritikusa, olvasószerkesztője, 1975–1989 között pedig főszerkesztő-helyettese volt. A Film, színház, muzsikáról elmondta, hogy az nem egy pártirányítású lap volt, aránylag szabadon lehetett írni, de mint hozzátette: „minden hét hozott harcokat kultúra és politika között”. Elmondta, hogy olyan filmről nem lehetett írni, amit Magyarországon nem mutattak be, ugyanakkor voltak olyan szűkkörű vetítések, ahol szakmabeliek láthattak olyan filmeket, amelyeket nem vetítettek a mozikban. Ezt követően regényeiről, esszéiről beszélt a meghívott, kiemelve többek között azt, hogy regényeiben különböző nézőpontokat alkalmaz, és ugyanazoknak az eseményeknek, történéseknek több szempontból történő megvilágításaiból építkeznek nagylélegzetű írásai. Regényeiről szólva elmondta azt is, hogy kiindulópontja egy olyan történelmi esemény, aminek kapcsán felmerül benne a kérdés, hogy miért foglalkoztatja őt ez az esemény annyira, hogy szükségét érzi, hogy írjon róla. „Legtöbb regényem a történelemben játszódik, de a kiindulópont a jelen” – vallott irodalmi műveiről Sándor Iván.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter