Sábát öröme

Sábát öröme
Rohanó világunkban mindenki, aki csak teheti, valahova rohan. Egyesek arról panaszkodnak, ezért vagy azért, semmire sincs idejük. Idő hiányában elhanyagolnak olyan dolgokat, melyekkel tulajdonképpen saját életvitelüket tehetnék elviselhetőbbé, színesebbé, jobbá, élhetőbbé. A biológiai idő azért meghatározó, mert véges. Az idő, lévén irreverzibilis, ezért is egyedi.

 

A Kolozsvári Zsidó Hitközség a Horea úti Neológ Zsinagóga templomban május 9-10-e között ONEG SHABAT (Sábát öröme) ünnepséget tartott, melynek díszvendége Rafael Shaffer, a Bukaresti Zsidó Hitközség karizmatikus rabbija volt. Amint mondta, könyvek könyve a Biblia. Idézte: „Emlékezz meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt. Hat napon át, dolgozz és végezd minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, ne végezz aznap semmilyen munkát… mert hat napon át, alkotta az Örökkévaló az eget és a földet… és a hetedik nap megpihent…” (2Mózes 20: 8-11). E mondatokat a Tízparancsolatban olvashatjuk, melyek alapján a vallásos zsidók hétről hétre megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel fordulnak a szombati nap felé. A Sábát amellett, hogy pihenőnap, egyben alkalmat ad arra is, hogy a hét fáradtsággal teli elfoglaltságai után egy kis szellemi feltöltődéssel szolgáljon.

Ebben az évben is a Kolozsvári Zsidó Hitközség szervezte meg az ünnepséget, mely két helyen zajlott le, a Horea úti Neológ Zsinagóga templomban, valamint a Tranzit Házban.

Az ONEG SHABAT (Sábát öröme) ünnepség díszvendége, Rafael Shaffer karizmatikus rabbi a Sábát örömeit ismertette, mit is jelent, emlékezve a múlt elfelejthetetlen szenvedéseire, bízva a teremtő mindenhatóságában, hatnapi munka után a hetedik napon megpihenve, élvezni az élet örömeit.

A Tranzit Házban Klein Andrei gyűjtő nem csak bélyeg ritkaságokat állított ki, hanem mindazon felvételeit is, melyeket méltónak tartott arra, hogy az izraeli állam megvalósításait Kolozsváron népszerűsítse. Amint mondta, a kiállítás anyaga alapján érzékelhető, hogy az embereket a történelmi múlt tiszteletére, a munkaszeretetre ösztönzik, mely hozzájárult az izraeli állam fejlődéséhez. Bélyegritkaságok láthatók. 1902-ben a Keren Kayemeth Lelsrael bélyeget bocsátott ki, melynek nem volt postai közvetítő szerepe. Adományok gyűjtésére, valamint nevelési célokra használták. Az izraeli állam függetlensége kikiáltását megelőző napokban bélyegsorozatot bocsátottak ki, melyre ráírták a Posta szót. Több országban újranyomtatták ezeket az ugyanazzal a grafikával, esetleg színben különböző bélyegeket. A kiállításon az izraeli posta első bélyegsorozatából néhány látható. 1948-ban bélyeg jelent meg „DOAR IVRI” azaz „Zsidó Posta” felirattal. Később ezeknek a bélyegeknek az érvényességét visszavonták, égetéssel megsemmisítették. A bélyeggyűjtők körében nagyon értékesnek számít a megmaradt teljes bélyegsorozat, ritkásága miatt.

Régi bankjegyeket is megtekinthetett az érdeklődő. Rendkívül érdekes a kávézókban használt kis, cukros zacskók azon példányai, amelyeken nevelési célzattal neves személyiségek képei láthatók.

Az ünnepség hangulatát, a maga sajátosságaival, nagyban emelték Gheorghe Eisikovits kulináris különlegességei. A „Talmud Tora” kórus csodálatosan szépen előadott dalai (karvezető Halmos Katalin), valamint Sebesi Karen Attila és partnere, Sergiu Gavril Suciu vidám jelenetei, a zsidó viccek felderítették a jelenlevőket.

A rendezők Sergiu Gavril Suciu, Gloria Suciu és Andreea Leonid. Ötletgazdag program szórakoztatta azokat az egyéneket, akik egy ősrégi hagyományt lelkiismeretesen ápolnak.

Csomafáy Ferenc

Címkék: