„S rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés…”

„S rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés…”

Bihar megye – József Attila A
Dunánál című verséből
vett idézet volt a mottója a Lakatos
Péter képviselő és a helyi RMDSZ
által szervezett rendezvénynek, hisz az
Érmelléken is van bőven
„rendezésre váró közös
dolgunk”.


A szombaton a székelyhídi
Református Ifjúsági
Központban szervezett közösségi
fórumnak a Természet,
gazdálkodás,
vidékfejlesztés a határ két
oldalán és A vidéki
értelmiség szerepe az Európai
Unióban voltak a témái. Glatz
Ferenc,
a Magyar Tudományos Akadémia
volt elnöke, a Magyar
Történettudományi Intézet
igazgatója tartott vitaindító
előadást, aki ez alkalommal mint a Magyar
Nemzeti Vidékfejlesztési Intézet
elnöke vett részt a rendezvényen.

Felemás helyzetben


Előadásában Glatz Ferenc az
útközben látott elhanyagolt
mezőgazdasági területekre utalva
arról beszélt, hogy az Európai
Unió egy csodálatosan megálmodott
konstrukció. Az egekben szárnyaló
viharmadárról beszélünk, de
számunkra a valóságot a
pocsolyában tocsogó libák
képezik. Ezen gondolatával az
akadémikus arra a felemás helyzetre
hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban még
nem alakultak ki, az Unió még nem
rendelkezik azzal az
intézményrendszerrel, amely helyi,
kistérségi gondok
megoldásával foglalkozhatna. Az
Európai Unió polgárai vagyunk, de
ugyanakkor egy-egy nemzetállam polgárai
is. Az Uniónak nincsenek egységes
törvényei, csak ajánlásai a
tagországok felé. Vajon minden
nemzetállam megtesz-e mindent a gondok
megoldására? A tapasztalatok azt
mutatják, hogy nem! Ebben az esetben
különösen
felértékelődik a helyi
vidékfejlesztési kezdeményező
csoportok léte és
működése. Példának a
német-francia határ vidékén
működő csoportok eredményeit,
hosszú távú pozitív
tapasztalatait hozta fel. Magyarország 2004-ben,
Románia 2007-ben vált az Európai
Unió tagországává,
mégis kihasználatlanul mardtak/maradnak
az uniós pályázati
lehetőségek, főként az
Interreg, a határon átnyúló
projektek.

Helyi tervek, stratégiák


A határ két oldalán, a
Kelet-Alföld, illetve a Partium
településein élő
közösségek, az
értelmiség és a helyi
intézmények egyik legfontosabb
feladataként határozta meg Glatz Ferenc,
hogy a határokon átnyúló
gazdasági, kulturális és
más jellegű kapcsolatok
kiépítésével,
kihasználva a helyi
vidékfejlesztési csoportok
működése nyújtotta
lehetőségeket,
„áthidalják a trianoni
szétszaggatottságot”.
Feltétlen szükség van az
egymáshoz illeszkedő helyi tervek, helyi
stratégiák kidolgozására,
de ugyanakkor feltétlen szükséges az
állam, a kormányszervek
segítsége is.

Ne várjunk, cselekedjünk


Glatz Ferenc előadásában
többször is hangsúlyozta, hogy egy
folyamat kezdetén vagyunk, sok
kérdés még megoldatlan, sok
kérdésre még keressük a
választ, de egy biztos: nem várhatunk
arra, hogy helyi gondjainkat az Európai
Unió oldja meg! Szükség van a helyi
vidékfejlesztési csoportok
működésére. Bevallása
szerint: a látogatásuk, a
rendezvény „egy
kezdeményezés, egy
jószándék-demonstráció,
hogy tudjunk egymásról”.

Az Érmellék
felemelkedéséért


Az előadást követően
először Cseke Attila szenátor
szólt arról, hogy az elmúlt
mandátum idején,
kormányfőtitkári
minőségében alkalma volt arra, hogy
a közös kormányüléseken
részt vegyen olyan határozatok
előkészítésében,
melyek a határ mindkét oldalán
élő közösségek
érdekeit szolgálták volna.
Konkrétan a határ menti
egészségügyi- és
oktatási rendszerek fejlesztésének
közös stratégiáját
említette, és sajnálatát
fejezte ki amiatt, hogy a romániai
hatalomváltást követően sok,
már beindított ígéretes
folyamat leállt. Dr. Bacsó
László
, Bihardiószeg
polgármestere pozitív
példával is szolgálhatott:
magyarországi
testvértelepülésükkel,
Álmosd önkormányzatával
közösen nyújtották be azt a
pályázatot, melynek
eredményeként mindkét
település kiépíthette a
Létavértes-Székelyhíd
határátkelőhöz vezető
utat. Csontos János
országgyűlési képviselő
arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába
járható át a határ, ha az a
fejekben továbbra is létezik.
Pozitívumként a már
kielégítően működő
határon átnyúló
gazdasági kapcsolatokat említette, de
figyelmeztetett, hogy sok más fontos
terület is létezik, melyek esetében
semmilyen hasonló
együttműködésről nem
beszélhetünk. Lakatos Péter
képviselő zárszavában
elmondta: feltétlen szükség van a
helyi vidékfejlesztési csoportok
megalakítására,
működésére. Az
Érmellék felemelkedésének
lehetőségeiként a turizmust, a
mezőgazdaságot, a közúti
személyszállítást, a
termelői- és
értékesítési
érdekvédelmi szervezetek
megalakítását jelölte meg.