Ami az utóbbi napokban ugyanis Bukarestben történik, az csupán „politika a politikáról”. Ennek a kormányváltásnak ugyanis korántsem az a célja, hogy az emberek gondjaira megoldást találjon, vagy a válságkezelő intézkedéseket évek óta nyögő társadalom helyzetén könnyítsen. Az RMDSZ részvételével „megújuló” kabinet néhány hónappal a parlamenti választások előtt újfent a hatalom megtartására törekszik. Szomorú, hiszen éppen ez a hataloméhes felfogás vezetett a csődközeli helyzethez és ennek következtében horribilis összegű kölcsönök felvételéhez.

Az Ungureanu-kormány összetételében – ami az RMDSZ-t illeti – semmi sem változott. Ugyanazok, a verespataki kizsákmányoló bányaberuházást szorgalmazó, az egészségügyi reformot megvalósítani képtelen vagy a magyar önrendelkezésért kisujjukat sem mozdító arcok köszönnek vissza ránk. A Boc-kormány szereplőinek átmentésével válaszol hát az RMDSZ arra a társadalmi elégedetlenség-hullámra, ami a kormányzó hatalom távozását követeli.

A nagyobbik kormánypárt – azzal, hogy új embereket emelt a politika első vonalába – legalább próbálta azt a látszatot megteremteni, hogy az elhibázott kormánydöntéseknek személyi következményei is lehetnek. A kísérlet hitelességét megkérdőjelezi az eddigi gyakorlat: lényegi döntések helyett arculatkozmetikázást, a hatalom megtartásának játékait látjuk.

Az egyedüli, ami csekély reményre adhat okot, az a miniszterelnök technokrata profilja. Răzvan Mihai Ungureanu személyében ráadásul olyan miniszterelnök kerül a kormány élére, aki a párbeszéd embere és közös ügyeink jó ismerője. Nem véletlenül lett még évekkel ezelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem meghívott előadója. A fennálló a politikai közegben azonban tőle sem lehet csodát várni.

Bár a hirtelen érkezett heves reform-igyekezet temérdek ígéretet hozott, azok sorsa legalábbis kétséges, ha nem egyenesen hamvában holt. Délibábok sora övezi az új kormányprogram által vázolt utat: a bér- és nyugdíjemelés lehetőségének „megvizsgálását” sugallják. Miután a fizetéseket gondolkodás nélkül csonkították meg, a program szerint emelésükre esetleg később kerítenek sort, amennyiben ezt „a gazdasági folyamatok lehetővé teszik”. A nyakatekert mondanivaló lényegét csak az nem érti, aki nem akarja.

A kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezete is figyelemre méltó, hiszen a kisebbségi törvény elfogadását az továbbra is csak „támogatja”. Bizalmatlanságunk megalapozott: elegünk van abból a támogatásból, ami 2005 óta gátolja a törvényt, és habzó szájú bukaresti nyilatkozatokat eredményez kulturális autonómiánk helyett.

Hasonló a helyzet a magyar karok létrehozásával a multikulturális egyetemeken. Azokról a magyar tagozatokról lenne szó, melyeket a tanügyi törvény ugyan előír, de az RMDSZ a kormányrúd mellett könyökölve képtelen érvényesíteni a törvény betűjét? Miért lenne ezután másképp? Határidők, konkrét cselekvési tervek helyett ismét bizonytalan ígéreteket kapunk.

Itt lett volna az esély az annyiszor beharangozott változásra: felvállalni az elmúlt évek hibás döntéseit és kétes eredményeket hozó politikai vonalvezetését és előállni egy igazi – Erdély-központú, az emberek valós problémáira figyelő, arra megoldást kínáló – programmal és cselekvési tervvel. Úgy látszik, erre sem a 16 év kormányzásába belefásult, fantáziátlan régi gárda, sem a bukaresti „intézések” praktikáin szocializálódott – csak a hatalom megszerzésében és megtartásában kreatív – ifjú törökök csapata nem képes. Marad tehát a „mi lett volna, ha mi nem vagyunk ott” szellemiségű sikerpropaganda. Bukaresti ügyeskedések helyett a következetes közösségépítő munkában hiszünk itthon, Erdélyben.

az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében,

Toró T. Tibor

elnök

Az ellenzéki pártok távol maradtak a szavazástól, így csak a kormánykoalíciót alkotó pártok és az azt támogató képviselők vettek részt a voksoláson.

Ioan Oltean, a kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) főtitkára közölte, hogy a kormány 237 – a szükségesnél 5-tel több – támogató és két ellenszavazatot kapott.

A kormányt ugyanaz a parlamenti többség támogatja, amely a hétfőn lemondott Emil Boc volt miniszterelnök kabinetje mögött is állt. Így a PD-L-en kívül a kabinetben helyet kapnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) miniszterei, de támogatja a kormányt a parlamentben a nemzeti kisebbségek frakciója is.

Mihai Razvan Ungureanu szerdáig a román külföldi hírszerző szolgálat igazgatója volt, de lemondott erről a tisztségről, miután az államfő miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki.

A parlament előtt elmondott beszédében Ungureanu kifejtette, hogy nagy vonalakban az előző kormány programját követi majd. Leszögezte: nem áll szándékában teljesíthetetlen ígéreteket tenni, és csak “óvatos” bér- és nyugdíjemelést helyezett kilátásba, ha ezt lehetővé teszi a gazdaság teljesítménye. Mint mondta, még az idén sorra kerülő parlamenti választásokig a gazdaság stabilitásának biztosítására és Románia nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt kötelezettségeinek betartására törekszik majd.

A parlamenti vitán az ellenzék részéről csak Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke volt jelen, aki bukaresti megfigyelők szerint szokatlanul békülékeny hangnemben szólalt fel. Kijelentette, hogy pártja ugyan nem támogatja a kormányt, de partnerek lesznek olyan projektekben, amelyeket Románia nemzeti érdekei megkövetelnek.

A román sajtó napok óta arról cikkezik, hogy törés történt az ellenzéki Szociálliberális Szövetségben (USL), miután annak két fő pártja, a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) több kérdésben nem értett egyet az utóbbi időben.

A szervezők a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra akarják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetének – a viseletek, szokások, táncok – bemutatása.

A XVI. Csángó Bálon Lakatos Demeter csángó magyar költőnek állítanak emléket születésének 100. évfordulója alkalmából – közölte a szervezők nevében a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány az MTI-vel. Mint kiemelték, Lakatos Demeter volt az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Versei – irodalmi értékük mellett – elsősorban tájnyelvi dokumentumként fontosak a magyar művelődés számára.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja, amelynek fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, egész estés, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A Petőfi Csarnokban színpadra lépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Forrófalváról, Budáról, Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskáról, Gastenyből, Prajoaiaból, Setétpatakáról, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról.

A bál vendége lesz Legedi László István, Hodorog András, László Erzsébet, Nyisztor Ilona, László Paula, László Ioána, Mandache Aurel, Antim Ioan, Timár Viktor, Tímár János, Antal Tibor, Mojszi Gábor, Kicsi Kóta Károly, Petrás Mária és a Dresch Quartet. Fellép a Jászság Népi Együttes, a Berka Együttes, a Fanfara Complexa, a Tűz Lángja Zenekar, a Kőketánc Gyermektáncház, a Somos, a Zurgó Együttes. A műsorban részleteket vetítenek a “Messze hol nap szentül le” című, Lakatos Demeter emlékére készült filmből.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. Kiállítás nyílik Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint Kocsán László és Mucsi Gyula fotóiból, amelyek a moldvai csángók életébe engednek bepillantást. Emellett fényképészek, textil- és kerámiaművészek is bemutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat.

A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek minden évben hatalmas sikere van a kisgyermekes családok körében.

Január közepétől immár nem láthatják a román közszolgálati televízió 3-as csatornáján közvetített adásokat a legnagyobb romániai televíziós szolgáltató műholdas közvetítésű műsorcsomagjának előfizetői. Az RDS-RCS társaság ugyanis kivette a TVR3-at a Digi TV csomagjából.

Ez az a csatorna, amely a regionális stúdiók adásait gyűjti össze és szórja országosan. A csatornán a déli idősávban a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdió, valamint a bukaresti stúdió magyar nyelvű adása, és a többi romániai kisebbség nyelvén sugárzott adások is nézhetők.

A TVR3-on sugárzott adások jelentős hányadát teszik ki a román közszolgálati televízió magyar nyelvű műsorainak. Az RDS-RCS társaság illetékesei a Krónika című magyar nyelvű napilapnak nyilatkozva csak annyit közöltek: “így döntött a cég”. A Román Televíziótársaság igazgatótanácsi tagja, Sebesi Karen Attila elmondta a Krónikának: bármelyik műsorszolgáltatónak kötelessége tiszteletben tartani az úgynevezett “must carry” listát, mely a köztelevíziók központi és regionális adóit, két-két helyi és területi stúdió műsorát, a nézettség szempontjából legnépszerűbbnek számító adókat, valamint a román–francia államközi megállapodásban szereplő TV5 francia hírcsatornát tartalmazza. A törvény azt is előírja, hogy azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a szolgáltató az illető kisebbség nyelvén sugárzó adót is köteles belefoglalni a kínálatába.

Szász Attila, a romániai televíziózást felügyelő Országos Audiovizuális Tanács tagja elmondta, hogy az RDS-RCS visszaeső törvénysértőnek számít, de nem hatnak rá az ismételt bírságok. Ezek némelyikének értéke a 25 ezer eurót is meghaladja, de a szolgáltató általában azonnal kifizeti ezeket.

Az RDS-RCS telekommunikációs társaság egyébként a leggazdagabb romániai magyarnak számító Teszári Zoltán üzletember ellenőrzése alatt áll.

Az Ungureanu által ismertetett miniszteri listán az RMDSZ-es miniszterek, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt két minisztere is rajta van, akárcsak Catalin Predoiu igazságügyi és Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter. A román kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) kicserélte tárcavezetőit.

Ungureanu a román külföldi hírszerző szolgálat vezetője, akit hétfőn nevezett ki Traian Basescu államfő miniszterelnök-jelöltnek. A tervek szerint csütörtökön szavaz a parlament az új kormány hivatalba iktatásáról.

„Ezek a feltételek nagyon egyszerűek. Egyrészt az életszínvonal növelésére vonatkoznak: a fizetések és nyugdíjak emelésére az első negyedév gazdasági és költségvetési adatainak megfelelően, másrészt az infrastrukturális beruházások folytatására, itt elsősorban az Észak-erdélyi autópálya építésének a folytatását szorgalmazzuk. Minden állampolgárnak látnia kell, hogy az elmúlt másfél évben megtett gazdasági erőfeszítés eredményeket hoz. Ezeknek a feltételeknek a kormányprogramban illetve a megkötendő, koalíciós megállapodásban benne kell lenniük” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, létezik ugyanakkor néhány olyan kérdés, amelyet választási esztendőben is lehet és kell is rendezni.

„A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultásának a helyzetét meg kell oldani, a koalíciós megállapodásnak ezt is tartalmaznia kell, de olyan kérdések is szerepelnek majd, mint a levéltári törvény, a visszaszolgáltatási bizottságnak a helyzete, hiszen ennek a működése az elmúlt két évben teljesen leállt, így a jogos tulajdonosok egyetlen ingatlant sem kaptak vissza” – ismertette az RMDSZ elnöke a SZÁT által leszögezett feltételeket.

Kelemen Hunor összegzésképpen elmondta, egy olyan komplex kormányprogramot kell megalkotni, amely lehetővé teszi, hogy 2012 végéig, a parlamenti választásokig a kormány olyan intézkedéseket hozzon, amely könnyít az emberek életén.

„Nem csodákra vállalkozunk, hiszen a gazdasági válság hatásait még érezzük, de arra képesek vagyunk, hogy a problémákkal őszintén szembenézzünk, és a jó döntéseket meghozzuk” – mondta el Kelemen Hunor.

A Szövetségi Állandó Tanács döntést hozott arról, hogy az elkövetkező időszakban össze kell hívni a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsát, ugyanakkor az RMDSZ országos kampánystábja vezetőjének Kovács Péter főtitkárt nevezte meg.

Nemcsak a neve magyar vonatkozású a romániai kormányalakítással megbízott Mihai Razvan Ungureanunak (Ungureanu, jelentése magyari). A miniszterelnök-jelölt önéletrajzában az szerepel, hogy az angol, a német és a francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon olvas magyarul is.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt a bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben volt jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. “Mihai Razvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) is pozitív kép alakulhatott ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt, Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is.

“Büszke vagyok arra, hogy az ő mandátuma alatt kezdhettem el a munkát a román Külügyminisztériumban” – nyilatkozta az MTI-nek Niculescu Tóni, aki jelenleg is a külügyi államtitkári tisztséget tölti be. Hozzátette, mindig kiváló volt az együttműködése Mihai Razvan Ungureanuval, aki minisztersége idején, Románia EU-csatlakozása időszakában gyakran bízta meg azzal hogy Brüsszelben, az EU intézményeiben helyettesítse őt. Ezt Niculescu azért tartotta gesztus értékűnek, mert az EU-s ügyek nem tartoztak az ő hatáskörébe, a külügyminisztériumnak EU-s ügyekkel megbízott államtitkára is volt abban az időben.

„Ebben a pillanatban ügyvivő kormány működik Romániában, a kormánykoalíció azonban a miniszterelnök lemondása után is létezik, hiszen az RMDSZ nem Emil Boccal, hanem az általa vezetett Demokrata – Liberális Párttal lépett koalícióra. A mi álláspontunk szerint az a legjobb változat, hogy egy politikai kormány alakuljon politikai támogatottsággal. A kormány struktúrájának nem kell megváltoznia, viszont új kormányprogram szükséges. Minderről részletesen akkor tudunk beszélni, amikor ismerjük a miniszterelnök-jelölt személyét” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát holnapra, február 7-re hívta össze.

A Szövetség elnöke ismételten kihangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről.

A román elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy Traian Basescu államfő tudomásul vette Emil Boc miniszterelnök lemondását, és az új kormány megalakulásáig Catalin Predoiu igazságügy-minisztert bízza meg a kormány irányításával.

A döntés szokatlannak számít Romániában, ahol korábban az átmeneti kormányzást az új kormány hivatalba lépéséig a távozó miniszterelnök látta el. Az ideiglenesség időszaka a 2009-es kormányválság idején 71 napig tartott. Ekkor a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott első Boc-kormány után Emil Boc vezette az ideiglenes kabinetet is.

Catalin Predoiu egyébként a Boc-kormány politikailag nem elkötelezett tagja. Korábban Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában is igazságügy-miniszteri posztot töltött be.

Traian Basescu államfő a délutáni órákra halasztotta a parlamenti pártok vezetőivel eredetileg délre tervezett tanácskozását.

A baloldali ellenzék vezetői közölték, hogy előre hozott választások kiírását kérik az államfőtől.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakértői kommentárjukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bárki lesz is Románia következő miniszterelnöke, illetve bármilyen összetételű kormány élén áll majd, nem várható jelentősebb visszalépés a romániai reformfolyamatban, nem számítva olyan intézkedéseket, amelyek “normálisnak tekinthetők” egy választási évben.

A JP Morgan elemzői közölték, hogy egyébként is a romániai reformok lassulását és “a választásokhoz kötődő kormányzati kiadások” növekedését várták az idén, és továbbra is ez a várakozásuk.

Kiemelték, hogy az IMF/EU-egyezséggel kapcsolatos összes fontos végleges döntést rendszerint az államfő hozta meg, így ameddig ő tisztségében marad, addig várhatóan az IMF/EU-program sem fog kisiklani.

A JP Morgan közgazdászai szerint a választásokhoz kötődő költségvetési “elcsúszásokat” a valutaalap és az unió jó eséllyel “csekély horderejűnek” fogja tekinteni.

A JP Morgan londoni felzárkózó térségi szakértői kiemelték azt is, hogy az ellenzék szintén hitet tett az IMF/EU-program fenntartása mellett választási győzelme esetére.

A ház elemzői szerint megvan az esélye az IMF/EU-program átmeneti leállításának, ha Románia nem teljesít bizonyos célokat, amelyek szerepelnek a megállapodásban. A JP Morgan szakelemzői ugyanakkor “nagyon csekély” valószínűséget adtak annak, hogy a román IMF/EU-program egyáltalán nem folytatódik, mivel megítélésük szerint Románia gazdasági helyzete ingatag,az ország finanszírozási hiánnyal küszködik, és ebben a helyzetben nem hagyhatja figyelmen kívül a költségvetési reformokra irányuló uniós kéréseket.

Románia a múlt hét elején 1,5 milliárd dollár értékben, 6,75 százalékos kuponnal – a piac várakozásoknál kedvezőbb árazási feltételekkel – bocsátott ki tízéves lejáratú dollárkötvényt.

A Fitch Ratings – amely a hosszú futamidejű román szuverén devizaadósságra érvényes “BBB mínusz” osztályzattal látta az új román dollárkötvényt – a besorolásához fűzött elemzésében felidézte, hogy tavaly júliusban a befektetési ajánlású “BBB mínusz” szintre emelte a hosszú lejáratú román szuverén devizaadósság osztályzatát az addigi “BB plusz”-ról, és a jelenlegi osztályzat kilátása stabil.

A legnagyobb európai hitelminősítő szerint a román adósosztályzat javítása tükrözi Románia kilábalását a pénzügyi válságból – e kilábalást jelzi a Fitch szerint az is, hogy a román hazai össztermék (GDP) ismét növekszik -, valamint a román gazdaság erőteljes exportteljesítményét, a folyómérleg-hiány szűkülését és az államháztartási deficit csökkenését.

A Fitch Ratings szerint mindent egybevetve érdemben enyhülnek a Romániát terhelő, lefelé ható kockázatok, és ez összhangban áll azzal, hogy Románia visszakerült a befektetésre ajánlott adósosztályzati sávba.

Londoni elemzésében a cég megállapította ugyanakkor azt is, hogy Románia ki van téve az euróövezeti válság átszűrődő kockázatainak, mivel a valutaunió nem csupán Románia jelentős kereskedelmi partnere, de a romániai pénzügyi szektorban is domináns szerepük van az euróövezeti bankoknak.

Románia lakossága mintegy tizenkét százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Ez a tény látszik kitűnni a tavaly novemberi népszámlálási adatok előzetes összesítése alapján. A legfrissebb összesítés szerint az ország huszonkét megyéjében a lakosságszám nem érte el a 400 ezret, tizenhét megyében a lakosságszám 400-700 ezer közötti, és csak két megyének a lakossága haladja meg a hétszázezret. Az ország népességének 8,8 százaléka (1.678.000 személy) Bukarestben él. A legnépesebb megyék: Prahova (735.900), Iasi (723.600), Kolozs (659.400), Temes (649.800), Konstanca (630.700), Dolj (618.300), Suceava (614.500). A legkevesebb a népesség Tulcea (201.500), Kovászna (206.300), Szilágy (217.300), Mehedinti (254.600), Ialomita (258.700), Giurgiu (265.500), Krassó-Szörény (274.300) és Beszterce-Nászód (277.900) megyékben. A nem végleges adatok szerint Bihar megyében 558 ezer ember él, míg Nagyvárad lakossága 184 ezer. Hargita megye lakossága mintegy 300 ezer, Maros megyében 540 ezer lakost számláltak meg. Szatmár megye lakossága 336 ezer. Az előzetes adatok értelmében Romániában a magyarok és a romák képezik a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségeket. A magyarok az összlakosság 6,5, míg a romák a lakosság 3,2 százalékát teszik ki a romániai népszámlálás ideiglenes adatai szerint. Összesen 1.238 ezer személy vallotta magát magyarnak, miközben 619 ezer ember romának vallotta magát.

Kevesebben

Az Országos Statisztikai Hivatal múlt héten kiadott közleményében ismertette előzetes, nem végleges eredményeit. Ebből az ország nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok is kiviláglanak.

A népszámlálás eredményei szerint az ország stabil lakosságának 88,6 százaléka, azaz 16.870.000 személy vallotta magát románnak. Magyarnak vallotta magát 1.238.000 személy, míg roma identitású 619.000 ember. Húszezernél nagyobb lélekszámú Romániában az ukrán (51.700 személy), a német (36.900), a török (28.000), lipován (23.000) és a tatár közösség (20.500). A fővárosban és az ország huszonhat megyéjében a román nemzetiségű lakosság meghaladja a kilencven százalékot, míg további tizenhárom megyében a román lakosság az összlakosságnak minimum az 52 százalékát teszi ki. Egyedül csak Hargita és Kovászna megyében nem a románok képezik a többséget. A két említett megyében a magyarok aránya 84,4, illetve 73,6 százalék. Jelentős magyar közösség él Maros megyében (37,8 százalék), Szatmár (34,5), Bihar (25,2) és Szilágy megyében (23,2). A legtöbb roma a népszámlálási adatok szerint Maros megyében él (8,8 százalék). Ugyancsak jelentősebb nagyságú roma közösség él Calarasi (8,1 százalék), Szilágy (6,9) és Bihar megyében (6,1 százalék). A német nemzetiségű lakosság háromnegyede Temes, Szatmár, Szeben, Brassó, Krassó-Szörény és Arad megyékben él. A nemzetiségre vonatkozó adatok rögzítése a megszámlált személyek szabad nyilatkozata alapján történt, szögezte le a közleményben az Országos statisztikai Hivatal közleménye.

Marosvásárhely a magyar közösségek önrendelkezési- és szabadságharcának egyfajta szimbolikus helye – fejtette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke budapesti újságírók előtt. A politikus szerint az egyetlen járható út a város polgármesteri székének visszaszerzésére a formailag független, magyar jelölt támogatása.

A marosvásárhelyi polgármesteri tisztségre történő magyar jelöltállítást illetően Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács február 3-i budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre felidézte: február 2-án Kelemen Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy a marosvásárhelyi szó sem lehet koalíciós megállapodásról az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között. Ehelyett az idei önkormányzati választásokon a szövetség színeiben szeretnék indítani Dr. Vass Leventét. Mint ismert, Tőkés László EMNT-elnök erre a veszélyre már hónapokkal korábban felhívta a figyelmet.

„Az RMDSZ döntésének sajnos keserű előzményei vannak” – emlékeztetett Toró arra, hogy a szövetség már harmadik alkalommal próbálkozik sikertelenül azzal, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget a magyarság számára visszaszerezze.

„Ez arra a következtetésre vezetett bennünket, hogy pártszínekben nem lehet megnyerni a marosvásárhelyi választásokat. A jelöltet fel kell emelni a pártok fölé, olyannal lehet nyerni, aki bírja a teljes magyar közösség támogatását, és a román szavazóktól is szerez szavazatokat” – jelentette ki Toró.

A Néppárt megbízott elnöke az RMDSZ döntéséről rendkívüli csalódással értesült. Mint mondta, abban reménykedett, hogy a szövetség illetékeseinek sikerül felülemelkedniük a szűk pártpolitikai megfontolásokon. „Én úgy éltem ezt meg, mint nem csak a tárgyaló fél, az Erdélyi Magyar Néppárt becsapását (bejegyeztetése után az alakulat a koalíciós egyeztetések folyamatát az EMNT-től átvette), hanem az egész marosvásárhelyi vagy erdélyi magyarságnak, és nem hiszem, hogy túloznék, ha azt állítom, hogy ez egy jelképes, Kárpát-medencei nemzeti ügy. Marosvásárhely a magyar közösségek önrendelkezési- és szabadságharcának egyfajta szimbolikus helye” – fejtette ki a politikus.

Toró szerint az egyetlen járható és sikerre vezető út az, amit most a Maros megyei EMNT javasol, vagyis a formailag független jelöltként induló Vass Levente támogatása minden magyar politikai alakulat részéről, ha már az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, „amely ugyancsak nagyon destruktívan viszonyult az egyeztetésekhez”, nem akar koalíciót. „Így lehetne a jelöltet a pártok fölé emelni, ehhez azonban szükséges, hogy a másik két alakulat is félretegye a pártos büszkeségeket. Ha már nem akart az RMDSZ koalíciót, akkor támogassanak egy ilyen megoldást” – mondta a Néppárt megbízott elnöke, felajánlva pártja minden eszközét és segítségét a Vass Levente indulásához szükséges támogató aláírások összegyűjtésére.

Az összefogás esetleges elmaradását firtató kérdésre válaszolva Toró arról is szólt, hogy örömmel olvasta a történelmi egyházak február 2-i közös állásfoglalását Vass Levente támogatásáról, amit még abban a tudatban írtak alá az egyházi elöljárók, hogy az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje mellett állnak ki. „Ha nem lesz Vass Levente a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje, akkor minden bizonnyal a történelmi egyházak is meggondolják majd, hogy tudnák-e támogatni egy olyan párt jelöltjét, amelyik már háromszor is bizonyította, hogy nem tudja visszaszerezni Marosvásárhely polgármesteri székét” – vélekedett Toró. A politikus egy esetleges új jelölt keresését illetően azt mondta, „nem szaladna ennyire előre”, de mint fogalmazott, „vannak más tervek is, elég, ha csak Smaranda Enache nevét említem, aki ismert és szeretett személyiség Marosvásárhelyen, és egy lehetséges jelölt. Egyelőre azt várom a politikai és közéleti szereplőktől, hogy nyilatkozzanak, elfogadják-e a formailag független Vass Levente támogatását.” Tőkés László erre vonatkozóan megjegyezte: „a kulcs Vass Levente kezében van. Ha ő elvállalja a független jelöltséget és nem bizonyul pártkatonának, akkor az RMDSZ-nek nincs mit tennie.”

Tőkés László, a Kárpát-Medencei Autonómia Tanács elnöke azért kezdeményezte a tanács összehívását, mert szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómia-küzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés által. A találkozón a határon túli magyarságot a különböző kárpát-medencei érdekvédelmi szervezetek képviselték. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttei megfigyelőkként voltak jelen, ugyanakkor részt vettek a megbeszélésen az Országgyűlés és a magyar kormány képviselői is. A résztvevő tagszervezetek egy szakmai bizottság létrehozásáról határoztak, melynek élére Gál Kinga EP-képviselőt kérték fel. A bizottság tagjai az érintett nemzeti közösségek szakértői, akik március 31-ig jelentést készítenek a polgári kezdeményezést illetően. A KMAT ülésén résztvevők egyetértettek abban, hogy a polgári kezdeményezés pártok felett álló nemzeti ügy és megvalósításához összefogásra van szükség.

Az ülés keretében két konkrét előterjesztés történt, az egyik a Székely Nemzeti Tanács terve, a másik pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szövegtervezete. Winkler Gyula EP-képviselő az RMDSZ álláspontját is ismertette.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Tőkés László konstruktív összejövetelnek nevezte a megbeszélést, amely szerinte az egyik legreprezentatívabb összejövetelük volt. Megjegyezte azt is, hogy a KMAT annak a nemzeti együttműködési rendszernek a keretében fejti ki tevékenységét, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke meghirdetett. „Amint Orbán Viktor Magyarország gazdasági önrendelkezéséért szállt síkra, hasonlóképpen mi is a magyar nemzeti közösségek önrendelkezését tűztük ki célul” – fűzte hozzá a KMAT elnöke.

Tőkés László emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban határozott úgy a KMAT, hogy élni kíván a polgári kezdeményezés eszközével. Kifejtette: „meg kellene találni az arany középutat, amely a kisebbségi kérdés iránt amúgy elég érzéketlen Európai Unió és a magyarság igényeit is kielégíti, másként – amint Németh Zsolt külügyi államtitkár a tanácskozáson rámutatott – fennállhat a veszélye egy olyan kudarcnak, ami épp ellenkező hatást ér el és visszavetné az ügyet.”

„Szükségesnek látjuk a teljes magyar összefogást, ami alulról jövő igénye a népünknek. Össze kell fognunk az egész Kárpát-medencében, hogy valamennyi magyar közösség érdekeinek szolgálatába tudjuk állítani a polgári kezdeményezést. Ráadásul, ha mi nem tudunk összefogni, akkor elriasztjuk a lehetséges külföldi szövetségeseinket” – figyelmeztetett Tőkés László, aki szerint a legnagyobb gond, hogy az Európai Unió kizárólag tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi kérdéseket. „Ezt a korlátot kellene áttörni, hogy ne a más országok ügyeibe való beleszólásként kezeljék Európában a különböző kisebbségi ügyeket” – hangoztatta az erdélyi EP-képviselő.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy az Európai Palament elnökét is meg kellene hívni a tagállamok állam- és kormányfőinek értekezleteire. Ezáltal erősödne az intézmény, közvetlenül venne részt az egyik legfontosabb uniós döntéshozatali fórumon.

Csatlakozom azokhoz a véleményekhez, amelyek szerint az Európai Parlamentnek egyre fontosabb szerepet kell kapnia, az EP elnökének pedig részt kell vennie a tagállami vezetők csúcstalálkozóján – fogalmazta meg Winkler Gyula abban az írásbeli hozzászólásban, amelyet szerdán tett le Brüsszelben az Európai Parlament plénumában az Európai Tanács január 30-ai informális csúcstalálkozójának következtetéseiről tartott vitán.

Az EP-képviselő szerint az Európai Tanácson bekövetkezett politikai fejlemények megerősítik az EU eddigi legfontosabb célkitűzéseit, kiemelten a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés révén.

A szolidaritás kérdése talán az egyik legfontosabb prioritás. Az Euró Plusz paktumban megfogalmazott célok mentén kell haladnunk és erősíteni kell az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok közötti szolidaritás. A közösen gyakorolt tagállami szuverenitás a szolidaritás biztosítását jelenti – áll az írásbeli hozzászólásban.

Winkler Gyula úgy véli, hogy az EP-képviselőknek meg kell magyarázniuk a választóknak, hogy a szuverenitás közös gyakorlása nem feladást jelent, hanem hozzájárulást a közös európai jövőhöz. Így megnövekedik az európai polgárok bizalma a közeljövőben várható fejlemények és egy egységesebb, jobban koordinált Európa felépítése iránt, amelyben elsődleges szerep jut az Európai Parlamentnek, az egyetlen, az európai polgárok által közvetlenül választott intézménynek. A Stabilitási Paktumnak beépülése az Európai Unióról szóló szerződésbe Továbbra is elsődleges cél kell hogy maradjon – fogalmaz az RMDSZ európai parlamenti képviselője írásbeli hozzászólásában.

Egy szolidáris polgári kezdeményezéssel lehetőségünk van arra, hogy felhívjuk az Európai Unió figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, a felaprózott törekvések viszont a kisebbségi közösségekben és az európai közvéleményben is zavart keltenek – hangsúlyozta az RMDSZ nevében a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács pénteki, budapesti ülésén Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő emlékeztette a résztvevőket, hogy a két héttel korábbi Brüsszelben szervezett kerekasztal-megbeszélésen a kisebbségi szervezetek képviselői által megfogalmazott legnagyobb aggodalom a kezdeményezés sikerére vonatkozott. Többen elmondták, nem szeretnék, hogy az európai kezdeményezés valamilyen szakaszban kudarccal végződjön. Alapos szakmai munkával, egyeztetésekkel, együttes fellépéssel, összehangolt aláírásgyűjtéssel ez elkerülhető – fogalmazott Winkler Gyula a KMAT ülésén, hozzátéve: minden magyar szervezet támogatására és munkájára szükség van, annak érdekében, hogy az aláírásgyűjtés meggyőző eredménnyel záruljon.

Winkler Gyula a KMAT ülésén ismertette az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezést történetét. Mint mondta az RMDSZ – később az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen – már tizennégy hónappal ezelőtt megkezdte a munkát a kezdeményezés előkészítésére, felismerte az eszközben rejlő lehetőséget, de ugyanakkor az általa szabott keretet és határidőket is. Az RMDSZ tavaly februári kongresszusi külügyi dokumentumának címe európai összefogást és szolidaritást sürget: Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme, és megfogalmazza, hogy Európai Uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozásra van szükség.

A következőkben az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa tavaly áprilisi ülésén döntött, hogy kezdeményezi az eszköz hasznosítását, majd partnerként kereste meg a FUEN-t, amely júniusi kongresszusán a kezdeményezést támogató egyhangú határozatot fogadott el. Legutóbb, két héttel ezelőtt Brüsszelben, az RMDSZ és a FUEN kezdeményezésére, a kisebbségi frakciócsoport munkacsoport tagjaival közösen kerekasztal-megbeszélésre került sor. A tanácskozáson a FUEN, a YEN (európai ifjúsági szervezet), az RMDSZ és az SVP (Dél-tiroli Néppárt) közös nyilatkozatot mutatott be, amely támogatja a kezdeményezés elindítását és felkéri az EU őshonos kisebbségeinek, nemzeti közösségeinek, etnikai csoportjainak és nyelvi kisebbségek képviselőit, hogy indítsanak összehangolt, sikeres összeurópai aláírás-gyűjtési kampányt az őshonos, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok védelme érdekében.

A szakmai előkészítés folytatódik, az őshonos nemzeti kisebbségre vonatkozó, nemzeti stratégiákat igénylő EU keretterv megalkotásának lehetőségéről tárgyalást kezdtünk az Európai Bizottság felelős tisztségviselőivel. A kezdeményezés szövegére vonatkozó javaslat és a támogató szervezetek akciótervének elfogadása a FUEN májusi kongresszusán várható – vázolta az EP-képviselő a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Winkler Gyula az RMDSZ nevében kérte a Kárpát-medencei magyar közösségeket, hogy csatlakozzanak a körvonalazódó európai kisebbségi szolidaritáshoz. A kisebbségi kérdést valóban európai uniós szintre kell emelnünk, ezt megfontoltan, meglévő jogi keretre alapozva és a szubszidiaritás elvével egyező szövegezéssel kell megtenni, felsorakoztatva a kezdeményezés mögé minél több tagállam kisebbségi szervezetét. Emlékeztetett arra, hogy miként a KMAT-nak több tagja nem EU-s tagállamból érkezik, a FUEN-nek, az 1949-ben alakult európai kisebbségi ernyőszervezetnek is számos EU-n kívüli tagja van. Ők közvetlenül nem vehetnek ugyan részt az aláírásgyűjtésben, de erősíthetik és szolidárisak lehetnek a kezdeményezéssel, amely sikere esetén államaikban hivatkozási alap lehet – mondta Winkler Gyula az ülésen.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács budapesti ülését Tőkés László európai parlamenti képviselő vezette, meghívottként a magyar kormányt Németh Zsolt külügyi államtitkár képviselte. Jelen volt valamennyi kárpát-medencei magyar szervezet elnöke vagy képvisleője. Az RMDSZ megfigyelő tagja az autónómia tanácsnak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap 20 óráig sárga szintű hóviharjelzést adott ki hazánk egész területére, ez idő alatt jelentős mennyiség, átlagosan 20 centiméter friss hó hullhat. Tegnap az ország déli és keleti megyéiben jelentős mennyiségű hó hullott, melynek következtében az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR) az A1-es és A2-es autópályát, illetve 15 országutat lezárt, ugyanakkor tizenegy országúton korlátozta a közlekedést, mivel a havazás és hóvihar miatt a kritikus alá csökkent a látótávolság. A vasúti közlekedésben is fennakadást okoz a hóvihar, 37 vonatjáratot töröltek tegnap délutánig. Bukarestben egy hókotró gépjármű elütött egy 69 éves nőt, aki az úttesten próbált átkelni. A helyszínre érkezett rohammentősöknek nem sikerült újraéleszteni az idős asszonyt. A Duna-Fekete-tenger csatornában is leállt a forgalom azt követően, hogy egy tolatóhajó meghibásodott. A belügyminisztérium mentőhelikopterei nem tudnak felszállni a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt. Az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy újabb két fagyhalált jelentettek Tulcea és Szilágy megyéből, így 24-re nőtt a nagy hideg által okozott halálesetek száma.

Szünetel a tanítás

Hazánkban a tanfelügyelőségek 29 megyéből jelezték, hogy 373 iskolában felfüggesztették a tanítást a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A hegyekben lavinaveszélyt hirdettek, így több turista a hegyekben rekedt. A turisztikai minisztérium 0800.86.82.82-es zöldszámán jelenthetik, hogy elakadtak, és nekik meleg ételt, illetve italt biztosít a minisztérium. Mindazon személyek, akik a szélsőséges időjárási viszonyok miatt nem hagyhatják el szálláshelyeiket, a szállás árából 50 százalékos kedvezményben részesülnek.

Ne induljanak útnak

A közlekedésrendészet munkatársai arra kérik a gépjárművezetőket, csak akkor induljanak útnak, ha nagyon muszáj, és akkor is bizonyosodjanak meg arról, hogy gépjárműveik a téli útviszonyoknak megfelelően fel vannak szerelve. A rendőrök arra is felhívják az érintettek figyelmét, hogy bármikor elakadhatnak az úton, ezért legyen üzemanyag tartalékuk, tartós élelmiszer és ivóvíz, illetve meleg takaró az autóban. Aki hosszú útra indul, érdeklődjön az utak minősége felől a 0212643333-as, a 0219360-as telefonszámokon, illetve a www.cnadnr.ro honlapon, a Situatia drumurilor nationale menüpont alatt.

„Eddig ismertük az Alkotmánybíróság döntését, most már láttuk az indoklást is. Egy dolog teljesen világos: június 3-án vagy június 10-én sor kerül a helyi választásokra, hogy az önkormányzati képviselők mandátuma ne haladja meg a négy évet. Azonban marad néhány probléma: a Parlamentnek a működése jelenleg nincs biztosítva, nincsen parlamenti többség, hiszen elindult a politikai migráció. Éppen ezért párbeszédet kérek a román politikai élet szereplőitől” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A Szövetség elnöke kihangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt egyetlen feltétellel teszi.

„Konstruktív párbeszédre van szükség minden parlamenti párt és az államelnök között. Ha a tárgyalások után születik egy közös, mindenki által elfogadott döntés, akkor ezt az RMDSZ támogatja. Mi a választásokra készen állunk” – szögezte le Kelemen Hunor.

Megerősítette, mindenképpen egyeztetésre és párbeszédre lesz szükség az elkövetkező időszakban, mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékkel. A választások kérdéséről az RMDSZ egyeztet a hétfői, koalíciós ülésen és az államelnökkel való, szintén hétfői találkozón is.

A tavalyi népszámlálás most közzétett első részleges eredményei szerint Romániában a magyarság képezi továbbra is a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget.

Abszolút értékben a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, számarányuk azonban lényegesen nem változott, hiszen akkor 6,6 százalék volt a magyarság aránya.

Románia lakossága a korábbi 21,6 millió főhöz képest most már alig éri el a 19 milliót; tíz év alatt 2,6 millió fővel fogyott a népesség.

A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 84,8 százalékát, Kovászna megyében pedig 73,6 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy (23,2 százalék) megye.

Abszolút értékben Hargita megyében él a legtöbb magyar (258 615 fő), a második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megye Maros (200 989), a harmadik Kovászna (151 787). Ezek után következik Bihar (138 441), Szatmár (113 541), Kolozs (103 457) és Szilágy megye (50 659).

A magyar kisebbség után a második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,2 százalékát teszik ki. Számuk 619 ezer, ami növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti 535 140 főhöz képest.

A tavalyi népszámláláson lényegesen magasabb volt azok száma, akik nem nyilatkoztak etnikai hovatartozásukról. A statisztikai intézet által közölt adatok szerint csaknem 60 ezer ilyen személy van.

A verseny 2012. február 1–29. között zajlik, a szavazatokat ezúttal a verseny cseh szervezői által működtetett http://www.treeoftheyear.org honlapon lehet leadni. A tavalyi öt mellett idén két újabb ország is benevezett a versenybe: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia mellett Franciaország és Lengyelország is csatlakozott.

„Bízunk benne, hogy testvérfánk, a Csíkszentléleki Hárs példáját követve nekünk is sikerül az országos verseny után az európai versenyt is megnyernünk, és nagyon reméljük, hogy Hargita megyei barátaink is támogatnak a verseny során” – fogalmazott a fát benevező Demeter Zoltán.

A Baj van Köpecen! szólásnak köszönhetően Köpec falu neve az egész Kárpát-medencében ismert, de történetét kevesen ismerik. 1848. december 9-én a háromszéki önvédelmi harc idején Heydte hadtestparancsnokot Köpecen áthaladva golyótalálat érte. Dühében 48 órás szabad rablást engedélyezett és az egész falut megsarcolta. A bosszúhadjáratnak 51 polgári áldozata volt, akik után 106 gyerek maradt árván. Az egykori vízimalom és a szomszédságában álló tanúfa a település életében létfontosságú szerepet tölt be évszázadok óta. Az emberek itt gyűltek össze, hogy megbeszéljék a falu és egymás életének ügyes-bajos dolgait. Minden történet, mese a faóriás árnyékában hangzott el, amely így azóta is némán őrzi a falu történelmét – olvashatjuk a 300 éves fáról a verseny honlapján.

A szavazás február 29-ig tart, mely időszak utolsó hetében a szavazás állása titkos lesz. A szerver hamis szavazatokkal való túlterhelése esetén a szervező fenntartja a szavazás beszüntetésére a jogot. Egy e-mail címről csak egyszer lehet szavazni. A végeredményt 2012 márciusában teszik közzé.

„Fogjunk össze, hogy a köpeci szil, a mi fánk legyen az Év Fája Európában!” – kéri az Önök támogatását is Demeter Zoltán és lelkes csapata.

A köpeci szilre itt szavazhat!

http://www.treeoftheyear.org/index/vote/?act=form&tree_id=3&lang=hu&iframe=1

Örömmel tapasztaljuk, hogy azok, aki a félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelésünket beáldozták a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem politikai délibábjáért, ma már szívügyüknek tekintik „az őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz”.

Viszont már maga a feltételezés is sértő: emlékeztetnénk, hogy Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – ismételjük: önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt. Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született. És a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba. Ettől függetlenül reméljük, hogy az általuk állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik. Nem kellene ezt a mindannyiunk számára fontos ügyet pártpolitikai sárdobálás céljára felhasználni.

Annál is inkább, mert az önálló magyar egyetem az erdélyi magyarok több mint két évtizedes követelése. Az ezredfordulótól a Magyar Kormánynak tartozunk köszönettel azért, hogy adóforintokból négy helyszínen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon – tart fent magyar tannyelvű magánegyetemi rendszert; az erdélyi magyarok által is befizetett adólejekből, az RMDSZ kormányzati részvétele mellett, erre a célra valamiért nem jut.

De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják.

Volna tehát itthon is tennivaló. Románia kormányának magyar tagjai azáltal, hogy Tőkés Lászlót nemtelenül és rosszindulatúan támadják, még nem oldanak meg semmit.

Tőkés László

EP-képviselő

Sajtóirodája

Az oktatási minisztérium adatai szerint keddig 16 megye tanfelügyelőségéről jelezték, hogy az alacsony hőmérsékleti értékek gondot okoznak az oktatásban, ezért 67 tanintézményben szünetel az oktatás.

Rekord mennyiségű földgáz fogyott el az utóbbi napokban, a gazdasági minisztérium államtitkára, Claudiu Stafie szerint azonban egyelőre nem lép életbe sürgősségi helyzet. Claudiu Stafie szerint az utóbbi napokban 20 százalékkal növekedett a gázfogyasztás a nagy hideg miatt, és a hazai kitermelésű földgázt import gázzal is pótolni kellett. Hétfőn például 6-szor több földgázt importált az ország, mint egy átlagos téli napon. Az államtitkár szerint azonban van elég földgáztartaléka az országnak, így nem kell korlátozást bevezetni sem a lakosság, sem az ipari fogyasztók számára.

A legkönnyebb minden nap kiadni egy RMDSZ ellenes nyilatkozatot, kényelmes dolog minden nap nyilvánosságra hozni egy dörgedelmes közleményt, de mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be? – tette fel a kérdést a főtitkár.

Az Európai Parlamentnek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. A jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan – erre a következtetésre jutott az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzés.

Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

Tőkés László EP-képviselő január 25-én tájékoztatta a sajtót a jelentéssel kapcsolatos munkájáról, ennek nyomán az RMDSZ Főtitkársága elemezte a dokumentumot. A Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére támaszkodva a súlyos mulasztást pótolva egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.

Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését. Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.

A módosítások benyújtásának határideje holnap (2012.február 2-án) jár le, ezért az RMDSZ EP-képviselői ma benyújtották ezeket a módosításokat az EP kulturális bizottságához.

A moldvai magyar nyelvű oktatás ügye a Kárpát-medencei magyarság, az összmagyar nemzet közös felelőssége. A moldvai csángók 11 évvel ezelőtti kezdeményezését, a magyar nyelvű oktatási program beindítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kezdetektől támogatta. Ez biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége az elmúlt tizenegy évben bebizonyította, hogy létezik fogékony közeg a magyar nyelvű oktatás beindítására és működtetésére, annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén előítéletek, bírálatok vagy akár fenyegetések érték a Csángóföldre érkező tanárokat. A Moldvai Csángó Oktatási Program révén a Szövetség az elmúlt 11 évben, 25 faluban, közel 2200 diák számára működtette az oktatási programot, fenntartotta a Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve 7 településen saját Magyar Házat építtetett vagy vásárolt.

A Magyar Kormány döntése, amely szerint most megvonják ettől a Szövetségtől a moldvai magyar nyelvű oktatás koordinálását és vezetését, súlyos csapás a romániai magyar közösség számára.

Az ezelőtt egy évvel, az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól megvont támogatás többek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől megvont bizalom pedig egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.

A „szórvány szórványában” élő csángómagyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat.