Nem mi csináljuk a legjobban, már nem az olaszok a világ legjobb szeretői – adta hírül az One-poll.com internetes közvélemény-kutató felmérésének eredményét a torinói La Stampa napilap.

Húsz nemzet tizenötezer hölgyválasza szerint az első helyen a brazilok állnak, másodikok a spanyolok. A 2007-ben még a dobogó legmagasabb fokán álló olaszokat egyedül az vigasztalja, hogy mögéjük szorultak a franciák.

Ha ez így folytatódik, lassan már a magyarok is megelőznek bennünket – állapította meg a La Stampa. Az újság a kudarc okát is megkereste, az olaszok szenvedélye a gazdasági válság miatt lanyhult volna, az anyagi szegénységet érzelmi szegénység kísérte.

Alessandra Graziottin szexológus azonban úgy nyilatkozott, hogy a nők válsága az euróénál is korábban kezdődött. “A nők folyamatos stresszben élnek, keveset alszanak; család, munkahely, gyerekek mind megfosztják őket a szerelmi kedvtől” – hangoztatta.

Pedig válságidőben egyedül a szerelem segít – jegyezte meg Raffaelle Morelli pszichiáter, aki szerint a globális testi és lelki elégedetlenség miatt látogatják a férfiak az erotikus internetes honlapokat, a nők pedig az elkeseredett feleségeknek szánt portálokat.

Egész életünk során összesen 16 órát szentelünk a szexuális kielégülésnek, miközben fél évet ülünk a közlekedési dugóban – állapította meg Alessandra Di Pietro a Godete! (Élvezzetek!) című könyv szerzője.

- MTI -

Az SS-szimbólum használata elfogadhatatlan és a tengerészgyalogság foglalkozik az üggyel – hangzott a Stewart Upton alezredes által jegyzett közlemény, amely azonban nem részletezte, hogy milyen intézkedések történtek.

A tengerészgyalogosok, akik az egyik blogra feltöltött és az interneten köröztetett fotón láthatók, már nem tagjai az egységnek. A felvétel, amelyen 10 terepruhás fegyveres látható egy amerikai és egy másik, sötétkék zászló előtt, amelyen rúnaírással, fehér betűkkel az SS felirat szerepel, 2010 szeptemberében készült Afganisztánban.

Mark Oliva törzsőrmester, a kaliforniai Camp Pendleton szóvivője szerint a korábban ezen a bázison állomásozott tengerészgyalogosok csapategységénél novemberben vizsgálat indult a fotó ügyében, amely azonban arra a megállapításra jutott, a felvétel szereplőinek “nem állt szándékukban, hogy egy rasszista szervezettel azonosítják magukat.”

Oliva szerint a vizsgálat megállapította, hogy az SS a “scout snipers” (felderítő lövészek) kifejezés rövidítése, nem pedig náci jelkép, de az ennek ellenére is elfogadhatatlan.

Az amerikai tengerészgyalogság idén immár másodszor keveredett kínos botrányba. A fegyvernemnél vizsgálat folyik egy januárban nyilvánosságra került videofelvétel ügyében, amely tálib holttesteket levizelő tengerészgyalogosokról készült. Annak az egységnek az anyabázisa az észak-karolinai Camp Lejune.

Az SS jelképére erősen hasonlító szimbólum használatával kapcsolatban a washingtoni székhelyű Katonai Vallásszabadság Alapítvány bejelentette, hogy az ügy alapos kivizsgálását kéri Leon Panetta védelmi minisztertől.

- MTI, Pogár Demeter - 

Dénes Balázs úgy vélte, a parlament és a kormány a jogrendet “szinte kiürítette”, a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek.

A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.

Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Mint mondta, a több száz bíró részvételével zajlott konzultációs folyamat során született javaslatokat részben elfogadták, több kérdésben ugyanakkor véleményük eltért a későbbi szabályozástól.

Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal.

Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó korábbi kritikákkal az egyesület is egyetértett, és az általuk javasolt igazgatási struktúra alapjában véve tükröződik az elfogadott törvényekben. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem.

Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. “Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez” – fogalmazott.

A nyugdíjazással kapcsolatban kifejtette: nemcsak diszkriminációról van szó, hanem arról is, hogy a bírói státus különösen védett, és a problémát ilyen sebességgel és a státust veszélybe sodorva nem lehet megoldani.

Úgy vélte, a térségben hagyomány az, hogy a rendszerben formálisan léteznek alapjogosultságok, az intézmények hálózata rendben van, de “az intézményekben az apró torzulások az egészet teszik kérdésessé”.

Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk “a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért”.

Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni.

Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából.

Arató András bírálta a jelenlegi médiaszerkezet több elemét, így például azt, hogy a közmédiában csak az állami hírügynökségen belül létrehozott hírcentrum műsorait adhatják le, onnan számos “tekintélyes, független szemléletű” újságírót bocsátottak el, a rádiófrekvenciák többségét a kormányzati pártokhoz közelálló vállalkozások nyerik el, továbbá azt is, hogy állami hirdetéseket egyáltalán nem helyeznek el független médiumokban.

MTI

A papok által elkövetett szexuális bűncselekmények megelőzéséről és az áldozatok segítéséről szólt a Towards Healing and Renewal (A gyógyulás és megújulás felé) című találkozó, melyen 110 püspöki konferencia küldötte, 30 szerzetesrend elöljárója, kánonjogászok, pszichiáterek vettek részt. A magyar egyházat Ternyák Csaba egri érsek képviselte.

“A szimpózium annak volt a bizonyítéka, hogy az egyház reagálni akar és megelőzni a visszaéléseket a gyermekeknek védelmet nyújtó eszközök megteremtésével” – nyilatkozta a sajtónak Federico Lombardi atya, szentszéki szóvivő.

Az utolsók között felszólaló Reinhard Marx müncheni érsek az egyház magatartásáról beszélt: “az egyre szélesebb méretet öltő jelenséggel szemben nagy volt annak a csábítása, hogy ne nézzünk szembe a problémával. Vitathatatlan, hogy az utóbbi évtizedekben sokan az egyházi intézmények védelmét tartották prioritásnak az áldozatokéval szemben. A tagadás a rosszabb megoldás volt”.

Hozzátette, “nincs értelme úgy gondolni az egyházra, mintha sziget vagy támadás alatt álló hajó lenne. A püspököknek meg kell tanulniuk szembesülni a médiával, még a legellenségesebb médiakampány sem lehet sikeres, ha nincsen igazságalapja”. Marx ugyanakkor megjegyezte, “a sajtó hiába próbálta sarokba szorítani a pápát, nem sikerült”.

A szimpóziumon elhangzott, hogy az áldozatok számát csak az Egyesült Államokban százezerre teszik, az amerikai katolikus egyház 2,2 milliárd dollárt költött kártérítésre. Az Írországban 1997-ben megnyitott lelkisegély-központ eddig több mint ötezer áldozatot segített.

A római szimpóziumon egy áldozat is felszólalt, a 62 éves ír Marie Collins, akit 13 évesen egy pap erőszakolt meg.  

“Végre az áldozatokat helyeztük a középpontba” – nyilatkozta Fortunato Noto atya, a Meter olasz pedofiliaellenes egyesülettől. A szimpózium előadói a polgári hatóságokkal való együttműködést szorgalmazták, Noto azt hangsúlyozta, hogy az olasz püspököt csak saját lelkiismerete kényszeríti az esetleges pedofil pap feljelentésére. Az olasz püspöki kar felmérést sem végzett a visszaélésekről, becslések szerint az utóbbi tíz évben 300 volt az áldozatok száma.

A vatikáni Hittani Kongregáció bejelentette, hogy az utóbbi tíz évben 4000 esetről értesült és ebből ezret – 2010 óta – Európából jeleztek.

A szimpózium elindította a Pápai Gergely Egyetem pszichológiai intézete által Münchenben létrehozott Gyermekvédelmi Központ tevékenységét.

- MTI -

A “vendéglátó” galaxis a 12,5 millió fényévnyire lévő NGC 4449 katalógusjelű csillagváros, amelyet az asztronómusok “élő fosszíliának” is neveznek. A csillagváros úgy néz ki, mint amilyenek az első galaxisok lehettek nem sokkal az ősrobbanás után. A galaxis ugyanis “dühödten” gyártja az új csillagokat, amelyek hatalmas halmazokat alkotnak. Ennek köszönhetően az NGC 4449 kékes színben tündököl, ami kizárólag a fiatal galaxisok sajátja – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

Az NGC 4449 maggal rendelkezik, amelyben valamikor egy fekete lyuk “lakozhatott”. Szerkezete szabálytalan, s nélkülöznie kell a spirálkarokat is, amelyekkel rendelkezik a legtöbb galaxis. A csillagvárost hatalmas gázfelhő veszi körül, amelynek kiterjedése eléri a 300 ezer fényévet, az óriási gázkészletek táplálhatják a dinamikus csillagképződést.

Egy új teleszkóp, a Centurion 28 (C28) segítségével, amely nagy égboltszegmensek “befogására” alkalmas, vették észre az UCLA asztronómusai a törpegalaxist, amely az NGC 4449 magja közelében “vendégeskedik”.

Az NGC 4449B katalógusjelű törpegalaxist még a Hubble űrteleszkóp mindent látó szeme sem vette eddig észre, azért maradhatott láthatatlan, mivel tízszer haloványabb, mint az éjszakai égbolt természetes fényessége, és ezerszer “fakóbb”, mint a Tejútrendszer.

“A törpegalaxis +átmeneti+ állapotban van, s csillagászati mércével hamarosan +felolvad+” – magyarázta Michael Rich, a kutatócsoport vezetője.

Az NGC 4449B a galaxis gravitációs hatására S-alakúra nyúlt ki, s amennyiben a végét a Tejútrendszer középpontjába helyeznék, a törpegalaxis 25 ezer fényévnyire nyúlna ki a Nap irányában.

A “nagy” galaxisról készített mélyebb felvételek felfedték, hogy a csillagokból képződött fura ív egy “megemésztett” csillagváros maradványa lehet. Az NGC 4449-et körülvevő halo az idős csillagok két rétegének ad otthont, nekik köszönhetően a galaxis mérete megegyezik a Tejútrendszer kiterjedésével. Az idős csillagok eredete ismeretlen, nagy valószínűséggel az NGC 4449B törpegalaxishoz hasonló csillagváros “pottyant” a galaxisba, amely “felaprította” a hívatlan jövevényt.

A kaliforniai kutatóktól függetlenül a németországi Max Planck Csillagászati Intézet asztronómusai is felfedezték a törpegalaxist, amelyről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.

Halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb- vagy ellipszoidalakú térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz.

- MTI -

A bostoni New England Aquarium kutatóinak elsőként sikerült bizonyítaniuk a hajók okozta zaj és a bálnák stresszszintjének megemelkedése közötti összefüggést. A szakemberek szerint miután a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen intézett terrortámadás után visszaesett a helyi tengeri forgalom, a hajók által kibocsátott zaj mértéke a felére csökkent. Ez lehetővé tette számukra, hogy megvizsgálják a változó óceáni zajszennyezés bálnákra gyakorolt hatását.

“Azt eddig is tudtuk, hogy a bálnák más frekvencián kezdenek kommunikálni, hogy alkalmazkodjanak a hajók zajához, ám a mostani eredményeink szerint itt nem csupán kellemetlenségről, hanem komoly fizikai következményekről van szó” – idézte a tanulmányt vezető Rosalind Rollandot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk). A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hajócsavar hangja ugyanabban a frekvenciatartományban mozog, mint amelyet egyes bálnák a kommunikációhoz használnak.

Korábbi tanulmányok szerint néhány bálnafaj úgy alkalmazkodik a zajos környezethez, hogy hangosabb, vagy sokkal gyakoribb akusztikus jeleket bocsát ki. Az elmúlt ötven év során jelentősen megnőtt, és kiterjedtebbé vált a teher- és a katonai hajók, valamint az olajfelderítésre használt magasdecibelű hanglokátorok által kibocsátott zajok mértéke.

Ezeknek a hatásáról megoszlanak a vélemények. A környezetvédők szerint azonban ez a fajta tengeri zajszennyezés megzavarja a bálnák énekét és a halálukat is okozhatja.

A kutatók 2001 júliusában – nem sokkal a szeptember 11-ei terrortámadás előtt – kezdték meg tanulmányozni az északi simabálnákat (Eubalaena glacialis), amelyek oda-vissza úsznak Észak-Amerika keleti partja mentén, mielőtt nyár végén összegyűlnének a kanadai Fundy-öbölben, hogy világra hozzák a borjaikat.

A tanulmány során a kutatók évente hat héten át gyűjtötték a bálnák ürülékét a vízfelszínről, egészen 2005-ig. A szakemberek a minták glükokortikoidhormon-koncentrációja alapján tudták mérni a bálnák stresszszintjének változását: az értékek tökéletesen egybeesetek a hajóforgalom hirtelen lecsökkenésével, majd visszaállásával. “A jó hír tehát az, hogy a probléma orvosolható” – mondta a szakember. A glükokortikoid rövid távú megemelkedése – amelyet kiválthat az ellenség közelsége, vagy az éhezés – segít az állatoknak az energiaraktározásban.

A stressz okozta hosszú távú megemelkedés azonban fejlődési rendellenességet, legyengült immunrendszert és csökkent szaporodási képességet okozhat. Korábbi tanulmányok szerint a szárazföldi állatoknál ugyanilyen krónikus stresszt okozhatnak a lánctalpas közlekedési eszközök, és a zajos turista-, illetve közúti forgalom.

- MTI -

A meghallgatáson felszólalt Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója is, aki az uniós alapértékek fontosságát hangsúlyozta. Mint megjegyezte, “az egész több, mint a részek összessége”, vagyis nem csupán önmagukban kell szemlélni az egyes előírásokat, hanem azt az átfogó rendszert is, amelybe illeszkednek. Úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét – azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét – különös figyelemmel kell megvizsgálni. Megjegyezte, hogy az EU-alapszerződés 7. cikke, amely az uniós alapértékek védelmében elindítható eljárásról szól, nem jogi, hanem politikai jellegű fellépést tesz lehetővé.

Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara – a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta – “lengeti a piros zászlót”, igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. Mijatovic kifogásolta egyebek közt a médiatanács vezetőjének kinevezésével kapcsolatos, illetve a közmédia vezetőire vonatkozó előírásokat, és megkérdőjelezte, hogy “bölcs dolog-e kétharmados többséghez kötve bebetonozni” médiajogi szabályokat.

A vitában Gál Kinga, Szájer József, Kósa Ádám és Áder János magyar néppárti képviselő is azt hangoztatta, hogy a magyar jogi szabályozás bírálói kettős mércével mérnek, korábban ugyanis nem tettek szóvá más eseményeket, illetve eljárásokat.

“Akkor már nincs demokrácia, ha nem a szocialisták és liberálisok vannak hatalmon?” – tette fel Gál Kinga a kérdést.

Szájer egyebek közt az EBESZ médiaszabadság-képviselőjének – akár Mijatovic elődjének, Haraszti Miklósnak – a megszólalásait hiányolta korábbi ügyekben, így például azt, hogy nem kifogásolta 2010-ben a két választási forduló között a Klubrádió szabályellenes szerződéshosszabbítását. Kósa Ádám boszorkányüldözésről beszélt, és kiemelte a magyar alkotmány számos előre mutató vonását, így a fogyatékkal élők védelmének hangsúlyozását. Áder egyebek között azt mondta, Magyarországon a médiatörvény elfogadása után is töretlen a sajtószabadság.

MTI

“Hülyeséget mondtam” – hangsúlyozta a 75 éves kreátor, akinek a nevéhez több mint negyven parfüm megalkotása fűződik, egyebek mellett a Vétiver, az Habit rouge vagy a Samsara. Guerlain elnézést “kért mindazoktól, akiket megbánthattak a szavai”. Elmondta, hogy azok egyáltalán nem a meggyőződését tükrözték, hanem egy “ok nélküli rossz elszólásnak” kell tekinteni.

A Samsara elnevezésű parfümjének elkészítése kapcsán 2010. október 15-én Guerlain a közszolgálati televízió déli híradó stúdióvendégeként azt mondta: “Na akkor elkezdtem dolgozni, mint egy néger. Nem tudom, hogy a négerek mindig olyan sokat dolgoztak-e, de mindegy.”

A twitterezők szinte azonnal felháborodottan reagáltak, s a parfümtervező még aznap közleményben kért elnézést
“mindazoktól, akiket sérthettek a sokkoló szavak”. A Guerlain Társaság “elfogadhatatlannak” minősítette a kijelentést, a híradó műsorvezetője, Élise Lucet pedig a másnapi adásban elnézést kért azért, hogy nem utasította vissza azonnal.

A parfümtervező ellen rasszista jellegű elszólása miatt több jogvédő szervezet közösen tett feljelentést, ami hat hónap elzárással és 22 500 eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Guerlain a bíróságon elmondta, hogy az első mondatot még akkor hallotta fiatalkorában, amikor nagyapja kertjében dolgozott. “Egy másik generációból vagyok. Akkoriban ez megszokott kifejezés volt” – indokolta a parfümkészítő.

“Ami a másik mondatot illeti, az hülyeség volt a részemről. Meg akartam nevettetni az újságírónőt és ezt nagyon sajnálom” – folytatta Guerlain. Hozzátette: “Nagyon mélyen sajnálom és elnézést kérek a fekete közösségtől ezért a hülyeségért”. Elmondta, hogy ugyanakkor “nem érzi magát bűnösnek”, mert “soha nem volt rasszista”. Élete egy jelentős részét afrikai országokban töltötte, ahol parfümjeinek alapanyagait kereste.

- MTI -

Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről. Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

A maratonira nyúló vitában erre a szóváltásra Gál Kinga mellett Bauer Edit szlovákiai néppárti EP-képviselő is visszatért hozzászólásában. Úgy vélekedett, hogy a biztos rosszul élt a számára adott jogkörrel. Ironikusan megjegyezte, hogy ha az Európa Tanács és az annak égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű jogi szakértői testület összes ajánlása eleve kötelező erejűnek számít, akkor ő nyugodtan megy haza Szlovákiába, hiszen a Velencei Bizottság már a szlovák nyelvtörvényről is megfogalmazott bíráló szakvéleményt.

MTI

Magyar néppárti képviselők felszólalásával is támogatva hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.

Mindazonáltal a meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásának érdekében. Az elnöklő Juan Fernando López Aguilar megerősítette, hogy jövő heti strasbourgi ülésén az EP plénuma állásfoglalást tervez elfogadni a témában.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke egyebek között arról beszélt: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is.

A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.

A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások – amint azt feltételezi – nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.

Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános “állapotára” és a politikai struktúrára is vonatkoznak.

Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen.

Navracsics Tibor leszögezte, hogy a kormány az európai intézményekkel folytatott együttműködés mellett is elkötelezett. Példaként említette a médiatörvény tavalyi módosításait.

Kiállt a miniszterelnök-helyettes az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik “a fékek és ellensúlyok rendszere” is.

Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson – éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében – tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.

A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.

Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.

A magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt nevezte fő kérdésnek, hogy a kormány vajon szellemében is ragaszkodik-e az uniós szabályokhoz. Úgy vélte, külsőleges alkalmazkodás van ugyan, de lényegi alkalmazkodás nincs.

Járóka Lívia (Fidesz) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány mindent megtesz a kisebbségek védelme érdekében. Emlékeztetett, hogy a Fidesz útját állta a paramilitáris csoportok általi megfélemlítésnek, és ennek a kormánynak köszönhetően a romákat ma már európai stratégia is védi.

Áder János (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) kettős mércével vádolták baloldali kollégáikat, megjegyezve, hogy az előző kormány tevékenysége ellen egyszer sem tiltakoztak, továbbá más országok kisebbségi politikáját nem kifogásolják.

Kroes válaszában visszautasította, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmazna akár a jelenlegi, akár a jövendő EU-tagországok vonatkozásában.

Óvatosságra intette ugyanakkor a biztos a képviselőket a hetes cikkely esetleges alkalmazását illetően: mint mondta, ez csak akkor kerülhet a látókörbe, ha a magyar szabályozásról további aggályok merülnek fel, vagy a jelenlegi kifogásokat nem teljesítik.

Kárpáti János és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik.

MTI

EP-meghallgatás – Dénes Balázs, Makai Lajos, Fleck Zoltán, Arató András

EP-meghallgatás – Európa Tanács, alapjogi ügynökség, EBESZ

EP-meghallgatás – Gál Kinga és Bauer Edit a Kroes és Navracsics közötti szóváltásról

David Cameron brit kormányfő Stockholmban a többi közt Izlanddal és Norvégiával egyeztetett a kérdésről, amelyek sikerrel vezették be a kvótát a női felsővezetők számának növelésére. Cameron az eurózónán kívüli északi államokat tömörítő csúcstalálkozón azt mondta, hogy lehetőség szerint kvóta bevezetése nélkül szeretnék javítani az arányokat, ugyanakkor nem zárja ki a beavatkozást, ha “máshogy nem megy”.

A brit miniszterelnök szerint skandináv és balti államokbeli partnerei élen jártak Európában a női felsővezetők kérdését illetően. Svédországban például a felsővezetői állások negyedét nők foglalják el. Norvégiában – ahol 2008-ban vezették be a női kvótát – ez 40 százalék.

Cameron egy vita során arról beszélt, hogy Nagy-Britannia esetében a 30 százalék elfogadható cél lenne. Egy kormányzati jelentés arra sürgette a vezető brit vállalatokat, hogy 2015-ig több mint kétszeresére növeljék az igazgatótanácsok női tagjainak számát. A brit miniszterelnök korábban azt mondta: a nők magasabb pozícióba juttatása nem pusztán esélyegyenlőségi, hanem hatékonysági kérdés, mivel pozitív összefüggés mutatható ki a női vezetés és az üzleti teljesítmény között.

Csehország Nagy-Britannia mellett a második ország, amely nem csatlakozott az új európai uniós pénzügyi szerződéshez. A téma élesen megosztja a cseh kormánykoalíciót. Míg a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Közügyek osztják a kormányfő álláspontját, a TOP 09, valamint az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) élesen bírálják.

“Nem zártam ki az aláírást, csak nem köteleztem el magam erre, mert nem volt megbízatásom” – jelentette Necas, amikor a képviselőházban napirendre tűzték a témát. A kormány döntése szerint a Cseh Köztársaság “csak a végleges szöveg ismeretében dönt az esetleges aláírásról” – érvelt a miniszterelnök. Hozzátette: a januári EU csúcstalálkozó idején a végleges szöveg még nem volt ismeretes.

Lubomír Zaorálek, az alsóház szociáldemokrata alelnöke javasolta a képviselőháznak egy olyan határozat elfogadását, amely a kormányfőt az új szerződés aláírására szólítaná fel. A szenátus, amelyben a szociáldemokratáknak egymagukban is többségük van, egy nappal korábban, szerdán fogadott el egy ilyen felhívást.

A kormánykoalíciós többségű képviselőház többórás vita után azonban csak olyan határozatot fogadott el, amelyben tudomásul vette Necas beszámolóját.

Necas ismételten azt állította, hogy az Európai Unió a legújabb szerződéssel az európai föderáció irányába mozdult el.

A miniszterelnök korábban azt állította: a közös európai pénznem, az euró csak akkor tud fennmaradni, ha az euróövezet a jövőben gyakorlatilag föderációvá válik. “Ugyanakkor nyitott kérdés maradt, hogy ilyen körülmények között a Cseh Köztársaság valóban be akarja-e vezetni az eurót és mikor” – írta Necas a múlt héten a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilapban megjelent cikkében.

“A költségvetési szerződéshez való csatlakozással egyetértésünket adnánk nemcsak az euróövezet elmozdulásához a jövőbeni pénzügyi föderáció irányába, hanem ahhoz is, hogy ilyen áron is részt akarunk venni ebben a projektben. És ez két különböző dolog” – mutatott rá a miniszterelnök.

Az áramszolgáltatás kikapcsolásáról, vagy legalábbis a technikai minimumra csökkentéséről szóló értesítések sürgős kikézbesítése már megkezdődött, és valamennyi érintett 24 órán belül megkapja az erről szóló tájékoztatást. Az Elektrovojvodina már megtette a szolgáltatás korlátozásának előkészületeit.

A vajdasági áramszolgáltató felhívással fordult mindazokhoz – főleg a helyi igazgatási szervekhez -, akik döntési helyzetben vannak a közcélú áramfogyasztás csökkentését illetően, hogy mindent tegyenek meg az áramfogyasztás csökkentéért.

A rendkívül nagy hideg miatt válságos helyzet állt elő a kolubarai szénmedencében, ahol a külszíni fejtéseket végző gépek és gépi berendezések befagytak, emiatt kivételesen megnehezült a hőerőművek szénellátása is.

Az állami szervek és az Elektroprivrede Srbija (EPS) villanygazdálkodási vállalat áramtakarékossági felhívásai nem hozták meg a várt eredményt, így például szerdán az ország áramfogyasztása elérte a 162,67 millió kilowattórát.

Ezzel egy időben Szerbia árambehozatala elérte a maximumot, és az egész térségben uralkodó helyzet miatt a hálózat terhelhetősége is véges.

Az előállt helyzetre tekintettel az EPS a saját hatáskörében eljárva, de a szerb kormány utasítását is figyelembe véve megkezdte az ipari nagyfogyasztók kikapcsolását.

Ivica Dacic, a vasárnap bevezetett rendkívüli helyzetet felügyelő országos válságstáb parancsnoka, belügyminiszter csütörtökön este ellátogat a szerbiai áramszolgáltató országos diszpécserközpontjába.

Újvidéken, a Szerb Nemzeti Színház csütörtöktől kezdődően egyelőre lemondta az összes előadását a súlyos áramellátási helyzet miatt.

Iryna Ivaschenko szerint a megfelelő kiigazítás segíthet a fenntartható költségvetési politika kialakításában és a növekedés beindításában. Hangsúlyozta: a költségvetés bevételi és kiadási oldalait érintő intézkedések megfelelő összetétele szükséges ahhoz, hogy a kiigazítás ne fékezze túlságosan a gazdasági növekedést.

Iryna Ivaschenko kiemelte: javítani kell Magyarország befektetői megítélésén, így lépések szükségesek a különadók kivonása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, illetve a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében. A monetáris politikát az IMF magyarországi képviselője megfelelően óvatosnak nevezte.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt a növekedés jelenti a legnagyobb kihívást. Úgy vélte, mind rövid, mind közép- és hosszú távon gondot jelent a növekedés. Hozzátette: Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a kivitel jelenti a növekedés egyetlen forrását, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge.

Iryna Ivaschenko emlékeztetett: az IMF az idén 0,3 százalékos magyar GDP-növekedésre számít. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szervezet ronthat ezen a prognózison, mivel ez kedvező euróövezeti forgatókönyv alapján született. Kérdésre válaszolva elmondta: a növekedési kilátások változtatásán napjainkban is dolgozik a nemzetközi szervezet, így kitérő választ adott arra, hogy mennyivel csökkenthet az IMF Magyarország növekedési prognózisán.

Az IMF képviseletvezetője arról is szólt: a kelet-közép-európai térség különösen ki van téve a bankok tőkekivonásának és az eszközleépítésnek. Hozzátette, hogy a tőkekivonás és a hitelállomány csökkentése nincs jó hatással a rövid távú gazdasági növekedésre.

Iryna Ivaschenko elmondta: a határokon átívelő térségbeli bankok elsősorban a szabályozás miatt építik le eszközállományukat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a válságkezelésben a térség még nem végezte el valamennyi munkáját. Úgy fogalmazott: “a régió még nincs abban a szakaszban, amikor azt lehet mondani, hogy elvégeztünk minden takarítást, és készen állunk a továbblépésre”.

A Malév leállására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: az IMF nem tesz úgy, mintha szakértő lenne a közlekedési vállalatok hatékonyságának javításában. Elmondta ugyanakkor, hogy figyelnek az olyan társaságokra, mint amilyen a BKV, a MÁV, vagy immár a Malév is, mivel ezek jelentősen megterhelik a költségvetést.

Eddig az óceánjáró hetven túlélő utasa és rokonaikat elveszítő családtagok fordultak ifjabb John Arthur Eaves ügyvédi irodájához. Amerikai, német, orosz és szerb állampolgárok megbízásából indít pert az Egyesült Államok illetékes bíróságán a Costa Crociere hajótársaság tulajdonosával, az amerikai Carnival hajótársasággal szemben. “Az Egyesült Államokban 3-4 évig is elhúzódó csoportos jogi kereset helyett egyéni pereket indítunk, mivel ezek előnyösebb eredménnyel, 1-2 év alatt lezárulhatnak” – mondta Eagles az olaszországi külföldi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatón. A kártérítés összegét fejenként több mint kétmillió dollárban határozta meg, hangsúlyozva, hogy minden utas esete más. “Nem lehet egyenlőségjelet vonni a hajószerencsétlenségben rokonukat elveszítők és azok között, akik poggyászukat veszítették, de túlélték a tragédiát. A túlélők által elszenvedett megrázkódtatás súlya ugyanakkor felbecsülhetetlen, a sziklának való ütközés után órákon át küzdöttek az életben maradásért a hajó legénységének segítsége nélkül” – mondta Eaves. Az amerikai ügyvéd képviselte az olasz Cermis hegycsúcsán 1998-ban történt tragédia áldozatait, amikor egy amerikai vadászgép elvágta a sífelvonó kötelét, húsz személy halálát okozva. “Az anyagiak nem kárpótolhatják a traumát, de a felelősöket ráébreszthetik arra, hogy a technológiába és biztonságba való befektetés megéri” – fogalmazott. Eaves az olasz túlélőknek azt tanácsolta, egyszerre indítsanak pert Itáliában és az Egyesült Államokban. A szintén nyilatkozó Enzo Fogliano olasz ügyvéd, hajózási jogszakértő elmondta, célnak számít a hajózási jogszabályok korszerűsítése is. Olaszországban jelenleg az 1942-es hajózási törvénykönyv van hatályban, de a modernebb 392/2009 európai jogszabály is “korlátozza a hajótársaságok felelősségét. Azok a biztosítások, amelyeket az utasokkal jegyvásárláskor íratnak alá, sértik a fogyasztói jogokat és felmentik a felelősség alól a társaságokat” – hangoztatta Fogliano. A Costa Crociere január végén több olasz fogyasztóvédő egyesülettel megállapodást kötött a túlélők fejenkénti 14 ezer eurós kárpótlásáról. Az ehhez nem csatlakozó Codacons fogyasztóvédő egyesület szintén amerikai ügyvédeket fogadott, akik már hat utas nevében indítottak pert összesen 460 millió dollár kártérítésért.

Jóslataik között szerepel az is, hogy Afrika és Ausztrália is egyfajta szuperkontinensként kapcsolódik össze. Úgy tudni, hogy a földrészek utoljára 300 millió évvel ezelőtt csatlakoztak egymáshoz, az volt a Pangea elnevezésű őskontinens.

A bolygó földtömege folyamatos mozgásban van a tektonikus aktivitás miatt. A geológusok úgy vélik, hogy évmilliárdok alatt a kéreglemezek elmozdulása hol összekapcsolta a kontinenseket, hol szétválasztotta azokat a Földön. Így létezhetett 1,8 milliárd évvel ezelőtt a feltételezett Nuna szuperkontinens, majd egymilliárd éve a Rodinia, a legutóbbi, a Pangea pedig 300 millió évvel ezelőtt.

A következő szuperföldrész már munkanevet is kapott a kutatóktól, ez lesz az Amasia, mivel Amerika és Ázsia egyesüléséből alakul majd ki.

Ross Mitchell kutatásvezető, a Yale Egyetem geológusa és csoportja a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertette részletesen elméletét.

 Szavita még csak 23, Monisha 18 Savitri pedig 16 éves és nincs könnyű életük: ugyanis mind a hármuk egy ritka genetikai mutáció (Hypertrichosis universalis) áldozata. A köznyelvben vérfarkas kórnak nevezett mutáció az egyik legritkább kórság a világon, 1 milliárd emberből 1 embernél jelennek meg nyomai, többnyire túlzott szőrnövekedés formájában. A három nővér esetében ez azt jelenti, hogy az arcukat és szinte egész testfelületüket vastag, fekete szőr borítja. Egyetlen álmuk, hogy férjhez menjenek és egyszer valamikor összegyűjtsenek annyi pénzt, hogy lézeres beavatkozással eltávolítsák legalább az arcukról a szőrt.

Helyzetüket nehezíti, hogy az 5 lánytestvérből ketten semmilyen tüneteit nem mutatják a kórnak, sőt: az egyik nővér különösen gyönyörű lánnyá serdült annak ellenére, hogy erre egyik szülő sem adott “okot”. A kórt egyébként apjuk örökítette a három lányra. A 2007-ben elhunyt apa és Anita Sambhaji Raut asszony elrendezett házasságot kötöttek: a nő csak az oltárnál látta meg férjét, amikor 12 éves volt, de az ottani törvények és szabályok szerint nem emelhetett szót a házasság ellen.

A képeket ide kattintva nézheti meg >>>>

A Közép-indiai kis faluban, Pene-ben élő család lányainak nincs sok esélyük a házasságra. A helyiek kicsi koruktól úgy kiabálnak az utcán, ha meglátják őket, hogy “itt jönnek a fenevadak”, így kicsi az esélye, hogy valaki is szemet vet rájuk.
- MON -

Az ellenzéki pártok távol maradtak a szavazástól, így csak a kormánykoalíciót alkotó pártok és az azt támogató képviselők vettek részt a voksoláson.

Ioan Oltean, a kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) főtitkára közölte, hogy a kormány 237 – a szükségesnél 5-tel több – támogató és két ellenszavazatot kapott.

A kormányt ugyanaz a parlamenti többség támogatja, amely a hétfőn lemondott Emil Boc volt miniszterelnök kabinetje mögött is állt. Így a PD-L-en kívül a kabinetben helyet kapnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) miniszterei, de támogatja a kormányt a parlamentben a nemzeti kisebbségek frakciója is.

Mihai Razvan Ungureanu szerdáig a román külföldi hírszerző szolgálat igazgatója volt, de lemondott erről a tisztségről, miután az államfő miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki.

A parlament előtt elmondott beszédében Ungureanu kifejtette, hogy nagy vonalakban az előző kormány programját követi majd. Leszögezte: nem áll szándékában teljesíthetetlen ígéreteket tenni, és csak “óvatos” bér- és nyugdíjemelést helyezett kilátásba, ha ezt lehetővé teszi a gazdaság teljesítménye. Mint mondta, még az idén sorra kerülő parlamenti választásokig a gazdaság stabilitásának biztosítására és Románia nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt kötelezettségeinek betartására törekszik majd.

A parlamenti vitán az ellenzék részéről csak Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke volt jelen, aki bukaresti megfigyelők szerint szokatlanul békülékeny hangnemben szólalt fel. Kijelentette, hogy pártja ugyan nem támogatja a kormányt, de partnerek lesznek olyan projektekben, amelyeket Románia nemzeti érdekei megkövetelnek.

A román sajtó napok óta arról cikkezik, hogy törés történt az ellenzéki Szociálliberális Szövetségben (USL), miután annak két fő pártja, a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) több kérdésben nem értett egyet az utóbbi időben.

A Le Monde arra emlékeztetett, hogy a Szíriában 11 hónappal ezelőtt kezdődött harcok kezdete óta a rezsim nem kímélte a gyerekeket: az emberi jogi aktivisták adatai szerint az eddigi 7 ezer halálos áldozat között négyszáz a gyermek. Bassár el-Aszad szíriai elnök elnyomó rendszerének azonban van egy másik, eddig kevésbé ismert “sajátossága” is: a sérülteket és az őket ellátó orvosokat és ápoló személyzetet különösen üldözi.

“Szíriában a sebesülteket és az orvosokat folyamatosan keresik, letartóztatással és a titkosszolgálatok kínzásaival kell szembenézniük. A korházi ellátás messze nem kielégítő. A rezsim biztonsági gépezete az orvosi ellátást az üldöztetés fegyvereként használja” – mondta Marie-Pierre Allié, az MSF elnöke a jelentést ismertető sajtótájékoztatóján. “Csak azok a sérültek részesülnek megfelelő ellátásban, akiknek sikerül átjutniuk a szomszédos országokba” – hangsúlyozta a jelentés.

A Le Monde szerint a tanulmány bizonyítéka annak, hogy a szíriai biztonsági erők szisztematikusan megakadályozzák a sérült tüntetők ellátását, a kórházakban is üldözik és letartóztatják őket, ahogy az orvosokat is, akik ezért arra kényszerülnek, hogy illegális körülmények között dolgozzanak. Ebből fakadóan katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki az orvosi személyzet és az eszközök tekintetében is, miközben az országban feltehetően több tízezerre tehető a lőtt sérülésektől szenvedők száma. A halálos áldozatok száma pedig egy hete meghaladja a napi százat.

Az MSF hónapok óta nem kap engedélyt arra a szíriai rezsimtől, hogy humanitárius feladatokat lásson el az országban. A szomszédos országokban (Törökországban, Líbiában, Jordániában) ellátott szíriai sebesültek viszont arról számoltak be a szervezetnek, hogy “a sérültek nagy része nem megy el az állami kórházakba, mert attól fél, hogy ott megkínozzák vagy letartóztatják”. Az orvosok titokban és illegálisan látják el a sérülteket olyan helyeken, ahol hiányoznak a steril eszközök, az antibiotikumok, a vérpótló szerek.

Az MSF biztonsági okokból névtelen tanúvallomások alapján állította össze jelentését. Egy orvos ebben azt mondta, hogy amikor olyan súlyos betege van, akit kórházba kellene küldeni, két lehetősége van: vagy hagyja meghalni, vagy beküldi a kórházba azzal a tudattal, hogy kiszámíthatatlan, mi lesz vele. Egy másik orvos egy olyan esetről számolt be, amikor a biztonsági erők betörtek a műtőbe és elvitték a már elaltatott beteget azért, mert a tüntetéseken való részvétel miatt keresték.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága novemberi határozata alapján február 1-jén, szerdán a szlovák kormány sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Zák-Malina Hedvig ügye miatt. Közleményében a pozsonyi kabinet elismerte: az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai.

A 2006-ban Nyitrán megvert egykori csallóközi magyar diáklányt jelenleg is hamis tanúzással vádolják, hiszen a rendőrség korábbi állítása szerint Malina Hedviget nem támadta meg senki, az eset nem történt meg. „Ez abszurdum” – nyilatkozott a ma már kétgyermekes családanya. „Ha a kormány elismeri, hogy sérültek az emberi jogaim, akkor milyen jogon folytatnak ellenem eljárást? Minden ott kezdődött, hogy nem vizsgálták ki az ellenem történt támadást, sőt ezt meg nem történtté nyilvánították. Ha már a kiindulópontnál probléma mutatkozik, akkor a további fejlemények is megkérdőjeleződnek” – szögezte le a Szabad Újságban megjelent interjúban.

Malina Hedvigből a kormányközlemény vegyes érzéseket váltott ki: „Egyrészt örülök, a sok végigszenvedett év után ez kijárt nekem, másrészt csalódott és picit szomorú is vagyok. Későn jött, és nem azoktól, akik ezt a sok fájdalmat okozták”. A vele történtek kapcsán úgy véli, egy pici porszem volt egy nagy gépezetben.

Malina Hedviget 2006 augusztusában Nyitrán azért verték meg, mert magyarul beszélt. Miután a rendőrség lezárta az ügyet, azt állítván, hogy az eset meg sem történt, a lány 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A strasbourgi testület azt is megvizsgálta, hogy a Szlovákia és Malina Hedvig között később létrejött egyezség összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, majd jóváhagyta azt.

Az egyezség megkötése és a szlovák kormány múlt heti nyilatkozatának kiadása egyben azt is jelentette, hogy Hedvig ez ügyben többé nem fordulhat az említett strasbourgi szervezethez, és nem követelhet semmiféle anyagi kártérítést sem Szlovákiától.

Erről csütörtökön határozott a rendkívüli helyzettel foglalkozó szabadkai válságtörzs. A túlnyomórészt Afganisztánból és Pakisztánból érkezett illegális bevándorlók több mint fél éve tengődnek a város szélén levő szemétlerakatnál, és életük veszélybe került a rendkívül nagy hideg és havazás miatt.

A palicsi Fontana étteremben sem kielégítő a fűtés, ezért a városi válságstáb azzal a felhívással fordult a polgárokhoz, hogy ha tehetik, bocsássanak a menekültek rendelkezésére gázmelegítőket. A szabadkaiak segélyszervezeteken keresztül már eddig is élelmet, takarókat, ruhaneműt adományoztak az illegális bevándorlóknak.

A szabadkai rendőrség ugyanakkor figyelmezteti a város lakosságát, hogy bűncselekményt követnek el azok, akik pénz ellenében beengednek a házaikba illegális menekülteket. A rendőrség szerdán két szabadkait őrizetbe vett, mert házukban 23 afganisztáni és pakisztáni menekültet találtak.

A szabadkai vöröskereszt összegyűjti és Palicsra szállítja a városban található menekülteket, akik még a csütörtöki nap folyamán élelmiszersegélyt kapnak a Vajdasági vöröskereszttől és a tartományi árutartalékokból.

Az újság által megkérdezett Gaál Lajos, a Beregszászi Városi-Járási Bíróság elnöke szerint Beregszászon biztosítottak azok a feltételek, amelyek a törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit szavatolják, hiszen az ukrán állampolgárok nem kizárólag ukrán nyelven kérhetnek jogorvoslást. A beregszászi bíróságon – tette hozzá – ezt magyarul vagy oroszul is megtehetik, s ezt az igazságszolgáltatásnak el kell fogadnia. Az érintettek a bírósági döntés ellen regionális vagy kisebbségi nyelven is fellebbezhetnek – mondta, megjegyezve, hogy a bíróság nyelvi alapon ezt nem utasíthatja el. Gaál azt is elmondta, hogy a beregszászi bíróságnak két tolmácsa van, az öt bíró közül pedig hárman jól beszélnek magyarul. A tárgyalások azonban csak államnyelven folynak, és ezen hozzák meg az ítéleteket is – fejtette ki. Ha a vádlott nem tud ukránul, tolmácsot biztosítanak számára a tárgyalás teljes idejére, s amennyiben magyar, az anyanyelvén kapja meg a bírósági ítéletet is – emlékeztetett. A szakember úgy vélte, hogy a bíróságok „többnyelvűsítése” nem veszélyezteti a működésüket, jóllehet az ilyen tárgyalások időigényesebbek. A beregszászi bíróságon azonban ezt már megszokták, hiszen számtalan többnyelvű tárgyalást lefolytattak. Az ukrán perrendtartási törvény az egész országra érvényes, ezért a bíróságok szükség esetén mindenütt kötelesek tolmácsot biztosítani – mutatott rá egyebek mellett a beregszászi bíróság elnöke. Ugyanakkor azt, hogy alkalmaznak-e tolmácsot a bírósági tárgyalásokon, mindig az adott ügyet tárgyaló bíró dönti el – tájékoztatta az újságot Mihajlo Kaminszkij, a Kárpátalja Megyei Fellebbviteli Bíróság titkárságvezetője. A fellebbviteli testület – tette hozzá – nem alkalmaz főállású fordítót, mivel csak ritkán van rá szükség, így a bíró rendelheti el azt is, ki legyen az alkalmi tolmács, akinek eskü alatt kell teljesítenie a vállalt feladatot.

A Monti-kormány “börtönürítőnek” keresztelt törvényjavaslatáról a végleges szavazás kedden lesz. Az alsóházban csütörtökön füttyszóval tiltakozó Északi Liga és az Értékek Olaszországa (IdV) nemmel voksolt a tervezetre. Az IdV közleménye szerint a börtönreform “hazaküld néhány bűnözőt, de nem teremt biztonságot”. “Egyetlen veszélyes bűnöző sem fog az utcán sétálni” – jelentette ki Paola Severino igazságügy-miniszter. Az általa kidolgozott jogszabályok értelmében több mint 3300 rab hagyhatja el a túlzsúfolt itáliai börtönöket. Azokról van szó, akik nem súlyos bűncselekményt követtek el és nem visszaesők: ezek a rabok büntetésük utolsó 18 hónapját házi őrizetben tölthetik. A kormány számításai szerint a börtönlakosság csökkentésével napi 380 ezer eurót takarítanak meg. Az összeggel a rendőrséget finanszírozhatnák. További 21 ezer rab előtt nyílhat meg a börtönök ajtaja: azoknak, akik legfeljebb három napot töltenek rács mögött, például előzetes letartóztatásban. Ezen túl házi őrizetben vagy rendőrségi zárkában tölthetik le a büntetésüket börtön helyett. Felgyorsítják a bírósági eljárást: a bírónak az eddigi 96 helyett 48 óra alatt kell határoznia, hogy szabadlábra helyezi, börtönbe küldi vagy házi őrizetre ítéli az elkövetőt. A Monti-kormány 57 millió eurót szán a büntetés-végrehajtási intézetek korszerűsítésére és új börtönök építésére. A maximális 44 ezer főt befogadni képes olasz börtönökben több mint 68 ezer rab szorong. Tavaly 74 rab lett öngyilkos, 1997 óta 912. A tervek szerint Olaszországban 2013 februárjától felszámolják az igazságügyi elmegyógyintézeteket is, amelyeknek 1500 betegük van.

A kiadvány emlékeztet arra, hogy a beregszászi járási Nagymuzsaly és Nagybereg helyi önkormányzatai tavaly novemberben engedélyezték a kijevi székhelyű Nadra Ukrajini nemzeti részvénytársaságnak a területükön lévő aranylelőhelyek felderítését és feltárását, valamint a kitermelés folytatását a nagymuzsalyi aranybányában, s ezt tavaly decemberben jóváhagyta a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) is. A cikk szerint az érintett falvak lakossága körében nagy felháborodást keltett, hogy a nagymuzsalyi önkormányzat bárminemű feltétel nélkül megadta a bányászati jogot a részvénytársaságnak. Az ügy kapcsán Jakab Erika beregszászi járási képviselő, a KMKSZ nagymuzsalyi alapszervezetének elnöke a lapnak a többi között elmondta: „a kiadott engedélyben nincs behatárolva a bányászat pontos helye, ami azt jelenti, hogy szükség esetén túrhatnak bárhol, lakott területen ugyanúgy, mint gyümölcsösökben”. Mint kifejtette, az engedély nehézfémbányászatot említ, mindenféle feltétel és kritérium nélkül. Ugyanakkor a megkérdezett szakemberek szerint a nehézfémek kitermelését csak ciános módszerrel lehet megvalósítani – tette hozzá –, ami hosszú távon környezeti katasztrófát jelent a környék számára. „Ezért a KMKSZ legutóbbi járási választmányi ülésén úgy határoztunk, hogy Nagymuzsalyban, Benében, Borzsován és Kovászón is megkezdjük az aláírásgyűjtést a nehézfémbányászat beindítása ellen” – közölte, megjegyezve, hogy néhány nap alatt Nagymuzsalyban több mint 700 aláírás gyűlt össze Jakab Erika hangsúlyozta: mindent megtesznek azért, hogy idegen, kijevi pénzemberek érdekei miatt ne tegyék tönkre a környezetüket, gyermekeik és unokáik jövőjét.

A kárpátaljai lap a Kommerszant-ra hivatkozik, melynek egyik cikke szerint bár nincsenek pontos adatok arról, hogy hány ukrán utas váltott jegyet a Kijev és Budapest között heti hét járatpárral működött Malév gépeire, a magyar légitársaság ukrán partnere, az ukrán AeroSvit már a múlt héten bejelentette, hogy a saját gépeivel szállítja el azokat az utasokat, akik korábban nála vásároltak jegyet a Malév járataira.

Ugyanakkor az AeroSvit budapesti járatain közlekedő utasoknak csak az egyharmada repül a közvetlen célállomásra, kétharmaduk tovább utazik Délkelet-, Kelet- és Közép-Ázsia irányába. Ezért az AeroSvit azt tervezi, hogy a nyári időszakban a jelenlegi ötről hétre növeli budapesti járatainak a számát, mivel az érvényben lévő megállapodások az ukrán fél számára ezt egyértelműen lehetővé teszik.

Azt is jelezték, hogy az ukrán légitársaság szükség esetén akár nagyobb befogadóképességű gépeket is üzembe állíthat a jelenleg forgalomban lévő, 48 ülőhelyes Embraer-145 típusú repülőgépek helyett – áll a Kárpáti Igaz Szó csütörtöki híradásában.

- Palkó István -