ERDON Helyi hírek

2007.08.15. 11:43

Egyre inkább úgy érzem, hogy hazajövök Erdélybe”

<p>Nagyvárad – Augusztus 21-én a városi stadionban adják elő Szörényi Levente-Bródy János: István, a király című rockoperáját. A próbák egyik szünetében a címszereplőt alakító Varga Miklóssal beszélgettünk. <dia width="850" height="630" alt="Varga Miklós 2007.08.15"><a href="about:blank" onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Varga_Mikl_s_2007_08_15/index.shtml , SERIE ,850,630)"><img src="http://www.erdon.ro/bilder/icons/kamera.gif" border="0" width="13" height="10" alt="Varga Miklós 2007.08.15" /></a></dia></p>

- Miért jelentett áttörést az István, a király?
- Egy magyar ember számára a magyar államalapítás ügye minden hálás téma, társadalmi rendszerektől és politikai kurzusoktól függetlenül. Bár akkoriban I. Istvánnak nevezték, még a kommunizmusban sem kérdőjelezték meg, hogy Szent István alapította az országot. Véleményem szerint három tényező: a témaválasztás, a rendezés módja és a szerzők zseniális szövege járult hozzá a rockopera napjainkig tartó sikeréhez. Az egészséges nemzettudat frenetikus erővel szabadult fel hatvan év internacionalizmus után, az emberek szabadon választhattak, hogy mit akarnak kihallani a produkcióból: Kádár Jánost, Nagy Imrét vagy esetleg 1956-ot. A rockopera egyfajta legális lázadást is jelentett, amikor nem vágott senki nyakon azért, mert elénekeltél valamit. Mindezeknek betudhatóan az István, a király a 20. századi magyar zeneirodalom egyik meghatározó műve lett, bizonyos értelemben sorsfordító. Hozzájárult ahhoz, hogy a színházi közönség is elfogadja a rockot, mint zenei műfajt, mert a rockerek olyan színművészek társaságában léptek a színpadra, mint Berek Kati, Balázsovits Lajos vagy Balázs Péter. Azonkivül, hogy a hangomat kölcsönöztem a címszereplőnek, a produkció más szempontból is különleges fontosságúnak bizonyult az életemben: addig ugyanis az édesapám szememre vetette, hogy kereskedelmi üzemgazdász diplomával a zsebemben miért ordítozok a színpadon, ahelyett hogy egy rendes munkahelyen dolgoznék, a bemutatót követően pedig elfogadta azt, hogy zenész vagyok.
- Meghatározó volt-e a rockopera szempontjából, hogy 1983-ban lett bemutatva?
- Anélkül mondom, hogy szándékomban állna megsérteni Szörényi Leventét, de az 1848-as forradalomban játszódó, A költő visszatér című darab fináléját követően volt egy olyan érzésem, hogy a jó témaválasztásnak köszönhetően ez is lehetett volna a magyarság nemzeti rockoperája, ha 1983-at megelőzően viszik színpadra. Az István, a király jó időben került bemutatásra, amikor a történelem nem vetett gátat neki, pont akkor, amikor a kommunizmus falán repedések kezdtek keletkezni. Ugyanakkor utólag visszagondolva, nagy merészség volt bemutatni, de hát, ahogy Nemeskürty István professzor mondta: annyira abszurd, hogy István király dalra fakad, hogy csak jó dolog sülhetett ki belőle.
- Milyen gyakran lép fel az István, a királlyal határon túli területeken?
- Egyre inkább úgy érzem, hogy hazajövök, külön doppingot jelent számomra határon túli területeken énekelni, hiszen tudom milyen nagy dolgot jelent az ittenieknek az István, a király. Húsz évet kellett várni az erdélyi bemutatójára, hangsúlyozom, nem a román hatóságok, hanem az itteni vagy az anyaországi magyarság egy részének negatív hozzáállása miatt. Tudomásom szerint még a csíksomlyói előadást megelőzően is azt nyilatkozta Markó Béla, hogy az István, a király erdélyi bemutatója nem aktuális.
Ciucur L. Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!