Romantikus kompozíciók áramlatában

A csütörtöki hangversenyesten Weber és Schubert romantikus kompozíciói hangzottak el. A koncert karmestere Flavius Filip, szólistája pedig Răzvan Poptean klarinétművész volt.

 

A műsor első felében Carl Maria von Weber két kompozícióját hallgattuk meg. Először felcsendült a Bűvös vadász három felvonásos operájának nyitánya, amelyet a szerző 1817 és 1820 között írt, s Berlinben mutatták be 1821-ben. A nyitány tartalma az opera cselekményéhez kapcsolódik. Lényegében Max, a fiatal vadász és Agatha meseszerű szerelmi történetét tartalmazza. A főszereplőnek egy lövészversenyen kell részt vennie, ezért szövetséget köt Gáspárral, aki a sötét hatalmakkal cimborál, s ő is igényt tart Agatha kezére. Megjelennek a műben az alvilági hatalmak, majd végül is a szerelmesek egymásra találnak. A romantikus alkotás jellegzetesen tükrözi a szerző elképzelését. A zenekarban szerepet kapnak a kürtök. A klarinét hangja jelzi a szerelmi érzés tisztaságát. Ezt követően hallgattuk meg a II. Esz-dúr Klarinétversenyt (op. 74, 1811 június), amelyet a szerző Miksa bajor választófejedelem megrendelésére írt. A három tételes mű érzelmeket kifejező dallamvilágot közvetít, ugyanakkor nagy virtuozitást is igényel az előadótól. Énekszerű deklamáció, ragyogó polonéz és virtuozitás elegyedik a versenyműben. Răzvan Poptean fiatal klarinétművész igen megnyerően mintázta meg a koncert sajátos dallamvilágát. Igen megnyerő volt a II. tétel románcának felszínre hozása, amelyet különleges finomsággal és ízléssel mintázott meg. A ragyogó polonézt is igen hatásosan és biztos játéktechnikával adta elő.

A műsor második felében Schubert III., D-dúr Szimfóniája (D200; 1815) szólalt meg a váradi filharmonikus zenekar előadásában. A három tételes szimfónia Schubert korai alkotása, s felfedezhető benne a bécsi klasszicizmus hagyománya. A műben a szerző arányérzékéről, játékos építőkészségéről tanúskodik. Ezt támasztja alá a melódiák könnyed felszínre hozása, valamint a hangszerelés egyszerűsége. Már az első tételben feltárul az ábrándozó vágyakozás, a levegős költőiségű schuberti dallam, amely előlegezi majd a későbbi dalokat. Romantikus képsorok váltakoznak népies jellegű muzsikával elegyítve. Ezt tükrözi a menüett, amely nem egészen táncjellegű, csak majd a tétel trió részében válik bécsies, randleres muzsikává. A befejezés életörömöt sugároz, s nem hiányzik belőle a haydn-i tréfa sem.

Flavius Filip fiatal karmester ízlésesen, a zenéhez alkalmazkodóan aknázta ki a művek kifejezte hangulatiságot. Fiatalosan és a bécsies atmoszférát közelítően teremtett schuberti muzsikát. A mintegy fél házat megtöltő közönség is nagy ovációval köszöntötte a két művész megnyerő előadását. Megjegyzem, hogy a koncerten főként a régi, vagyis a közép és idősebb generációhoz tartozó koncerthallgatók vettek részt. Hol maradnak el a koncertekről a muzsikával foglalkozó konzervatóriumi hallgatók, vagy éppenséggel tanáraik is? A zene hallgatása hozzásegítené őket a művek jobb megismeréséhez, vagy példaként szolgálhatna későbbi pályájuk megvalósításaihoz. Mert a zene nem csak mesterség kérdése, hanem tudomásom szerint művészet.

Tuduka Oszkár