Románia kisebbségpolitikáját méltatta Klaus Iohannis államfő

Románia kisebbségpolitikáját méltatta Klaus Iohannis államfő
Sikernek bizonyult az a “kísérlet”, amelyre az 1990-es évek elején szánta el magát Románia, amikor alkotmányba foglalta a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogát a parlamenti képviseletre – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön.

Az elnök a Nemzeti kisebbségi frakció 1990-2016 című könyv bemutatója alkalmával, a parlamentben méltatta országa kisebbségpolitikáját.

“A román állam azzal büszkélkedhet, hogy az 1918-as Nagy Egyesüléssel (Erdély és a Román Királyság egyesülésével) kezdődött modern léte egy olyan többségi célkitűzés megvalósulása, amely az azt támogató kisebbségek megértésére és támogatására támaszkodott” – jelentette ki Iohannis.

Elismeréssel beszélt arról, hogy a kisebbségi frakció mindig “hűségesen, tisztességesen és elkötelezetten” támogatta Románia nemzeti célkitűzéseit, a demokratikus berendezkedést, az emberi jogok érvényesítését, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását. Iohannis “hatalmas lehetőségnek” nevezte Románia etnikai, felekezeti és kulturális sokszínűségét, és kifejezte meggyőződését, hogy tapasztalatával “jelentősen és hitelesen” járul hozzá az európai építkezéshez.

Iohannis részben “érzelmi” okokkal magyarázta jelenlétét a könyvbemutatón, arra hivatkozva, hogy maga is tagja a német kisebbségnek, de nem titkolta, hogy a közelgő választásokat is szem előtt tartotta. Ezzel arra utalt, hogy a 18 tagú kisebbségi frakció többször volt már a mérleg nyelve a román törvényhozásban, és jelentős szerepet játszott egy-egy kormány beiktatásában, vagy megbuktatásában.

Mivel a decemberi választások után karcsúbbá válik a román parlament, a kisebbségi frakciónak már több mint ötszázalékos súlya lesz a bukaresti képviselőházban, így politikai érdekérvényesítő ereje várhatóan megközelíti a Romániai Magyar Demokrata Szövetségét (RMDSZ), azzal a lényeges különbséggel, hogy a szenátusban nincs kisebbségi frakció.

A Romániában bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezetek közül egyedül az RMDSZ lépte át eddig valamennyi választáson a román pártokra is érvényes (ötszázalékos) parlamenti küszöböt, és 1990 óta mind a szenátusban, mind a képviselőházban önálló frakciót alakíthatott.

Azoknak a kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem lépik át a küszöböt, nemzetiségenként egy-egy helyet garantál a képviselőházban a román választási törvény, ha az egy mandátumhoz szükséges voksok legalább öt százalékát megszerzik. A könnyített módszerrel általában 18 kisebbség küldhet egy-egy képviselőt a kétkamarás törvényhozás alsóházába, és ők önálló frakciót alkotnak.

(MTI)



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter