Román külügyminisztérium: nem a tulajdonjog megsértéséről szól a Batthyáneummal kapcsolatos strasbourgi ítélet

Román külügyminisztérium: nem a tulajdonjog megsértéséről szól a Batthyáneummal kapcsolatos strasbourgi ítélet
A román külügyminisztérium szerint nem a tulajdonhoz való jog megsértéséről, hanem a panaszosnak okozott hosszasan elhúzódó bizonytalansági állapotról szól az az ítélet, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében elmarasztalta Romániát.

 

A Mediafax hírügynökség által idézett csütörtöki román külügyi közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében amiatt marasztalta el Romániát, hogy hatóságai még mindig nem hoztak olyan döntést, “amelyben akár elutasították volna, akár jóváhagyták volna” a Batthyáneum visszaszolgáltatására vonatkozó kérelmet. A román külügyminisztérium értelmezése szerint a strasbourgi bíróság csupán azt állapította meg: a panasztevőnek legitim elvárása, hogy rövid idő alatt tisztázzák az ingó és ingatlan javak fölötti tulajdon kérdését.

A román külügyminisztérium úgy látja, a strasbourgi bíróság csupán annak az erkölcsi kárnak a megtérítését szabta meg, amely a hosszasan elhúzódó bizonytalansági állapot miatt érte a panaszost. A tárca szerint továbbá a román államra csupán az a feladat hárul, hogy tisztázza az örökség jogi helyzetét.

Puiu Hasotti művelődési miniszter is megállapította a Mediafax hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatában: az Emberi Jogok Európai Bírósága nem szabta meg a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A miniszter nyomatékosította: a Batthyáneum a tárcának alárendelt Román Nemzeti Könyvtár része, a román állam pedig minden bizonnyal fellebbez a strasbourgi ítélet ellen. A miniszter abbéli meggyőződését is hangoztatta, hogy a Batthyáneum a jogvita lezárása után is a Román Nemzeti Könyvtár része marad.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta, a román állam az emberi jogokról szóló európai egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének a tulajdon védelmére vonatkozó első cikkelyét szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette a tulajdonát visszaigénylő Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó.

A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, ám 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét.