Román kórkép a korrupcióról

Korrupciós botrányoktól hangos a sajtó, a vétkesek azonban nem ütik meg a bokájukat – ezzel a címmel kommentálta a The Economist a Romániát megrázó újabb és újabb közéleti botrányokat.

A londoni hetilap megállapítása szerint a balkáni országban mindenkinek megvan a maga ára – egy miniszteré csak abban különbözik a többiétől, hogy az övé magasabb. Egy közbeszerzési pályázat elnyeréséhez szükség van pár euróra – meg némi hurkára és pálinkára. A főügyészség irodájából származó videofelvételeken, amelyeket kiszivárogtatás után az állami televízió is bemutatott, látható, amint Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter egy közvetítőtől átvesz 15 ezer eurót, 20 kiló hurkát és 100 liter szilvapálinkát. Mint kiderült, a postás szerepét játszó Ioan Avram Muresan (korábbi agrárminiszter) egy olyan üzletembertől kapta a vesztegetésre szánt bélelt borítékot és természetbeni “adományt”, aki így akart helyzeti előnybe kerülni riválisaival szemben az agrártárca által kiírt, mintegy 6 millió euró értékű közbeszerzési pályázaton. A jelenet televíziós sugárzása nyomán a miniszter lemondott anélkül, hogy kommentálta volna a felvételt. A román miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu pedig bíráló szavakkal szólt kollégája “nyilvános kivégzéséről”. A román média ugyanakkor nem zárja ki, hogy a videofelvétel kiszivárogtatását, ha nem is közvetlenül, Traian Basescu elnök irányította. Még ha a felvétel valódinak bizonyul is, Remes aligha fog nagyobb valószínűséggel rács mögé kerülni, mint más, gyanúba keveredett alakok. Utóbbiak között van Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter is. Ellene szintén ügyészségi vizsgálat folyik, habár tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna. A kormány, élve azzal a sürgősségi rendelettel, amely lehetővé teszi a parlament általi szavazás megkerülését, feloszlatta a gyanúsított politikusok mentelmi jogának felfüggesztésére jogosult házbizottságot. A btk. újkeletű módosításai 7 évig terjedő börtönbüntetés kiszabását teszik lehetővé olyan újságírókra, akik filmfelvételeket tesznek közzé kenőpénzt elfogadó politikusokról. A módosítás nyomán egyúttal csökkentek a törvénysértőkre kiróható büntetési tételek, ugyanis fölemelték a korrupciós vádakhoz kapcsolódó értékhatárt. A már zajló ügyek zöme pedig, köztük Adrian Nastase volt miniszterelnök esete, ügyrendi halogatások útvesztőjében “parkol”.

Románia (és Bulgária) uniós csatlakozása előtt éppen a magas szinteket is elérő korrupció és az alacsony hatékonyságú igazságszolgáltatás okozta a legtöbb fejfájást az Európai Unió illetékeseinek. Amióta viszont Bukarest beosont az unióba, politikusai és magas rangú tisztségviselői nagy erővel próbálják visszaszerezni azokat  kiváltságokat és mentelmi jogokat, amelyeket a csatlakozási tárgyalások idején kénytelenek voltak feladni. A hasznos munka elvégzése javarészt Monica Macovei akkori igazságügyi miniszter nevéhez fűződik, aki élvezte Traian Basescu elnök támogatását. Brüsszel bátorította a Macovei által kinevezett új ügyészeket, akiknek lendülete és függetlensége éles ellentétben állt az igazságszolgáltatás korábbi hozzáállásával. Ezek az ügyészek kemény rohamot intéztek a kormányon belüli korrupció és mentelmi jogok szférája ellen. Ám Macovei áprilisban történt leváltása óta az utóda, Tudor Chiuariu már kevésbé hatékony ezen a téren. Le akarja például váltani az első vonalbeli politikusok ügyeivel foglalkozó főügyészt. Az ügyészek (és Basescu elnök) nem értenek ezzel egyet – emiatt a kormány alkotmánymódosítást tervez, hogy korlátozza az államfő jogköreit. Vajon találhat-e az EU új eszközt annak a helyébe, amelyet Románia uniós belépésekor elveszített? A régi kerékvágásba való visszaeséstől érzett aggályok hangoztatói szerint Romániát és Bulgáriát csatlakozás utáni megfigyelés alá kellene venni. Ennek értelmében az Európai Unió meggátolhatná, hogy romániai bíróságok ítéletei kötelező érvénnyel bírjanak más tagállamokban. Ez csapás volna az üzleti kapcsolatokra és az állampolgárokra, és persze megszégyenítő a balkáni országra nézve. Ám aligha elegendő ahhoz, hogy jobb belátásra bírja a bukaresti kormányt. A korrupció miatt érzett országos felháborodás változatlanul nagy hullámokat vet Romániában, ám a jelenség továbbra is virágzik. A berlini székhelyű Transparency International legutóbbi kimutatása szerint Románia a legkorruptabb ország az unión belül. A közvélemény egyelőre nem érezteti hatását ebben a kérdésben. Derűlátó megfigyelők abban reménykednek, hogy a kormány végül eljátssza a választók türelmét. Borúlátók viszont attól tartanak, hogy egy szemérmetlenül korrupt új tagállam látványa hiteltelenné teszi az Európai Unió bővítésének a gondolatát. Brüsszel után Washingtonból is bíráló hangok érkeznek a román politikai elit címére. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete csütörtökön egy fővárosi tanácskozáson úgy vélte: a román btk. több mint száz cikkének október végén történt módosítása nehezíti az ügyészek munkáját a bűnözők és a korrupció elleni harcban. A képviselőház lépését rossznak minősítve Nicholas Taubmann kijelentette: a román törvénymódosítás értelmében Amerikában “csak kevés maffiafőnököt lehetett volna letartóztatni és elítélni”. Amennyiben a parlament – az államfő általi várható visszaküldés nyomán – ismét áldását adja a javasolt módosításokra, az komoly csapás lesz a súlyos bűncselekmények és a korrupció ellen vívott romániai üzdelemre – figyelmeztetett az amerikai nagykövet. Az INSOMAR intézet novemberi felmérése szerint a románok kétharmada úgy véli, hogy korrupció vagy befolyással való üzérkedés nélkül nem lehet boldogulni. A megkérdezettek 40 százaléka beismerte, hogy ajánlott már fel kenőpénzt köztisztviselőnek olyan szolgáltatásért, amelyre egyébként jogosult volt.