Román Btk. – Törlik a bírák és ügyészek alaptalan meggyanúsítását büntető rendelkezést

Román Btk. – Törlik a bírák és ügyészek alaptalan meggyanúsítását büntető rendelkezést
Törölte az új román büntető törvénykönyvből (Btk.) a bírák és ügyészek alaptalan meggyanúsítását büntető cikkelyt a bukaresti szenátus keddi ülésén: a törvénymódosítás akkor lép hatályba, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.

A Btk. 276 cikkelye jelenleg háromtól 12 hónapig terjedő börtönnel, vagy bírsággal bünteti azt a személyt, aki úgy próbál nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, hogy a nyilvánosság előtt alaptalanul törvénytelenséggel gyanúsítja a folyamatban lévő ügyben eljáró ügyészeket, vagy bírákat.

A Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) több vezető politikusa úgy értékelte, hogy az előírás korlátozza a sajtószabadságot, ezért négy nappal az új Btk. hatályba lépése után annak törlését kezdeményezték. A szenátus megszavazta a cikkely törlését.

Romániában élénk politikai vita bontakozott ki az új büntetőjogi szabályozás körül, miután Traian Basescu jobboldali államfő azzal vádolta meg az USL-t, hogy a korrupt politikusok védelmében próbálja módosítani a Btk.-t, de megtagadja azokat a módosításokat, amelyek a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását szolgálnák. Az elnök és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azt sürgette, hogy még új Btk. hatályba lépése előtt módosítsanak bizonyos rendelkezéseket, amelyek – álláspontjuk szerint – nehezítik a gyanúsítottak lehallgatását.

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a felszólítást azzal hárította el, hogy Románia nem rendőrállam, ahol “Basescu mindenkit lehallgathat”, és butaságnak nevezte azt a vélekedést, miszerint az új Btk. a bűnözőket védené.

Az új Btk. február elsején lépett hatályba az elnök által kért módosítások nélkül. Az USL viszont törvényhozási prioritásai közé emelte azt, hogy a parlament tavaszi ülésszakán töröljék a Btk.-ból a bírák és ügyészek rágalmazását büntető cikkelyt.

2013-ban az Európai Bizottság Romániáról közölt jelentése kitért arra, hogy az igazságszolgáltatás egyes képviselői a média nyomásgyakorlására, a televíziós műsorokban való meghurcolásukra panaszkodtak: ezt a jelzést több román elemző a véleménynyilvánítási szabadság elleni támadásként értékelte.