Romák a megélhetési küszöb alatt nálunk is

Romák a megélhetési küszöb alatt nálunk is
Többen vannak, mint amit a népszámlálásokon ki lehet mutatni, kevés pénz áll rendelkezésre a felzárkóztatási programjaikra, és azt is átláthatatlanul költik el a minisztériumok. A romákról van szó, világnapjuk alkalmából, és róluk volt szó a csütörtöki tájékoztatón is.

Egyeztetést folytatott a Roma Világnapon, azaz április 8-án Biró Rozália szenátor Nagyváradon a Ciore Roma alapítvány, valamint a Diakónia alapítvány és a gyermekvédelmi hatóság képviselőivel. Csütörtökön számolt be erről, valamint a romániai roma közösség helyzetéről. (A világnap háttere egyébként, hogy 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, romák!” jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartja számon.)
A roma közösség és az őket segítők váradi képviselőivel folytatott megbeszélés azért volt érdekes, mert a résztvevők most hallottak először egymásról, vagyis arról, hogy ugyanazon városban, ugyanabban a témakörben tevékenykednek, és immár kooperálhatnak is. A Diakónia egyébként afterscool-programot biztosít a roma gyerekeknek, a Ciore Roma pedig pedagógusi felügyelőket, akik tulajdonképpen segítik a hátrányos helyzetű diákokat a tanulásban, beilleszkedésben. A politikus elmondta: a romák nagyrésze a szegénységi küszöb alatt él. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) négyévente készít jelentést a témakörben, az EU államaira vonatkozóan, a legutóbbit tavaly áprilisban adták ki. Eszerint a romániai romák 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Ugyanakkor a nyilvántartott romániai roma nők 29%-a, a férfiak 19%-a ismerte el, hogy semmiféle iskolai végzettsége nincs. Mivel azonban a nyivántartásba vetteken kívül még nagyon sok roma él a legtöbb államban, így nálunk is, a mélyszegénységi és az iskolázatlansági mutatók is durvább adatokat mutatnának, ha a teljes közösség regisztrált, így pedig vizsgálható lenne.

Helyzetkép

Pontos számadatok tehát nincsenek, minden esetre a legutóbbi, 2011-es összesítés szerint 621 ezer személy vallotta magát romának Romániában, ami 3,3%-ot jelent, valójában azonban 1,8-2,2 milliós lehet ez az itteni közösség. Bihar megyei adatok végképp nem állnak rendelkezésre. Az EU-ban összesen mintegy hatmillió olyan embert tartanak számon, aki e közösséghez tartozik, igazából pedig körülbelül 10 millióan lehetnek az egész Unió területén. Romániában a legtöbb roma falusi vagy városi lakóközösségük civilizációs színvonala alatt él. A lakás, a háztartás tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltsége, az öltözködés, a táplálkozás stb. a legtöbbször alacsony, vagy igen alacsony színvonalat mutat. Egészségügyi szempontból kifejezetten katasztrofális a romák helyzete. Az ő átlagéletkoruk a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb. A közösség kitaszítottsága, rossz gazdasági-szociális helyzete állandósult a kommunista rendszer idején is, az utóbbi években pedig, a kapitalista gazdaságra való áttérés feltételei között súlyosbodott. Tanulmányok előrejelzései szerint a romák helyzete gyorsabb ütemben fog romlani, mint a lakosság többi részének a helyzete.

Kevés a pénz

Az ECRI egyébként jelentésében megállapításokat és javaslatokat is megfogalmazott. Eszerint Romániában kevés a pénz a felzárkóztatási programokra, de azt is átláthatatlanul költik el a minisztériumok, mert nincs intézményesített kommunikáció közöttük. Ugyanakkor például erősíteni kellene a Diszkriminációellenes Hivatalt, hogy nem csak bírságokat szabhasson ki, és konkrét esetekben megoldási javaslatokat tehessen, hanem kötelezően be kelljen vezetni azt, amit előír. A hivatal amúgy 2011-es megalakulása óta minden évben egyre kisebb költségvetéssel és egyre kevesebb alkalmazottal dolgozik: már csak 29-en vannak, pedig az egész országban illetékesek. Az ECRI-javaslatok között van még egy igazi és alapos összeírás, preferenciális kölcsönök folyósítása a romáknak, vagy épp a CEDO ama döntéseinek tiszteletben tartása, amelyek a romák elleni visszaélésekkel kapcsolatban születtek – ilyen ügyekből amúgy igen sok van. Újdonság egyébként, hogy az Európai Bizottság és a Soros Alapítvány épp a napokban jelentette be: kezdeményezik, hogy alakuljon európai szintű romaügyi intézet.

Alkotmányozás

A szenátor más témára is kitért a tájékoztatón. Mint ismeretes, tagja az alkotmánymódosítást előkészítő ama tudományos biztottságnak, amelynek javaslatai ugyan nem lesznek kötelezőek az érdemi, parlamenti almotmánymódosítás során, viszont tevékenysége az ügymenet egyik eleme. A bizottságban most a pártok javaslatait és a Velencei Bizottság meglátásait szintetizálják. Összesen 128 módosító javaslat érkezett. Olyan sarkalatos témákban is átírnák az alaptörvényt, mint például a szabadságjogok több biztosítékának belevétele, a fejlesztési régiók létének kimondása a szövegben, vagy épp annak rendezése, hogy az új alkotmány erős is legyen, ritkán kelljen majd változtatni rajta, de mégse legyen túlságosan nehezen módosítható.
Kérdésünkre Biró Rozália elmondta: a tervek szerint az érdemi vita nyáron kezdődne, azaz júniusban kerülne az alkotmány megvitatásra és elfogadásra a parlament elé, előbb a Szenátusba, majd október körül a Képviselőházba. Saját véleménye szerint azonban csúszás lehet, és az első házba is csak ősszel jut majd el az új alkotmány szövege. Ezt követően jöhet majd az alkaomtmánymódosítási népszavazás.

Szeghalmi Örs



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter