RODOSZ-konferencia: Látószögek Erdély történetéről

Akt.:
Tőtős Áron és Nagy Mihály
Tőtős Áron és Nagy Mihály
A Festum Varadinum keretében május 4-5-én szervezték meg a III. Erdélyi Történelemtudományi Doktarandusz Konferenciát Nagyváradon, az egyik hotelben. Két érdekes plenáris előadás is volt.

A Continental hotel egyik földszinti termében péntek délután zajlott nyitóünnepségen Tőtős Áron főszervező, a RODOSZ Bihar megyei szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet: a rendezvényen előadó fiatal kutatók a mai értelemben vett Erdély történetével kapcsolatos legújabb kutatási eredményeiket mutatják be, illetve vitatják meg, a szakmai műhelymunkán három ország (Románia, Magyarország és Németország) tizennégy felsőoktatási és kutatóintézetében tevékenykedő doktorandusz, doktorjelölt és fiatal kutató bemutatójára kerül sor. Hangsúlyozta: az, hogy a résztvevők száma évről-évre gyarapszik, s úgy tűnik, hogy 60-70 körül állandósul jelzi, hogy a fórumnak létjogosultsága van, illetve egy reális problémára tud reflektálni. A cél, hogy a Partiumot a Székelyfölddel összekötve nyáron egy Erdély történeti tábor is legyen, ahol megvitatnák a tavaszi konferencián elhangzottakat.
Ezt követően dr. Kövér György történész, az ELTE oktatója, az MTA levelező tagja Irányzatok és iskolák a 20. századi magyar társadalomtörténet-írás történetében címmel tartott expozét, előzetesen kiemelve azt: nem vállalkozik arra, hogy minden tendenciára kitérjen. Az általa elmondottakból kitűnt, hogy a társadalom- és gazdaságtörténet az elmúlt egy évszázadban több kevesebb-sikerrel folyamatosan próbálkozott azzal, hogy ne a politikatörténet kerüljön előtérbe, a „meccs” azonban jelenleg ismét vesztésre áll, hiszen a pénz és intézményi kistafirozás a politikatörténet előretörését vetíti előre. A prezentációban szó esett mesterek és tanítványok viszonyáról, olyan iskolateremtő személyiségekről, mint például Mályusz Elemér történész vagy Szabó István debreceni professzor.

Könyvbemutató

Dr. Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Állami Levéltár Bihar megyei kirendeltségének főlevéltárosa az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában napvilágot látott igényes nyomdai kivitelezésű, Fejezetek Erdély történetéről című tanulmánykötetet ismertette, mely a 2016. és 2017. évi konferencián elhangzott előadások írott változatait tartalmazza. A 16 tanulmány, mely 16 doktorandusz vagy fiatal kutató munkája, akik 8 romániai és 8 magyarországi felsőfokú intézményben tanulnak, többségében a mai értelemben vett Erdély kora újkori és jelenkori történetének egy-egy fejezetét boncolgatja, illetve néhány írás erejéig a középkori és újkori Erdély történetének bizonyos részeibe is betekintést nyerhetünk általuk. A kötetet dr. Egyed Ákos, az MTA rendes tagjának tanulmánya vezeti be, amely a Magyar Történelem Társulat megalakulásának erdélyi szálait boncolgatja. Emellett dr. Nagy Levente egyetemi docens, az ELTE Román Filológiai Tanszéke tanszékvezetőjének a dolgozata is rendkívül tanulságos arról, hogy a reformáció miért nem terjed el a románság körében az Erdélyi fejedelemség idején.

Folyamatosság és megszakítottság

Szombat reggel dr. Romsics Ignác történész, akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatója tartott prezentációt Folyamatosság és megszakítottság a 20. századi magyar történelemben címmel. A korszakot három részre tagolva- az első világháború utáni területi átrendeződés és Trianon szentesítése; Magyarország szovjet érdekszférába kerülése és addigi szerves fejlődés megtörése; a Szovjetunió gyengülése, összeomlása és az 1989-es rendszerváltozás- arról értekezett, hogyan változtak különböző mutatók, milyen különbségek voltak érzékelhetőek a városi és vidéki lakosság életmódja között, fejlődött az oktatás és a kultúra, alakult az életszínvonal, érvényesültek vagy sem nacionalista tendenciák az említett három periódusban.
A rendezvény médiatámogatója a Bihari Napló volt. A konferenciát támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az RMDSZ.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: , ,