Robotrovart terveznek japán tudósok – "Egy lepke is képes autót vezetni"

Robotmolylepke-rajokat bocsát ki a
rendőrség távoli titkos
kábítószerraktárak
felderítésére.
Robotmentőméheket küldenek
földrengés után az
épületromokra túlélők
után kutatva – ma ez legfeljebb science-fiction, de
egyszer akár valóra is válhat: ezen
dolgoznak japán kutatók, akik a rovarok
agyát akarják felderíteni és
később mesterségesen
újrateremteni.

A Tokiói Egyetem egyik műszaki-kutató
intézetében Kanzaki Rjohei professzor – aki
három évtizede kutatja a rovarok agyát
– az úttörője a rovar-gép hibrid
létrehozásának.


A végső célja persze az, hogy
feltérképezze az emberi agy
működését. De az emberi agyban
körülbelül 100 milliárd neuron
(idegsejt) van, egy két milliméteres
rovaragyban csak körülbelül 100 ezer.


Ettől egyébként még a rovarok
agya is sokra képes. A selyemlepke hímje
kilométerekről is ki tudja szagolni a
nőstényt. A parányi aggyal is
képesek a rovarok nagyon összetett légi
akrobatikai mutatványokra, mint
például röptében elkapni egy
másik rovart. “Kiváló
szoftvercsomagjuk van”, végül is több
száz millió éven át lett
kifejlesztve – ismeri el Kanzaki professzor.


Kanzaki szerint a jövőben lehetséges lesz
egy rovar agyát elektronikus
áramkörökkel újra
létrehozni. Ez alapján tovább lehet
majd lépni, és egy élő agyat is
lehet majd irányítani az agyi
áramkörök
módosításával.


Kanzaki kutatócsapata már ért el
eredményeket ezen a területen.


Például a selyemlepke agyi
áramköreinek genetikai
átrajzolásával elérték,
hogy a hím nem a szagra reagál, hanem a
fényre. Vagy a szagra ugyan, de egy másik faj
lepkéjének szagára.


Az ilyen apró lépések elvezethetnek a
jövőben egy olyan robotbogár
létrehozásához, amely – mondjuk –
kilométerekről megérzi az
illegális kábítószert, a romok
alá temetett embereket vagy bányákban
a mérges gázokat.


Ezek a japán kutatók már a 90-es
évek óta dolgoznak olyan hibrideken, amelyek
részben rovarok, részben robotok. Az egyik
kísérletben például
élő hím molylepkét
rögzítenek egy
játékautónak látszó
eszközhöz. A lepke a hátánál
fogva egy kerethez van ragasztva, a lábaival pedig
egy szabadon forgó golyót mozgathat. A
kutatók a nősténylepke szagával
ösztökélik a hímet arra, hogy
jobbra vagy balra mozgassa a kisautót.
Kiderült, hogy a hímlepke gyorsan képes
alkalmazkodni a kisautó
működésében beálló
változásokhoz, amikor például a
kis kocsi balra vagy jobbra húz, hasonlóan a
defektes autóhoz.


Egy másik kísérletben egy molylepke
levágott fejét rögzítették
egy ilyen kis autóhoz. A fej még mindig
működőképes csápjait
feromonokkal (szaganyagokkal) ingerelték, az
agyból ékező motoros idegimpulzusokat
pedig a kis kocsiba vezették, amelyet így a
lepkeagy irányított.


Kanzaki kutatógárdája eddig 1.200
idegpályát azonosított a rovari
agyban.


Kanzaki professzor csodálatosnak nevezi, hogy az
állati agy is képes nagy
mértékben alkalmazkodni a
változó körülményekhez.
Ugyanúgy, ahogy az ember is – bár maga 5
kilométeres sebességgel jár,
mégis tud 100 kilométer per
órás sebességgel haladó
autót vezetni. Az autó mintegy az emberi test
meghoszzabbítása. Kanzaki szerint a rovar
agyának is megvan ez a képessége. A
rovar is képes úgy kocsit vezetni, ahogy az
ember – szögezi le.


“Nem az az érdekes, hogy olyan robothernyót
csináljunk, amelyik ugyanolyan lassan mászik,
mint az igazi hernyó. Mi olyan gépet
tervezünk, amely sokkal többre képes, mint
az élő test” – jelentette ki Kanzaki
professzor.