Reneszánsz év és Hymnus évforduló

Reneszánsz év és Hymnus évforduló
Szatmár megye — Szatmár Megyei Múzeum V. Lucaciu előadótermében augusztus 7–én Mátyás király trónralépésének 550–ik évfordulója alkalmából „ A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye”, míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán „185 éve írta Kölcsey a Hymnust” címmel rendeznek tanácskozást.

Az idei esztendő két jelentős évfordulójára emlékezhetnek  augusztus elején a történelem és az irodalom iránt érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én, csütörtökön délután 4 órai kezdettel a Szatmár Megyei Múzeum II. emeleti előadótermében jeles történészek és irodalmárok közreműködésével  Mátyás király trónralépésének 550ik évfordulója alkalmából „ A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye” , míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán „185 éve írta Kölcsey a Hymnust” címmel  rendez tanácskozást.

Az idei Reneszánsz év jegyében kezdődő  és  Katona Tamás budapesti történész által vezetett tanácskozáson Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese a kor Szatmár megyei emlékeit veszi  számba , Vekov Károly kolozsvári történész a megye nagy szülöttéről, Mátyás király kiváló diplomatájáról: Vetési Albert érsekről értekezik, Németi János nagykárolyi  kutató a  Mátyás korabeli Károlyi család tagjairól, míg Fábián László csengeri múzeumigazgató a Csengerben talált reneszánsz kályhacsempékről, Balogh Béla nagybányai főlevéltáros pedig a Mátyás korabeli (akkor Szatmár vármegyéhez tartozott) Zazar parti városról tart előadást.

A tanácskozás részben adósságtörlesztés is. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Vetés községben született Vetési Albert a XV. század  legképzettebb diplomatája egyikeként  (nevét Veszprémben, hol sírja található, iskola is viseli), Mátyás megbízásából  –  többek közt  –  ő vezette a Beatrix kezét megkérő küldöttséget. Az ő családja építtette a vetési reformátusok  gyönyörű műemléktemplomát s tagjai jelentős tisztségeket viseltek Szatmár város és a vármegye közigazgatásában.

Kölcsey Ferencről

A délután második fele Kölcsey Ferencről szól majd. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója által elnökölt tanácskozás  részben Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár Sorsválasztás címmel beszél Kölcsey Ferenc 185 éve megírt Hymnusáról, Takács Péter nyíregyházi történész pedig a költő magán- és közéleti konfliktusait taglalja, a Szatmárnémetiben már többször nagysikerű előadást tartott Katona Tamás pedig Kölcsey országgyűlési szerepléseiről beszél majd. A két részes tanácskozzás előadói másnap Vetés községbe látogatnak (ott Kulcsár Erzsébet lelkipásztor és Szőcs Péter történész mutatja be nekik a Vetési család által építtetett templomot), majd a Majtényi sík, Nagykároly, Kaplony és Érmindszent meglátogatását követően  ők is részt vesznek az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Tasnád és  Szilágypér RMDSZ-szervezetei, valamint a sződemeteri Polgármesteri Hivatal által augusztus 8-án, pénteken délután 5 órakor  kezdődő hagyományos sződemeteri Kölcsey-megemlékezés programján.

A nemzeti zarándokhelynek tekintett református templomkertben megrendezésre kerülő ünnepség  idei felkért  szónokai Nyíregyháza és Szatmárnémeti polgármesterei: Csabai Lászlóné és  Ilyés Gyula, valamint Egyed Emese kolozsvári  irodalomtörténész. A hagyományokhoz híven a Kölcsey-emlékhelyekről, valamint Szatmár, Szilágy és Bihar megyék településeiről várt és érkező közönségnek színészek és verskedvelő fiatalok tolmácsolják nemzeti imánk írójának verseit, gondolatait.