„Rendszerszintűvé vált a csalás”

Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem korábbi dékánja, jelenlegi professzora és Diana Cîrmaciu váradi dékánhelyettes nyilatkozott lapunknak a helyszínen. A szerző felvétele
Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem korábbi dékánja, jelenlegi professzora és Diana Cîrmaciu váradi dékánhelyettes nyilatkozott lapunknak a helyszínen. A szerző felvétele
Az áfacsalások témakörére voltak különös tekintettel azon a konferencián, amelyet Félixfürdőn tartottak. Ám az ennél is nagyobb volumenű pénzeltérítésekről is nyilatkozott lapunknak az egyik szakértő.


Romániában a legnagyobb mértékű az áfacsalás az Európai Unió tagállamai közül. A Pricewaterhouse Coopers becslése szerint 8 milliárd euró kár éri a román államot egy év alatt, a be nem fizetett áfa miatt. Az EU-beli pénzügyi érdekek védelméről tartottak konferenciát Félixfürdőn tegnap, e témakörre különösen összpontosítva. A rendezvény egy közös uniós projekt része volt: a Miskolci Egyetem és a Nagyváradi Egyetem közös akciója ez, amelynek témája a pénzmosás, az adócsalás, a korrupció és a kiberbűnözés ügyeinek vizsgálata, egyeztetéseken. A mostani konferencián hazai és külföldi (Németország, Olaszország, Görögország, Portugália, Magyarország) szakemberek vettek részt, a büntetőjog és a pénzügy területéről. A helyszínen Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem korábbi dékánja, jelenlegi professzora válaszolt lapunk kérdéseire, aki 20 éve foglalkozik az EU pénzügyi érdekeinek, azok védelmének ügyeivel. Elmondta: az Európai Csalásellenes Hivatalhoz pályáztak, a váradi egyetemmel közösen, a hivatal ugyanis évente ír ki pályázatokat e témában, így jött létre e konferencia.

Intézményesített lopás

Ami a témát illeti, kifejtette: szerinte az elmúlt években Magyarországon is rendszerszintűvé vált mind az uniós támogatások ellopása, mind a saját, azaz állami költségvetés megdézsmálása. Ugyanakkor Romániában is így van ez – tette hozzá. És immár nem egy-egy, vagy néhány bűnöző csalja csak el a pénzeket, hanem különböző cégek, lobbicsoportok, politikai csoportok is beszálltak. „Úgy tűnik, hogy Magyarországon is meredeken ívelnek felfelé az ilyen, nagy volumenű csalások, és itt is. Ugyanakkor a hírek ilyesmiről ritkán szólnak, és a nyomozókhoz is ritkán kerülnek ezek a nagy ügyek. Senkinek sem érdeke ugyanis a rendszeren belül, hogy utánajárjon. Pedig az új tendencia, hogy már maga az állam is beszáll ilyen ügyekbe. Márpedig az állam nem szereti, ha a saját tevékenységéről az kerül nyilvánosságra, hogy például nagy összegű EU-s pénzeket síbolnak el. Pedig ez a tevékenység például e két országban is sokkal intenzívebb lett az utóbbi pár évben. Amikor én kezdtem ezekkel a témakörökkel foglalkozni, még messze nem volt az állam ennyire benne ilyen machinációkban” – mondta. Hozzátette, hogy az EU-hoz az utóbbi körökben csatlakozott, kelet-európai államokban égető szükség van a fejlesztési pénzekre, ám itt a legnagyobb a kísértés is arra, hogy szervezetten akár az állam működtetői is elcsalják ezen pénzek jelentős részét. Pedig azok fejlesztésre jönnek, tehát magunkat is meglopjuk vele, és azt az EU-t is, amelyek szintén tagjai vagyunk. Jelezte: a magyar bűnügyi statisztikában viszont az ilyen, igazán nagy csalások alig tűnnek fel, és ez sem véletlen, ugyanis az állam igyekszik jogszabályokkal elfedni az egészet. „Pedig százmilliárdos tételekben áramlanak be ezen országokba az uniós támogatások. És immár, az utóbbi 5–10 évben rendszerszintűvé vált a csalás, az állami cégek közbeiktatásának révén is, más rendszerek révén is. És ez nem csak magyar sajátosság” – tette hozzá.

Mi a megoldás?

Hogy mi a megoldás, vagy legalább hogy lehetne oda visszaszorítani az állami szintre emelt lopást, ahol körülbelül 10 éve volt? Erre a kérdésre a szakértő azt mondta, az EU tagországoknak megadták azt a jogot, hogy az uniós támogatásokat helyi szinte osszák szét, itt keletkezett a gond, ugyanis az egyes államokban aztán az ilyen elosztó rendszerek átláthatatlanok és ellenőrizhetetlenek lettek, ám 2020-tól talán megszűnik az a lehetőség, hogy az állam maga osztogassa ezeket a pénzeket, és újra Brüsszelből ellenőrzik majd. Jelezte: ez sem fog teljes rendezést hozni – ráadásul ezzel még mindig csak az uniós pénzek ellopását sikerül majd csökkenteni, az állami költségvetésből való lenyúlások ugyanúgy mennek tovább.

Kooperáció

A fő szervező a Nagyváradi Egyetem részéről Valentin Mirişan dékán, Cristian Miheş intézetigazgató és Diana Cîrmaciu dékánhelyettes volt. Utóbbi lapunknak elmondta: ez ugyan az első uniós projektjük ezen a szinten a miskolciakkal, ám a kooperáció más területeken, más rendezvények szervezésében már 10 éve tart. Meghívott tanárok is jönnek onnan ide előadni, sőt, most tervezik egy közös mesterképzés beindítását, angol nyelven: mindkét városban lesznek majd előadások, és a témakör az uniós jog, valamint a romániai és magyarországi jogrendszer lesz.

Példák, furcsaságok

Az áfa befizetése különösen kényes kérdés egyébként Romániában is. Az elkülönített áfafizetésről még tavaly augusztus végén döntött a kormány, amely sürgősségi rendeletben fogadta el, hogy októbertől fakultatív módon, idén január 1-től viszont valamennyi vállalkozásnak elkülönített számlára kell fizetnie az áfát, amiről csak az adóhatóság engedélyével vonhatnak vissza pénzt. Az intézkedés ellen tiltakozott a vállalkozói szféra és több ellenzéki párt, ennek hatására a kormánykoalíció meggondolta magát, és a parlamentben már úgy módosították decemberben a jogszabályt, hogy csak a csődvédelem alatt álló cégekre, valamint az államnak december 31-én áfával tartozó vállalkozásokra vonatkozzon az előírás.

Az intézkedés bírálói szerint a rendelet eredeti formájában számos kisvállalkozást a megszűnés határára sodort volna, hiszen esetükben komoly készpénzhiányt idézett volna elő. A jogszabály továbbra is felkínálja lehetőségként a cégeknek, hogy az elkülönített áfafizetési módszert válasszák. Amennyiben ezt megteszik legkevesebb egy éven át, 5 százalék kedvezményt kapnak a társasági adóból. Újdonság, hogy például kedvezményes, 5 százalékos áfát vezet be november 1-jétől az idegenforgalmi szolgáltatásokra a román kormány, erről döntött a bukaresti kabinet. Az országban az elmúlt években több területre is kiterjesztették a kedvezményes áfát, így például az élelmiszerekre, amelyek áfája 9 százalék. Romániában 19 százalékos az általános áfakulcs, amely jelenleg az idegenforgalmi szolgáltatásokra is érvényes. A kormány ezzel az intézkedéssel támogatni akarja az idegenforgalom fejlődését, illetve az ágazatban tapasztalt adócsalás visszaszorítását.

Az Európai Bizottság becslései szerint az áfánál Romániában 35 százalékos az adócsalás, amely főként a vendéglátóiparban és az idegenforgalmi szolgáltatóknál folyik. A statisztikai hivatal adatai szerint az idei szezonban például mindössze 16 ezren nyaraltak a két népszerű helyen, a bolgár határ közelében fekvő Vama Vechén és Május 2 fürdőhelyen. Legalábbis a két üdülőhely szálláshelyeinek működtetői összesen 16 ezer látogatót jelentettek le a teljes nyári szezonra – a rendőrség szerint azonban egymillióan voltak.

Meghívott előadók

A tegnapi félixfürdői konferencián meghívott előadó volt prof. dr. David Hummel – az Európai Unió Bírósága, prof. dr. Gerhard Danneker – Heidelberg Egyetem, dr. Kai Sackreuther – ügyész – Mannheim, prof. Robert Kert – Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, dr. Vincenzo Carbone – római ügyvéd, dr. Stefan Schumann – Linzi Egyetem, dr. Polyxeni Tsouli – Thesszaloniki Fellebbviteli Bíróság, dr. Erdős Éva – jogi kar – Miskolci Egyetem, Jacsó Judit – jogi kar – Miskolci Egyetem, dr. Rácz Nóra – könyvvizsgáló, adótanácsadó partnere Leitner Leitner, Budapest, Diego Di Giuseppe – Lisszaboni Egyetem, Alin Leucea nagyváradi ügyész, Radu Dacin nagyváradi ügyvéd. A fent említett témákon kívül tehát külön hangsúlyt kapott az áfa kapcsán zajló visszaélések sokasága is.
Szeghalmi Örs