Rendkívüli hangverseny

Akt.:
facebook.com/pg/FilarmonicaCluj/photos/
facebook.com/pg/FilarmonicaCluj/photos/
A Kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia különleges műsorral, neves előadóművészekkel, valósággal vonzza a közönséget.

A maga nemében rendkívüli hangversenyre került sor. Február 17.-én, a zsúfolásig megtelt hangversenyteremben Wolfgang Amadeus Mozart „C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra KV. 299 (297c)”, valamint Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára” című zeneművek hangzottak el. Közreműködtek: Bálint János (fuvola), Ion Ivan- Roncea (hárfa), Rinat Shaham (mezzoszoprán), Szilágyi János (basszus) és Bogdán Zsolt színművész. Vezényelt Noam Zur neves izraeli karmester. 2015-től Noam Zur a dubrovniki „Tino Pattieri” Operafesztivál művészeti igazgatója.

A fuvola és a hárfa párbeszéde

1778-ban Mozart Párizsban járt, és Grimm báró közvetítésével Guines herceg fogadta a házában a fiatal zenészt. A herceg lányának zenetanára lett. Mozart az apjához írott leveléből kiderült, milyen élményt jelentett számára a látogatás: „Azt hiszem már írtam előző levelemben, Guines herceg, akinek lánya zeneszerzésben tanítványom, nagyszerűen fuvolázik és a leánya pedig kitűnően hárfázik”. A látogatás vége az volt, hogy a herceg megkérte Mozartot, írjon egy versenyművet neki és a lányának. Így született meg a remekmű. A két hangszer párbeszéde könnyedén változik. A mozarti versenymű társasági muzsika remekbe szabott darabja. A mozarti művet Bálint János fuvolaművész és Ion Ivan- Roncea hárfaművész mutatta be. A közönség számára a két neves művész zenei összjátéka rendkívüli élményt jelentett. Bálint János fuvolaművész, partnerével, Ion Ivan- Roncea hárfaművésszel valósággal lenyűgözték a közönséget. A két előadó maximumon teljesített, amit a hosszantartó felcsattanó taps is bizonyított.

Bálint János Liszt Ferenc-díjas

Bálint János 1979-1984 között a Budapesti „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1984-ben, az

Olaszországi Anconában rendezett Nemzetközi Fuvolaverseny első díjazottja lett, és elnyerte a város nagy díját. Több nemzetközi fuvolaverseny díjazottja (Ancona, Lipcse, Markneukirchen). 1981-1991 közötti időszakban a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának szólófuvolása volt. Zeneszerző, pedagógus, karmester, furulya- és fuvolaművész. A világ, különböző országaiban mesterkurzusokat tart. Jelenleg az Imolai Zeneakadémia, a németországi Detmoldi Zeneművészeti Főiskola professzora. Szólistaként lép fel a világ, jelentős fesztiváljain. Több nemzetközi verseny díjazottja. Több mint 30 lemeze jelent meg a Hungaroton, a Capriccio és Naxos gondozásában.

Ion Ivan- Roncea hárfaművész

Ion Ivan- Roncea a „George Enescu” Filharmónia szólistája, a Bukaresti Nemzeti Zeneegyetem professzora. A Nemzetközi Hárfaszövetség tagja, 1985-1990 között a Hárfaszövetség igazgatóságának tagja volt. Gazdag repertoárral rendelkezik. Számos országban turnézott (Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia, Belgium, Dánia, Olaszország, Magyarország, Kína, az AEÁ, és még sorolhatnánk). Világhírű karmesterekkel működött együtt. Szólistaként részt vett a „George Enescu” Fesztiválon, a Salzburgi, Bécsi, Budapesti, Belgrádi Fesztiválokon. A különböző országokban, mint Hollandiában, Izraelben, Ausztriában, Franciaországban, tartott Hárfa-világkongresszuson szólistaként lépett fel. 2007-ben Romániában megszervezi az első hárfa-fesztivált, és az első hárfa- kiállítást. Mesterkurzusokat tart Európában, az AEÁ-ban, Japánban, Oroszországban. Több nemzetközi díjat nyert.

A lélek rejtelmei

Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára ”című operája egy misztériumjáték, melynek cselekménye a Kékszakállú várában játszódik le. Bartók Béla egyetlen operája. A szöveget 1910-ben Balázs Béla írta, a francia monda és a magyar népballadák szókincseit, eszközeit felhasználva. „A székely népballadák dramatikus fluidumát akartam színpadra nagyítani. A népdalnak keresetlen ős-színeivel akartam modern lelket kifejezni. Azt akartam, mint Bartók”-írta a Naplójában. Bartók, az 1911-ben írt, egyfelvonásos operáját az első feleségének, Ziegler Mártának ajánlotta. Bartók Béla az egyfelvonásos operáját benyújtotta Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára, azonban elutasították. 1918-ban a Magyar Királyi Operaházban mutatták be. Az opera elején elhangzik egy regös szöveg. Az ősbemutató díszletét gróf Bánffy Miklós tervezte. A Bartók-operát 8 előadás után levették a műsorról. Majd felújítják, 1938-ban. Az alapötlet valós történelmi alapra épül. Vannak esetek, amikor a Kékszakállút úgy mutatják be, mint a magára maradt asszonyfalót. A valóságban a Kékszakállú herceg a magába maradt, egyedül élő, megkeserült ember. A két szereplő- Kékszakállú herceg és Judit- párbeszédét hallhatjuk. A kolozsvári hangversenyen a Kékszakállú herceg szólamát Szilágyi János, a Kolozsvári Magyar Opera basszusa énekelte. Partnere Rinat Shaham, aki a világ egyik legismertebb mezzoszopránja, a valódi Carmen. Nem lebecsülendő technikája tisztelni való. Teljesen érthető, a világ nagy operaházai várják az ilyen előadókat.

Szilágyi János operaénekes

Szilágyi János a Kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémián diplomázott. A Kolozsvári Magyar Opera szólistája. Gazdag repertoárral rendelkezik. A teljesség igénye nélkül sorolhatnánk az operai szerepeit. Emlékezetesek maradnak: W. A. Mozart „A varázsfuvola”, G. Puccini „Bohémélet”, „Pillangókisasszony”, „Tosca” című operákban alakításai. G. Rossini „A sevillai borbély”, G. Donizetti „Lammermoori Lucia”, G. Verdi: „Rigoletto”, „Traviata”, „Nabucco”, Erkel Ferenc „Hunyadi László”, „Dózsa György” című operában szerep megformálása, színészi alakítása rendkívül kifejező. Általában negatív szerepekben lép fel. A Kolozsvári Magyar Opera több alkalommal is bemutatta Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára” című operáját, amelyben, a címszerepben Szilágyi János lépett fel. A Filharmónia koncertjén a Kékszakállú herceg szólamát ugyancsak Szilágyi János énekelte. Rendkívül nagy sikert ért el.

Rinat Shaham, Judit szerepébe

Haifában született. Zenei tanulmányait az AEÁ-ban végezte. Philadelphiai Operában debütált, a Don Giovanni című opera Zerlina szerepében. Rendkívül értékes repertoárja van. Világhírű karmesterekkel dolgozott együtt. A Berlini, Philadelphiai, Londoni, Bécsi Filharmónia színpadán is énekelt. Rinat Shahom magyarul énekelte a Judit szerepét. Szilágyi János és Rinat Shahom rendkívüli produkciója elnyerte a közönség tetszését, a szakma elismerését.

Bogdán Zsolt, a regös

Az opera elején prózai rész hangzik el a regös tolmácsolásában. Bogdán Zsolt a kortárs romániai magyar színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, érdemes művész. A Kolozsvári Állami Magyar Szinház társulatának tagja. Nemcsak színművész, hanem filmszínész is, több film főszereplője. A művészi alkotói munkájának elismeréseseként értékes díjakat kapott. A koncerten a regös szerepében lépett fel.

A zsúfolásig telt terem hálás tapsa Kolozsváron sem maradt el. Ritka nagy élmény. Bartókhoz méltó. Nem véletlenül Bartók Béla és Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a mai magyar zene megteremtésében. Mindkettőjüknek tevékenysége, ihlető forrása a népdalokra építkezik.

Csomafáy Ferenc