Rendezzük alapvető kérdéseinket

Rendezzük alapvető kérdéseinket

Nagyvárad – Február 25-én,
szerdán este A Kommunizmus Áldozatainak
Emléknapja alkalmából
rendezvényt szerveztek a
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület (KREK)
székházának
dísztermében.


Azért február 25-én tartják
A Kommunizmus Áldozatainak
Emléknapját, mivel 1945-ben a szovjetek
ezen a napon tartóztatták le Budapesten,
és hurcolták fogságba
 Kovács Béla
kisgazdapárti politikust. A
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület, a Partiumi
Keresztény Egyetem és az Erdélyi
Magyar Ifjak szervezete az idén a KREK
székházának a
dísztermébe várta az
emlékezőket, ahol előadások
hangzottak el, zárónyilatkozatot fogadtak
el, majd a Kommunizmus Áldozatainak
Emléktáblájánál
elhelyezték a kegyelet koszorúit,
és meggyújtották az
emlékezés gyertyáit. A
rendezvényen zömében idős
személyek vettek részt, mintegy
alátámasztva a felszólalók
többségének azon
véleményét, hogy a fiatalokat
szinte egyáltalán nem
érdeklik
 a kommunizmusban
történtek.


A rendezvény rövid áhítattal
kezdődött, melyen Anca Tibor egyetemi
lelkipásztor, az Arany János
Kollégium igazgatója hirdette Isten
igéjét a Zsoltárok könyve 9.
részének 12-től 13-ig terjedő
versei alapján. Arra hívta fel az
egybegyűltek figyelmét, hogy ha mi el is
felejtünk emlékezni az áldozatokra,
az elnyomatásra és a minket ért
méltánytalanságokra, az
igazságos Isten elől sohasem lehet
elrejteni a szenvedést, ezért mindig
őrá kell vessük a tekintetünket
és reménységünket. Nagy
József Barna
, az Erdélyi Magyar Ifjak
(EMI) vezetőségi tagja egy
Szolzsenyicin idézettel
köszöntötte a jelenlevőket.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke
sajnálattal a hangjában jegyezte meg,
hogy a nyugat-európai politikusok
lezártnak tekintik a kommunizmus
ügyét és a fiatalokat, többek
közt a PKE hallgatóit sem érdeklik a
közelmúltban történtek.
“Hajlamosak vagyunk a rossz emlékeket
elfelejteni,  pedig ha rendet akarunk a
társadalmunkban, akkor tiszta vízet kell
önteni a pohárba”, közölte.
Dr.Donald Patton, az Irországi
Presbiteriánus Egyház moderátora
hazája
kettészakításáról,
az észak-írországi
unionisták és
köztársaság-pártiak
közti küzdelmekről, valamint az 1998
nagypénteken megkötött
tűzszüneti
megállapodásról szólt.
Beszédében kiemelte az igazság
 
kimondásának a
fontosságát. Molnár
János

egyháztörténész- professzor
úgy vélte: ha kiutat keresünk az
erkölcsi válságból, a
bizonytalanságból és az
értékvesztett állapotból,
akkor helyre kell tegyük a dolgainkat, és
ki kell beszéljük azt, ami bennünk
van. Bolygatnunk kell a múltat, hogy tudjuk, mit
és hogyan rontottunk el, hogy rá
jöjjünk arra, hogy ki miért
felelős, közölte.

Alakuljanak kutatócsoportok


“Az 1917. november 7-én formálodó
bolsevik puccstól  kezdve lehet
beszélni kommunista terrorról”,
jelentette ki Vincze Gábor
történész, aki
reményének adott hangot, hogy egyszer
talán majd felnő egy olyan
generáció, amely tisztában lesz
azzal az örökséggel, amit kapott.
Forró László
egyházkerületi
előadótanácsos azon bihari
személyekről, csoportokról és
közösségekről beszélt,
akikre mint a kommunizmus mártítjaira
és áldozataira lehet tekinteni. Azt
javasolta: a megye összes
településén vegyék
számba az elmúlt évtizedekben
történteket. Tőkés
László
püspök,
európai parlamenti képviselő a 2008.
június 3-án elfogadott Prágai
Nyilatkozatra
 hívta fel a figyelmet,
mely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy meg kell
szüntetni a kettős mércét a
fasizmus és kommunizmus viszonylatában,
mert nincsenek első- és
másodrendő áldozatok. “Rendezni kell
alapvető kérdéseinket, mert addig
nem terem jövő számunkra, addig nem
lesz béke, amíg nem számolunk le
Trianon és a kommunizmus
örökségével”, fogalmazott az
egyházfő. Hozzátette: az
áldozatok tekintetében
rehabilitációra,
jóvátételre és
kárpótlásra
 van
szükség, jó lenne, ha bihari
kutatócsoportok alakulnának, akik a
múltat tanulmányozzák. 

Ciucur-Losonczi Antonius