Regionális vízgazdálkodási "mini kiotó" egyezmény körvonalazódik

Az ipari vízhasználat hatékonyabbá tételére körvonalazódik egy olyan regionális megállapodás, ami a Kiotói jegyzőkönyvhöz hasonló logika alapján kényszerítené a csatlakozó országokat az önmérsékletre, ráadásul ugyancsak az ENSZ égisze alatt. Románia is csatlakozott.

Kandeh Yumkella, az ENSZ iparfejlesztési szervezeteként működő UNIDO főigazgatója a témában rendezett három napos budapesti konferencia szombati zárónapján az MTI-nek elmondta, hogy a megállapodásról egyelőre egy közös szándéknyilatkozatot fogadtak el az érintett országok képviselői, többen miniszteri szinten. A világon egyedülálló kezdeményezés a takarékos ipari vízhasználatot, lehetőség szerint pedig a vízkibocsátás nélküli termelés megvalósítását célozza – tette hozzá. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a “mini kiotóként” emlegetett megállapodás az elkövetkező két évben megszülethet.

Közölte: addig meg kell vizsgálni a legtöbb vizet felhasználó ágazatokban a fejlődési lehetőségeket. Majd ezek után valószínűleg országonként, illetve szektoronként olyan célszámok meghatározása a feladat, mint ami az éghajlatvédelmi nemzetközi megállapodásban a szén-dioxid-szintek csökkentésére vonatkozik – fűzte hozzá. A Magyarország közreműködésével létrejött szándéknyilatkozathoz Lengyelország, Csehország, Románia, Horvátország, Szerbia, Törökország, Litvánia, Albánia, Tadzsikisztán, Kirgizisztán csatlakozott.

Kandeh Yumkella kifejtette, hogy a megállapodás a jövőben példaként szolgálhat hasonló együttműködésekhez Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, és a Közel-Keleten. Ezekben a régiókban ugyanis az éghajlatváltozás miatt szűkülő édesvízforrások megnehezíthetik az ivóvízhez való hozzáférést, ami jelentős konfliktusokat idézhet elő. Az ipari vízfelhasználás ésszerűbbé tétele azért fontos, mert a világon gyakorlatilag hozzáférhető 12.500 köbkilométernyi édesvízből évente 800 köbkilómétert ipari létesítmények használnak. Noha már ez is jelentős részarány, de a vízkivétel mérséklésének fő indoka mégis az a tény, hogy az ipari létesítmények képesek elszennyezni egyes térségekben a teljes ivóvíz-készletet.

A kiosztott sajtóanyag szerint az ipar előtt álló kihívást érzékelteti az ENSZ adatsora, amely szerint 1950 és 2000 között az ipari vízfelhasználás megnégyszereződött. A környezetbarát vízhasználatra példaként szolgálhat az ipari szennyvízkezelés, és ezt követően a víz újrahasználata. Ilyen tisztított vizekkel az energiatakarékosság jegyében ki lehet váltani mezőgazdasági területek, parkok öntözéshez szükséges vizet, ami egyébként ivóvíz-minőségű vízzel történne. Ugyanígy akár a wc-k tartályába sem feltétlenül a legtisztább víz szükséges.

A vízfelhasználás hatékonyabbá tétele nemcsak környezeti haszonnal, de anyagival is jár. Az iparban előállított egységnyi érték vízigénye egy úgynevezett “víz termelékenységi” mutatóval fejezhető ki, ennek javításával költségek takaríthatók meg – áll a sajtóanyagban. Az ENSZ 1965-ben hozta létre a UNIDO-t bécsi székhellyel, a szervezet 1985 óta speciális ügynökségként működik. Elsődleges célja az ipari fejlődés támogatása és gyorsítása a fejlődő és az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban. A világszervezet kormányokkal, üzleti és egyéni vállalatokkal összefogva leginkább a fejlődő országokban tevékenykedik. Fő területei az iparosítási politika és statisztika, beruházás és technológiai támogatás, ipari versenyképesség és kereskedelem, magángazdaságok fejlődése, mezőgazdasági üzemek, megújuló energiaforrás és klímaváltozás.