Regionális vízgazdálkodási "mini kiotó" egyezmény körvonalazódik

Az ipari vízhasználat hatékonyabbá tételére körvonalazódik egy olyan regionális megállapodás, ami a Kiotói jegyzőkönyvhöz hasonló logika alapján kényszerítené a csatlakozó országokat az önmérsékletre, ráadásul ugyancsak az ENSZ égisze alatt. Románia is csatlakozott.

Kandeh Yumkella, az ENSZ iparfejlesztési szervezeteként működő UNIDO főigazgatója a témában rendezett három napos budapesti konferencia szombati zárónapján az MTI-nek elmondta, hogy a megállapodásról egyelőre egy közös szándéknyilatkozatot fogadtak el az érintett országok képviselői, többen miniszteri szinten. A világon egyedülálló kezdeményezés a takarékos ipari vízhasználatot, lehetőség szerint pedig a vízkibocsátás nélküli termelés megvalósítását célozza – tette hozzá. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a “mini kiotóként” emlegetett megállapodás az elkövetkező két évben megszülethet.

Közölte: addig meg kell vizsgálni a legtöbb vizet felhasználó ágazatokban a fejlődési lehetőségeket. Majd ezek után valószínűleg országonként, illetve szektoronként olyan célszámok meghatározása a feladat, mint ami az éghajlatvédelmi nemzetközi megállapodásban a szén-dioxid-szintek csökkentésére vonatkozik – fűzte hozzá. A Magyarország közreműködésével létrejött szándéknyilatkozathoz Lengyelország, Csehország, Románia, Horvátország, Szerbia, Törökország, Litvánia, Albánia, Tadzsikisztán, Kirgizisztán csatlakozott.

Kandeh Yumkella kifejtette, hogy a megállapodás a jövőben példaként szolgálhat hasonló együttműködésekhez Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, és a Közel-Keleten. Ezekben a régiókban ugyanis az éghajlatváltozás miatt szűkülő édesvízforrások megnehezíthetik az ivóvízhez való hozzáférést, ami jelentős konfliktusokat idézhet elő. Az ipari vízfelhasználás ésszerűbbé tétele azért fontos, mert a világon gyakorlatilag hozzáférhető 12.500 köbkilométernyi édesvízből évente 800 köbkilómétert ipari létesítmények használnak. Noha már ez is jelentős részarány, de a vízkivétel mérséklésének fő indoka mégis az a tény, hogy az ipari létesítmények képesek elszennyezni egyes térségekben a teljes ivóvíz-készletet.

A kiosztott sajtóanyag szerint az ipar előtt álló kihívást érzékelteti az ENSZ adatsora, amely szerint 1950 és 2000 között az ipari vízfelhasználás megnégyszereződött. A környezetbarát vízhasználatra példaként szolgálhat az ipari szennyvízkezelés, és ezt követően a víz újrahasználata. Ilyen tisztított vizekkel az energiatakarékosság jegyében ki lehet váltani mezőgazdasági területek, parkok öntözéshez szükséges vizet, ami egyébként ivóvíz-minőségű vízzel történne. Ugyanígy akár a wc-k tartályába sem feltétlenül a legtisztább víz szükséges.

A vízfelhasználás hatékonyabbá tétele nemcsak környezeti haszonnal, de anyagival is jár. Az iparban előállított egységnyi érték vízigénye egy úgynevezett “víz termelékenységi” mutatóval fejezhető ki, ennek javításával költségek takaríthatók meg – áll a sajtóanyagban. Az ENSZ 1965-ben hozta létre a UNIDO-t bécsi székhellyel, a szervezet 1985 óta speciális ügynökségként működik. Elsődleges célja az ipari fejlődés támogatása és gyorsítása a fejlődő és az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban. A világszervezet kormányokkal, üzleti és egyéni vállalatokkal összefogva leginkább a fejlődő országokban tevékenykedik. Fő területei az iparosítási politika és statisztika, beruházás és technológiai támogatás, ipari versenyképesség és kereskedelem, magángazdaságok fejlődése, mezőgazdasági üzemek, megújuló energiaforrás és klímaváltozás.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter