Régiók az értékek Európájában – RMDSZ-EPP konferencia Szovátán

Románia következő éveinek kulcskérdése a közigazgatás átszervezése lesz: ma már nem elegendő decentralizációról beszélni, jelenleg ugyanis Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki.

Szemléletváltásra van szükség, el kell fogadni, hogy az eddigieknél gyökeresen más Románia-képet, a regionális sokszínűséget érvényesítő állami berendezkedést kívánunk &eacu! te;rvényesíteni – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Szovátán, a Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián.

Az RMDSZ és az Európai Néppárt által közösen szervezett rendezvényen közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről. A munkálatokon az RMDSZ tisztségviselői mellett részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is.

– Decentralizációt rögtön, közigazgatási átszervezést minél előbb – vázolta a közeljövő feladatait az RMDSZ elnöke. Úgy értékelte, Erdély felemelkedésének kulcsa a gazdaság, de ez szorosan összefügg a közigazgatási felosztás, a közigazgatás minőségének és formájának kérdésével. – Az már egyértelmű, hogy egyre hangsúlyosabban kell beszélni a közigazgatás átszervezéséről, mivel gyakorlatilag egy negyven évvel ezelőtti, kommunista, homogenizáló szemlélet alapján kialakított rendszerben gondolkodunk ma is – mondta az elnök, aki szerint az! átszervezés községi szinten is indokolt, hiszen a 1968-ban nemcsak a megyéket, hanem a községeket szintén mesterségesen, az etnikai arányok elkeverésének szándékával alakították ki.

Leszögezte: az eddigieknél gyökeresen más állami berendezkedést és társadalomképet kell létrehozni, az ország vezető rétegének – a mostani elutasító magatartásán túllépve – el kell fogadnia azt, hogy meg kell erősíteni a történelmi régiókat, erősíteni kell a sokszínűséget. E tekintetben Erdély is több modellt szolgáltatott a történelem folyamán, de jelenleg Európában is számos követhető megoldás létezik. – Brüsszel segíteni fog, mert a nagy és egységes Európában is – paradox módon- egyensúlyt csak úgy lehet érvényesíteni, ha a ré! giókat megerősítjük. Nekünk fel kell emelnünk Erdély régióit, Partiumot, Székelyföldet, Kalotaszeget, és ebben Brüsszel szövetségesünk lesz – hangsúlyozta elnök, aki ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a közigazgatás átszervezését alaposan át kell gondolni: a történelem ugyanis azt mutatja, hogy a közigazgatási reform az egyik legerősebb eszköz arra, hogy a mindenkori hatalom a társadalom jövőjével kapcsolatos elképzeléseit érvényre jutassa. A kérdés csupán az, – és ebben vannak félelmeink – hogy ki milyen elképzelést akar megvalósítani, pontosabban, hogy mások esetleg az erdélyi magyarság számára hátrányos társadalomképet k&iac! ute;vánnak érvényesíteni – mutatott rá Markó Béla.

Úgy vélte, a közigazgatás átszervezése mellett folytatni kell a decentralizációt is: ez a folyamat álláspontja szerint túl lassú, a megtett lépések ötletszerűek. Példaként a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztására vonatkozó döntést hozta fel, amely -bár pozitív fejleménynek tekinthető – mégis csak egy végiggondolatlan féllépés, ugyanis ezzel egyidőben ezt a tisztséget új hatáskörökkel kellett volna felruházni, gyakorlatilag egy önálló intézménnyé kellett volna tenni. – Rengeteg még a tennivaló, a dilemma, el kell dönteni, hogy a megyék, városok ! vagy a községek szintjén kell nagyobb döntési hatáskört adni. Egy ilyen olyan sokszínű, erős regionális hagyományokkal rendelkező országban minden bizonnyal a nagy entitásoknak, a régióknak kell minél nagyobb hatáskört adni – vélte a szövetségi elnök. Igazuk van azoknak, akik a fejlesztési régiók, mint jövendő közigazgatási egységekben gondolkodnak, ám a jelenlegi régiók nem azok, amelyekre egy új közigazgatást lehetne ráépíteni.

Leszögezte: az RMDSZ továbbra is kitartóan szorgalmazza a régiók átszervezését, a Szövetség ugyanis számokkal, tényekkel bizonyította, ezek a mesterségesen létrehozott régiók nem megfelelőek, nem életképesek. – Át akarjuk szervezeni a régiókat, nem érthetünk egyet a jelenlegi régiókkal, hiszen ezáltal egyetértenénk egy olyan politikával, amely, az 1989 előtti politikát folytatva, figyelmen kívül hagyja a földrajzi, történelmi, kulturális és etnikai sajátosságokat, és területnagyság, lakosságszám alapján próbálja homogenizálni a társadalm! at – szögezte le az elnök hozzátéve: bár nehéznek bizonyul, az RMDSZ azon dolgozik, hogy társadalmi vitát gerjesszen a kérdés kapcsán. Álláspontja szerint – bár Európában többfél modell is létezik a régiós felosztás tekintetében – a sokszínű, erős regionális identitásokkal rendelkező Romániában mindenképpen a megyéknél nagyobb, erős régiókra van szükség, amelyeket utólag közigazgatási hatáskörökkel kell felruházni. Erre amiatt van szükség, mivel az átfogó, nagy horderejű gazdasági fejlesztési programok kidolgozására és érvényesítésére a megyék méretüknél f! ogva nem, csupán a régiók képesek. A régiók kialakításánál ugyanakkor – a történelmi, kulturális és gazdasági szempontok mellett- az etnikai szemp>ontot is figyelembe kell venni, bár ez esetben nem elsősorban etnikai kérdésről van szó.
Új alapokra kell helyezni a fejlesztési stratégiákat
Románia a gazdasági kulcsszámok szempontjából jó irányba halad, azonban hátravan még, hogy a fenntartható fejlődés pilléreit új szempontok szerint megalapozza – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Románia az Európai környezetben – Fenntartható közösségek fenntartható Romániája címmel megtartott előadásában.

Romániában a közeljövőben ki kell dolgozni egy új dokumentumot a fenntartható fejlődésről, ugyanis amire a jelenlegi stratégia támaszkodik, az még a kilencvenes évek realitásaira épül – fejtette ki a miniszter. Olyan stratégiára van szükség, amely a környezetvédelmet, a szociális hálót, a gazdasági fejlesztéseket összehangolja, a jövő generáció elvárásait figyelembe veszi, lefordítja a helyi közösségek fenntarthatóságának szintjére, és amely illeszkedik az európai fenntartható fejlesztési trendekbe – mondta Korodi Attila.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint a globális folyamatokra választ kell adni, és az semmiképpen sem lehet az elzárkózás, hanem azokat a saját javunkra kell fordítanunk, helyi lépésekkel kell megválaszolni a globális kihívásokat. “Ne feledjük el, hogy ma már nem a nemzetállam határozza meg az értéket, hanem a márkanév. Sajnos ez a nemzetállam mai paradoxona, hogy a helyi közösségek túl kicsik ahhoz, hogy a globális folyamatokat megválaszolhassák. Ezért érezhető Európában a régiók megerősödése, és ezt szorgalmazza az RMDSZ is” – mondta Winkler Gyula. Az EP-képviselő emlékeztetet! t, hogy a Szövetségnek van gazdasági, társadalmi, földrajzi szempontok szerint kidolgozott javaslata a romániai régiók újraosztására.

Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője mutatta be Románia lehetséges új régiós felosztását. Előadásából kiderült, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket, túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni. Az RMDSZ koncepciója szerint az eloszlás azt mutatja, hogy a megszerzett források nagysága erősebben kötődik a népességhez, mint az egy főre eső GDP-hez. Ez végső soron azt jelenti, hogy a regioná! lis politika elvei nem érvényesültek, és a támogatási rendszer preferenciális alapon működik – hangsúlyozta Csutak István. A székelyföldi megyék ráadásul amiatt is hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy a pénzek elosztása nem az elmaradottabb, hanem a fejlettebb megyék számára kedvez- összegzett Csutak István.

Egy ország csak akkor tud tervezni, ha van területrendezési stratégiája, jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, aki Románia kormányának regionális fejlesztési politikáját ismertette. A miniszter bejelentette, hogy folyamatban van az Országos Területfejlesztési Stratégia kidolgozása, várhatóan októberre elkészül a végleges dokumentum. Borbély László röviden vázolta a közút, a vasút és a légi úthálózat szerepét az országos stratégiában, kiemelve, hogy mindhárom területen jelentős mértékben &a! acute;t kell strukturálni a prioritásokat. Romániában is el kellene jutni addig, hogy a régiókat felismerni és nem megalkotni kell” – bírálta a jelenlegi felosztást a miniszter. Borbély László szerint most kihagyhatatlan lehetőség nyílt arra, hogy a területiség tudományos és gazdasági megközelítése révén a regiók szerepének fontosságát meg lehessen jeleníteni az országos fejlesztési tervekben.

Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke az Európai Parlament regionális politikájának alapelveiről tartott előadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a kilencedik kedvezményezett a regionális és kohéziós politika biztosította források szempontjából. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék egy főre eső uniós átlagához képest Romániának jelentős lemaradást kell behoznia, az uniós felzárkóztatást segítő programokat nagy mértékb! en ki kell használnia. A spanyol politikus elmondta, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát lebontsa újból a nemzeti szintekre. Ezzel ő sem, mint néppárti politikus, sem, mint az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke nem ért egyet – mondta Galeote Gerardo, arról biztosítva a jelenlevőket, hogy az EPP-ED nem fogja támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás.

Címkék: , ,