„Radnóti türelmes, megértő”

„Radnóti türelmes, megértő”
A napokban a XXIV. Festum Varadinum keretében Radnóti-esttel lépett fel a Posticumban Bálint András Kossuth- és Jászai-díjas színművész, aki ezután exkluzív interjút adott honlapunknak.


Közel harminc év telt el az első önálló Radnóti-est óta. Honnan származott ennek az ötlete?

– 1986-ban készült az első Radnóti-est a róla elnevezett színházban a naplói alapján, a most Váradon elhangzott előadás azonban egy későbbi, 2005 vagy 2006-os estnek a mása tulajdonképpen. Mindig számomra kedves költő volt Radnóti, mindig közel állt hozzám, már kamaszkoromban is. Emellett ugyebár a róla elnevezett színházat igazgatom immár harminc éve, és ez is biztos bizonyos szempontból kötelezettséggel is jár. Mindig azt szoktam mondani: én sajnos nem tudok jól írni, de ha tudnék, úgy szeretnék írni, mint a Radnóti.

– Milyen érzésekkel böngészte azokat a dokumentumokat, írásokat, melyek alapján összeállította az előadást?

– Elsősorban a zsidóság- magyarság témára fűztem fel ezt az estet. Nyilván a magam szempontja is, az én zsidóságom- magyarságom is közrejátszott abban, hogy fontos lett ennek a kérdéskör a tisztázása, és valahogy ahogyan Radnóti megfogalmazza az ő magyarságát, hogy neki nagybátyja Arany János és Kazinczy Ferenc, ennél szebben kevesen fejezték ki ezt. De ugyanígy említhetném a Nem tudhatom című versét is.

– Mennyire volt aktuális a zsidó identitás vagy lét kérdése a nyolcvanas években, és mennyire az napjainkban?

– Aktuális. Igen. Miért is? Erről mindig szó esik, sok türelmetlen szó. Úgy gondolom, hogy Radnóti ebben a diskurzusban az egyik legfontosabb hang, mert türelmes, megértő. Az ő története ugyanakkor egy nagyon bonyolult történet, mert zsidó származású volt, magyar volt- magyar költő-, és katolikus is volt, mert katolizált. Emellett nagyon baloldali is volt, és ez így mind együtt, ez a négy tulajdonság nehezen teszi megemészthetővé az ő életét és munkásságát.

Gyarmati Fanni

A főiskolán Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni az Ön egyik tanára volt, tehát személyesen is ismerték egymást. Milyen volt a kapcsolatuk?

– Szeretett engem, ezt a műsort is hallotta például. Akkor már nem volt fiatal, 95 vagy 96 éves volt. Csak ő egyedül ült a nézőtéren. Kedvelt engem, én pedig időnként elmentem hozzá, meglátogattam, sőt az utolsó éveimben még a kutyámat is magammal vittem, mert szerette, ha a kutyámmal megyek. Szerette simogatni, bár akkor már nem nagyon hallott és látott.

A találkozások alkalmával milyen sűrűséggel került szóba Radnóti?

– A találkozásainkkor ritkán került szóba Radnóti. Gyarmati Fanni nagyon zárkózott volt, még velem szemben is, bár mint mondtam, minket, a feleségemmel együtt nagyon szeretett. Nem sokat beszéltünk ugyan a költőről, de sokat jelentett számomra az is, hogy ott lehettem abban a lakásban, ahol az a bizonyos Arany- és Kazinczy-fej volt az íróasztal mögött, és ahol Sík Sándor utoljára meglátogatta Radnótit, hogy megáldoztassa. Megható érzés volt azon az erkélyen állni, ahol írta, hogy „az ablakból egy hegyre látok, engem nem lát a hegy” A bujdosó című versében. De Gyarmati Fanni különösebb titkokat nem árult el róla.

– Mennyire népszerű költő Radnóti 2015-ben?

– Azt gondolom, hogy népszerű, mert közérthető, dallamos, bájos, ha szabad ezt mondanom. Olyan fantasztikus formát tud használni, hogy a Hetedik ecloga szerintem a legtökéletesebb hexaméterben írt költemény. Az ő formai készsége csodálatos, és egy olyan világban, ahol a formák kezdenek szét esni, és egyre kevésbé tartja össze a forma a tartalmat, ez különösen lényeges.

– Önnek van-e kedvenc Radnóti verse?

– Nincs kedvenc Radnóti versem, egyaránt kedvesek számomra.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter