Püspökfürdői termáltó: az emberi felelőtlenség barométere

Püspökfürdői termáltó: az emberi felelőtlenség barométere
Ismét egy nagyobbacska pocsolyává zsugorodott össze a püspökfürdői termáltó, amely jelentős természetvédelmi terület, hiszen három őshonos élőlény – a hévízi tündérrózsa, a bordás homorcsa és a Racoviţă kele – egyetlen természetes élőhelye.

Radu Huza, a Körösvidéki Múzeum természetvédelmi övezetek menedzsmentjével megbízott munkatársa lapunknak kifejtette, hogy a környezetvédelmi minisztérium a kezelésében lévő összes természetvédelmi területet az Országos Környezetvédelmi Ügynökséghez (ANPM) utalta át. Az ANPM és a minisztérium alá kellett írják a gondnoki szerződések kiegészítő iratait, hogy az ügynökség átvehesse a gondnokságot. „Az ANPM-vel kellett volna aláírjuk mi a kiegészítő iratokat, amire a minisztérium adott egy határidőt. Mi azonban nem írtuk alá ezeket a kiegészítéseket, a határidő lejárt, így az új gondnoki szerződések az ANPM-hez kerültek át” – magyarázta Radu Huza, hozzátéve, hogy már korábban jelezték a minisztériumnak, hogy lemondanak mindhárom a kezelésükben lévő – a püspökfürdői, a betfiai és a tasádfői – természetvédelmi övezet gondnokságáról, így azok Huza véleménye szerint a Bihar megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) hatáskörébe kerülnek át. Huza szerint a jogi helyzet tisztázásához már csak arra van szükség, hogy a minisztérium megerősítse a tényt, hogy a múzeum immár nem a területek gondnoka, ugyanakkor értesítse az APM-t arról, hogy vegye át a területek kezelését.
Másképp látják a helyzetet az AMP-nél. Loredana Ţîrţ, az intézmény szóvivője lapunknak elárulta, hogy az országos ügynökségtől január 14-én kaptak egy átiratot, amelyben arról értesítik őket, hogy az ANPM aláírásra átküldte a múzeumnak a gondnoksági szerződés kiegészítő iratait. Ţîrţ hozzátette: csak miután a múzeum aláírta ezeket a dokumentumokat, lehet felbontani vele a gondnoki szerződést, „és amennyiben a múzeum nem akarja aláírni a kiegészítő iratokat, akkor forduljon a minisztériumhoz, és tőlük várjon választ”. Ţîrţ végül leszögezte: egyelőre még biztosan nem az APM a természetvédelmi övezetek gondnoka.

Kitermelés-szabályozást

A jogi huzavonák közepette pusztul a püspökfürdői termáltó, amelynek vízszintje hétfőn -1,20 méteren állt. Radu Huza elmondta, hogy a múzeum most is alkalmaz valakit, aki felügyeli a tavat, a bordás homorcsa és a Racoviţă kele példányait mesterséges körülmények között tartják a múzeumban. Huza azt panaszolta, hogy a múzeum felelőssége valójában csak arra terjed ki, hogy a termáltó élővilágát felügyeljék, de a termálvíz-kitermelés az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) hatáskörébe tartozik. „Az 1979–84 között elvégzett kutatások azt mutatták, hogy maximum 300 liter/másodperc termálvizet lehet kitermelni a szentmártoni termálvíz-altalajkincsből, efölött a szint fölött felborul az egész ottani hidrogeológiai rendszer. A püspökfürdői tó gyakorlatilag egy barométer, amelyik megmutatja, hogy mekkora a kitermelés: ha a vízállás nullán áll, az azt jelzi, hogy a termálvízkitermelés racionális keretek között zajlik. Ha a vízszint a nulla érték alá csökken, akkor a tó folyamatosan apad, és ha ez így folyatódik, akkor eltűnik két őshonos állatfajta, ugyanakkor a két üdülőközpont is meghal, mert elfogy a termálvíz-tartalék” – magyarázta Huza. A szakember véleménye szerint a visszasajtolás két szempontból sem jelent megoldást Püspökfürdő számára: egyrészt azért, mert a termálvíz kis mélységben van, és mindössze egy Celsius fokkal melegíti fel a visszasajtolt vizet. „Vagyis, ha visszasajtolunk egy 24 Celsius fok hőmérsékletű vizet, akkor az 25 fokra melegszik fel, tehát gyakorlatilag lehűtjük a termálvíz-tartalékot. Másrészt tilos használt vizet visszasajtolni a földbe, márpedig az üdülőtelepek vize használt víznek számít” – mondta Huza, hozzátéve, hogy a visszasajtolás Szőlősön jó megoldás, ahol termálvizes fűtési rendszert építenek ki. Ott kb. 2500–3000 méter mélységről szivattyúzzák ki a mintegy 85 fokos vizet, amit végigvezetnek a fűtéshálózaton, majd visszavezetik ugyanabba a mélységbe. Az a víz nem érintkezik semmivel, így nem is tekinthető használt víznek. Ráadásul a visszasajtolt víz 2500–3000 méteres mélységben ismét felhevül. Püspökfürdőn tehát a kitermelés szabályozása jelenti az egyetlen megoldást – szögezte le Huza.

„Bármit kitalálnak”

Az ANRM tavaly indított helyszíni kutatásának a keretében mérőműszereket és szenzorokat szerelt fel a furatokra, hogy pontos képet kapjon a kitermelés mértékéről, tudtuk meg Radu Huzától. „Mi már 2011 óta azt kérjük az ANRM-től, hogy korlátozza a kitermelést, de eddig semmi nem történt ebben a tekintetben. Az ANRM mindig más mesével jön: vagy szárazság van, vagy éghajlatváltozás van, vagy eliszaposodás van, bármit kitalálnak, csak hogy ne kelljen korlátozni a kitermelést. Ha három évvel ezelőtt az ANRM meghozta volna a szükséges intézkedéseket, akkor a tó kiszáradása egy egyszerű balesetnek számított volna, és most minden rendben lenne. Ehelyett viszont az ANRM és a többi felelős intézmény további három-négy kútfúrást engedélyezett, melyek közül kettő a természetvédelmi terület közvetlen közelében van” – mondta Huza.

Pap István