Prokofjev-fesztivál a filharmóniában

Prokofjev-fesztivál a filharmóniában
Újabb kiváló zeneszerzőnek állított emléket a filharmónia: az egy héttel korábbi Mozart-fesztivál után múlt csütörtökön az orosz Prokofjev műveiből hallgathattak meg néhányat a koncertlátogatók.

Az est karmestere ezúttal Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó dirigense, vendégszólistája a nagyon fiatal, de nagy tudású Cristina Goicea hegedűművész volt. A hangversenyen Szergej Prokofjev (1891–1953) három klasszikus művét hallgathattuk meg. Elsőként a Hamupipőke című balettből a keringő csendült fel, az újra szép számban felálló szimfonikus zenekar előadásában. Prokofjev 1941-ben kezdte komponálni a Hamupipőkét, de a második világháború miatt a balettet csak 1945-ben mutatták be Moszkvában. Csütörtök este filharmonikusaink nagyszerű érzékkel tolmácsolták a balettzene betétjét.

A továbbiakban a nagy orosz zeneszerző 2., g-moll hegedűversenye, op. 63 csendült fel az Enescu–Bartók koncertteremben, a meghívott Cristina Goicea hegedűművész szólójával. Ritkán adják elő ugyanabban az évadban Prokofjev mindkét hegedűversenyét, ráadásul viszonylag rövid időn belül. Januárban hallottuk a bonyolultabbat, igényesebbet, most a hagyományosabbat, líraibbat. A második hegedűverseny 1935-ben született – milyen véletlen! –, a Romeo és Júliával párhuzamosan. A komponista Robert Soetens kérésére írta, s a belga-francia hegedűművész ugyanabban az évben, Madridban mutatta be. Ide kívánkozik megemlíteni, hogy Soetens városunkban is fellépett 1966-ban – tájékoztatott egy koncertlátogató ismerősöm. Az első versenymű januári előadása nem éppen a legjobban sikerült, de most a másodiké minden igényt kielégített mind zeneileg, mind technikailag. A fiatal szólista, Cristina Goicea helyet követel magának a legrangosabb hangversenytermekben is, s nálunk sem maradt el a közönség elismerése. Az előadóművész ráadásként Niccolo Paganini olasz zeneszerző egyik alkotását játszotta, nagy tapsot kiváltva.

Romeo és Júlia

Szünet után a Romeo és Júlia balettzenéből írt szvitek részletei hangzottak el a zenekar előadásában. A Shakespeare-tragédiára komponált táncjátékot Prokofjev a moszkvai Nagy Színház együttesének szánta. A színpadi premier előtt hangversenyen mutatta be a mű zenéjét. A darabból két hangversenyszvitet állított össze, az elsőt 1936-ban mutatták be Moszkvában, a másodikat 1937-ben Leningrádban. Bár a zene a bemutató után sok vitát váltott ki, azóta egyike a szerző legnépszerűbb alkotásainak. Érzelmi heve, áradó lírája a modern zene legbensőségesebb alkotásainak egyikévé avatja. „Rómeó és Júlia története időtlen világtéma. Időtlen, mert alapgondolata örök emberi érzés: a családi viszályok és tilalmak ellenére, a síron túl is diadalmaskodó, tiszta szerelem” (Kecskeméti István). Feldolgozásai a művészetek minden területén megjelentek: irodalom, képzőművészet, film (Zeffirelli); zenei feldolgozásai közt van opera, szimfónia, színpadi zene, oratórium stb. Balett nem sok akad, azok is általában kevésbé sikerültek. Prokofjev talán a legelső, aki Shakespeare tragédiájához egyenrangú balettet komponált. A múlt század kiemelkedő zeneszerzője nem volt újító, kortársaihoz viszonyítva hagyományhű, közel áll még az utóromantikához. Zenéje mélyen emberi, egyéni zamatú, összefoglaló. Nehéz helyzetben van a karmester, amikor el kell döntenie, hogy mely részeket válogassa ki ebből a minden részletében csodálatos zenéből. Romeo Rîmbu tíz zárt számot választott ki. Utolsónak talán a legdrámaibbat: Tybalt halálát, mely komoly erőpróba a zenészeknek. Most is, feltétel nélkül kijár a dicséret vonósainknak. A közönség hosszan tartó tapssal fejezte ki köszönetét az előadóművészeknek.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter