Pozitív diszkriminációra lesz szükség

Pozitív diszkriminációra lesz szükség
Szatmár megye – A tanügyben tervezett átszervezésekről eddig lefolytatott találkozóra csak a szakmai felelősöket hívták meg, az RMPSZ nem kapott eddig meghívást. A szatmári, „szűkebb körű” tanácskozásra sem kaptunk meghívást, csak bírálatot egyes politikusaink szájából, nyilatkozta Baranyai Tibor, az RMPSZ megyei elnöke.

Az RMDSZ elnöke, MarkóBéla a napokban kijelentette: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógus szövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek. Ugyanakkor hamarosan leadásra kerül az új tanügyi törvénytervezet is. Ezekkel kapcsolatban is kérdeztük BaranyaiTibort, a RomániaiMagyarPedagógusokSzövetségének (RMPSZ) Szatmármegyei elnökét.
– Az RMDSZ felvette–e már a kapcsolatot az RMPSZ–szel?
– Meglátásom szerint az RMDSZ több lépcsős konzultációt szervez, legalábbis ennek vagyunk tanúi. Az első lépcsőben a tanfelügyelőkkel tartott tanácskozást, február hónapban. A következő lépésben a magyar tannyelvű vagy tagozatos iskolák igazgatóit, aligazgatóit hívta konzultációra Marosvásárhelyre március 5–én. Ennek a találkozónak is hivatalos jellege volt, amit az RMDSZ kormánytisztségviselők nagy száma, MarkóBéla, BorbélyLászló, KirályAndrás, PásztorGabriella, illetve az RMDSZ politikai oktatási felelősei, LakatosAndrás és BokorPéter jelenléte biztosított. A konzultáció első részében előadások hangzottak el a fentiek mindegyike részéről, azt követően szólhattak az igazgatók. Elsősorban a mindenütt kevésnek bizonyuló finanszírozásról, félbemaradt építkezésekről, a felvázolt tanügyi törvénnyel kapcsolatos hozzászólások hangzottak el, illetve a meglévő szabályzások hiányosságai — szakképzésben a 39 hetes iskolai év — és nem utolsósorban a félelem az összevonások sokszor beláthatlan következményeitől.
Gondolom a következőkben sor kerül majd a civil szervezetekkel való konzultációra is, ugyanis az eddig lefolytatott találkozóra csak a szakmai felelősöket hívták meg, az RMPSZ sem kapott eddig meghívást, holott a tanfelügyelők tanácskozásán és az igazgatók konzultációján is kiemelt szerepet szántak nekik a felszólalók. Mint megyei szervezet a szatmári „szűkebb körű” tanácskozásra sem kaptunk meghívást, csak bírálatot egyes politikusaink szájából. 
– Ön szerint megoldható–e, hogy akár civil szervezetek, az egyházak anyagilag vagy más úton támogassák a magyar oktatást?
– A civil szervezetek részéről, beleértve a pedagógus szövetséget is, nem látok lehetőséget a romániai magyar oktatás hathatós anyagi támogatására. Ne felejtsük el, hogy ezen szervezetek túlnyomó többsége még saját tevékenységeinek fenntartására is külső (leginkább anyaországi) segítségre szorul. Az iskolát célzó projektekre lekért források sem fordíthatóak az alapképzés finanszírozására, ez minden országban az állam feladata. Talán az egyházak kis mértékben segíthetnek néhány helyen, ők már rendelkeznek saját anyagi forrásokkal, de ez sem olyan léptékű, hogy a szeptemberre beígért összevonásokat befolyásolhatná a magyar közösségekben.
– Önnek mi a véleménye a hamarosan elkészülő tanügyi törvénycsomagról? Kedvezőbb lesz a magyar oktatás számára?
– Amennyiben pozitív hatást tud kiváltani az ország egész tanügyi rendszerére, úgy az a magyar oktatás számára is kedvező feltételeket jelent. Gondolok itt a tananyag szerkezeti és tartalmi átszervezésére (60–75 százalék a kötelező, a többi szabadon választható rész) vagy a decentralizációra, amely nagyobb mozgásteret biztosíthatna az iskolának és a helyi közösségeknek. Fontos a román nyelv külön program szerinti oktatása a magyar gyerekek számára, ez is egyik célkitűzése az RMDSZ által támogatott új tanügyi törvénycsomagnak.
– Lát–e esélyt arra, hogy a bezárásra ítélt iskolák sorsa változzon a szakmai szervezetek fellépése nyomán?
– Nem. Az iskolák bezárása az egyre csökkenő diáklétszám következménye. Ennek demográfiai okai vannak. Bárki megtekintheti a hosszú távú előrejelzéseket, lásd például Eurostat, és megdöbbenve fogja tapasztalni, hogy 2050–re Románia lakossága 16–17 millióra csökken. Ez a folyamat már nyomon követhető a gyereklétszám folyamatos csökkenésében és a nyugdíjasok számának növekedésében. A demográfia csökkenésen túl növekszik a most már egész családos elvándorlás, amelynek szintén negatív hatása van az iskolára is. Az új finanszírozási rendszerben kis létszámú osztályok nem tarthatóak fenn, nem jut elég pénz a tanárok fizetésére. A nagy közösségekben a 15 diáknál kevesebb osztályokat össze kell vonni, és az esetlegesen megmaradó forrásokat a kis közösségek (falvak, községek) felé kell irányítani és mindenáron helyben kell megtartani az elemi osztályokat.
– Mit tud tenni az RMPSZ azért, hogy az iskolaösszevonások után is anyanyelven tanulhassanak megyénkben a magyar diákok?
– Ha azt látjuk, hogy egyes összevonások következményeképpen veszélybe kerül a magyar nyelvű oktatás, tagjaink segítségével azonnal felhívjuk az illetékesek figyelmét, hiszen megyénkben akár a megyei tanács élén, akár a tanfelügyelőség felső vezetésében ott vannak a magyarság képviselői, akik lehetőség szerint mindent megtesznek az ilyen esetek rendezésére, és ehhez rendelkeznek a megfelelő törvényes eszközökkel is.
– Tud–e olyan települést, ahol ez veszélybe került volna?
– Több mint három hete küldött ki az RMPSZ megyei elnöksége egy internetes körlevelet, amelyben eljutattuk a szövetség iskolaösszevonásokra vonatkozó hivatalos álláspontját és egyben felkértük tagjainkat, hogy jelezzék, ha úgy érezték volna, hogy az összevonásnak más célja van, illetve ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást az adott településen. Ezidáig nem kaptam semmilyen negatív visszajelzést.
– Kellő körültekintéssel jártak–e el az illetékesek, amikor a takarékosság jegyében ezeket a lépéseket megtervezték?
– Valószínűleg szükség van a takarékossági intézkedésekre. Az alkalmazott elv csak nálunk újkeletű — a pénz követi a diákot, a tanárok számának is követnie kell a diákot — az Unióban egy pedagógusra átlagban 18–21 diák jut, nálunk ez 14 diák és így, többek véleménye szerint nem gazdaságos. A központi intézkedés soha nem körültekintő, esetünkben helyi szinten lehetne kiegyensúlyozni a forrásokat, ha lenne megfelelő gazdasági és törvényes keret erre. Véleményem szerint a finanszírozási rendszeren még fognak „finomítani”, hiszen pozitív diszkriminációra ugyanúgy szüksége lesz a szórványban élő román közösségeknek is, mint a más nemzetiségűeknek.