Politikai elszámolás

Akt.:
Politikai elszámolás
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának zsúfolásig megtelt rendezvénytermében bemutatták Toró. T. Tibor „Két pogány közt egy hazáért” című könyvét.

A moderátor szerepét Bakk Miklós politológus, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem docense töltötte be.
Bakk Miklós szerint Toró T. Tibor ezzel a cselekedetével lezár egy politikai időszakot. Ellenben maga a szerző sem döntötte el, hogy a politikai végakaratát írta meg, vagy új kiindulópontot jelent. A szerző ezzel a munkájával politikai elszámolásra vállalkozott, amelyet legalább két dimenzióban vizsgálhatunk. El kell számolni a tettekkel, illetve a történeti „lábnyomokkal”. El kell számolni a tettekkel a politikus társak és a közvélemény előtt, másrészt a politikai lábnyomokkal. A szerző szerint az RMDSZ etnikai alapon szerveződött. Ez a politika képviselet beépíthető a román politikai pártrendszerbe. Másrészt létezik egy autonómiai iránt elkötelezett politikai képviselet. Ez az Erdélyi Magyar Néppárt. Mind az RMDSZ mind az EMNP célja a román nemzetállam lebontása.
A kuruc- labanc felújítási kísérletével nem a kuruc- labanc régi szimbólumokat használja. Nem lehet a kísérletet elvetni. Ez a szembeállítás több mint a kulturális javak sorába sorolható valami. Létezik egy párttörténeti viselkedési elmélet, mely szerint bizonyos viselkedési formák túlélnek történelmi fordulatokat. Ma már 25 év távlatából látható, hogy a „csákányoláshoz” az eszközöket a román nemzetállam adta. A román nemzetállam is fejlesztette stratégiáját. A könyvről elmondta: túlságosan heterogén.
Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy ez a kötet tranzitológiai szempontból látlelet. Különböző idősíkokra történő percepció. Érdemes megvizsgálni, hogyan gondolkodott a szerző. Érdekes elemezni, hogyan tudja feloldani ezeket a szemléletváltozásokat. Vizsgálható, az értelmiségi habitus miként egyeztethető a politikai léttel. Érdekes a szerzőnek a civil társadalomra vonatkozó eszmefuttatása. A kuruc- labanc paradigma végigkíséri a könyvet, amely politikai marketing szempontjából jó.
Toró T. Tibor szerint a könyv legfőbb erénye a külalakja. A mi világunkban annak a könyvnek van túlélési esélye, amely szemnek tetszetős. Ez a felvidéki Méry Ratio Kiadó érdeme. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A borítót Fodor Tamás tervezte. A borítókép Jordánszky Elek A Magyar Országban s’ ahhoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem’ képeinek rövid leírása (Pozsony, 1836) című könyvéből származik.
A legtöbb írás a Magyar Kisebbség folyóiratban jelent meg. Olyan szövegeket tartalmaz, melyek vízválasztó eseményekhez, kötődtek. Toró elismerte szemlélete, gondolkodása változott, azonban értékeit nem adta fel. Az értelmiségi és politikai habitus látszólag ellentmondásban van. „Azok a politikusok viszik előre a társadalmi fejlődést, akikben megmaradt annyi értelmiségi habitus, hogy erkölcsi korlátokat szabjanak a hatalomnak.”
A kuruc- labanc attitűdre vonatkozóan azt mondta, hogy a kuruc attitűd azt jelenti, hogy minél messzebb a centrumtól építsük saját világunkat Erdélyben. Másrészt össz- magyar kontextusban gondolja el, melynek központja Budapest. Lényegében erdélyi regionális újraszerveződés formában képzeli el. A labanc attitűd azt jelenti, hogy be akar épülni a főhatalomba, mert így tudja a magyar közösség érdekeit képviselni. Bukarest célja a homogenizálás, az asszimiláció.

A könyvről

A könyv a Pro Minoritate Könyvek sorozatában jelent meg. Tanulmányok, politikai publicisztikák, dokumentumok gyűjteménye. A két évtizednyi válogatás egy interjúval egészül ki. A szerző az erdélyi magyarság „kuruc” irányzatának képviselője. A könyv címét egy kuruc nótából kölcsönözte. A dokumentumok a szerző által vezetett szakpolitikai műhelyekben születtek, amelyeket csapatmunka eredményének tekint. Értékesek az ezen írásokhoz kapcsolódó lábjegyzetek.
A 302 oldalas könyv bevezetőjében Németh Zsolt többek között a következőket írja: „A határon túli embert magyarnak maradásában támogatni akaró anyaországi politikának fontos támaszt jelentenek azok a határon túli magyar szervezetek és politikusok, akik igyekeznek napirenden tartani a megmaradáshoz szükséges igények teljes vertikumát…”
Toró T. Tibor egy interjúban elmondja: „Egyre világosabb számomra, hogy jelenleg két különböző közösségi jövőkép és annak megfelelő politikai szemlélet törésvonala metszi ketté az erdélyi magyar politikai elitet. Az egyik irányzat beépülni akar a bukaresti főhatalomba, hogy onnan intézhesse a saját és jó esetben közössége dolgait, ahogyan megengedi neki az egységes és homogén nemzetállami rezon. A másik pedig autonómiát akar, Bukaresttől csak ennek törvényi keretét kéri…. Azért dolgozom, hogy a két politikai tábor támogatottsága kiegyenlítődjön.”
A politika mesteri, hozzáértő használata hazánkban élő kisebbségiek életét megkönnyíthetné, ha tudnánk megfelelő biztonsággal használni. Toró. T. Tibor tapasztalatait csokorba kötötte azzal a szándékkal, hogy az itt élők ismerjék meg azokat a lehetőségeket, melyek a 1989-es események következtében, felhasználhatók egy biztonságos, nyugodtabb életvitelre.
„E kötet szerzője az elmúlt 24 évet az erdélyi politikai csaták első vonalában, a magyar képviselet országos vezető testületeiben vagy a román parlamentben töltötte. Cselekvő részese volt azoknak a vitáknak és küzdelmeknek, amelyek az erdélyi magyar politikai képviselet reformjáról, a „kuruc” és a „labanc” típusú magyar érdekérvényesítés dilemmáiról szólnak.”

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter