Petőfi–emlék került elő Erdődön

Szatmár megye – Petőfi
házasságkötését 
idéző tábla került elő
Erdődön, melynek fényképét
az Erdődi Petőfi Kör elviszi a Petőfi
Emlékhelyek XXV. találkozójára.

Eddig ismeretlen Petőfi–emlék
megtalálásával köszönti az
Erdődi Petőfi Kör a
Petőfi Sándor halála 160–ik
évfordulója alkalmából
Marosvásárhelyen
és 
Fehéregyházán 2009.
augusztus 1–2–án
megrendezendő  Petőfi Emlékhelyek
XXV. nemzetközi találkozóját. A
Kör 18 tagú küldöttséggel vesz
részt az augusztus 2–án,
vasárnap  Fehéregyházán
istentisztelettel és Ispán–kúti
koszorúzással záruló
megemlékezésen, s viszik magukkal annak az
emléktáblának digitális
fényképét, melyre az elmúlt
hetekben a helység egyik csűrjében
takarítás közben találtak
rá. A tábla a következő
szöveget tartalmazza: E helyen állott az a
kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847.
szeptember 8. Szendrey Júliával
megesküdött.  Szakács Imre
erdődi alpolgármester
állítása szerint a masszív
kőtábla oldalán látható
nyomok arról tanúskodnak, hogy
elkészültét követően falba
helyezték azt, holott a kőfaragó a
költő nevét tévesen véste
fel (Petőfy  változatban ü\
valószínű a Szendrey
Júlia
nevének
írásmódja hatására), s
az utólag eszközölt 
javítás  feltűnő és
észlelhető. Az erdődi
várkápolnát, melyben Petőfi
Sándor és Szendrey Júlia 1847.
szeptember 8–án házasságot
kötött,  a XX. század elején
Meszlényi Gyula püspöknek a
szatmári püspöki palota
kápolnája 1904–ben
elkészíttetett
átalakítási tervét
követően  ürítették ki.
Az ottani  oltárt az időközben
elhunyt Meszlényi utóda:  Boromisza
Tibor püspök az  1908–ra
felújíttatott püspöki
kápolnában helyeztette el, ahol napjainkban
is látható. A most Erdődön
előkerült kőtáblát minden
valószínűség szerint
1904–et követően
készíttették, s helyezték el
azt a vár megfelelő helyén. Nem
csupán az erdődi várkápolna 
megszűnte feltételezteti ezt, hanem az is (s
épp ezért szinte  pontosan
behatárolható
elkészítésének időpontja),
hogy a tábla jobb alsó sarkában a
készítőre vonatkozóan a
következő olvasható: „Köipar.
részv. Trs.  N.Bányaüh. Balogh
Béla
nagybányai levéltáros
tájékoztatása szerint pedig a ma 
Blidári Kőbányaként ismert
kitermelés  helyén a
cégbejegyzési nyilvántartások
szerint 1907–től szerepel először az
I. világháború végéig
Nagybányán működött 
Nagybányai Kőipari
Részvénytársaság. Így a
tábla elkészülte minden
valószínűség szerint 1907 –
1908-ra tehető. Helytörténészek
feladata lesz a tábla helyének,
elhelyezése s eltüntetése pontos
időpontjának vitathatatlan
tisztázása, annak kiderítése,
hogy Izsó Miklósnak  a 
Németi Református
Egyházközségben
ma őrzött
(s ugyancsak egy erdődi csűr
tisztításakor előkerült !)
Petőfi–szobormásolata, melyről a
XIX. és XX. század fordulóján
még  képeslapokat is forgalmaztak,
ártó kezek mikor tüntették azt el
az I. világháború utáni
impériumváltást
követően.

Nem kizárt, hogy Erdőd magyar
emlékei  (egykori
emléktáblái) közül
még jónéhány
értéket rejtegetnek a település
csűrjei…