Pánik

A filmek világában van egy nagyon furcsa jelenség, nevezetesen, amilyen az ország, olyan a filmművészete is. Ez alól nagyon kevés kivétel van, de azok általában az egyetemes filmművészetet gazdagítják.

Mostanában világviszonylatban mind jobban és jobban divatba jött az a szokás, amikor a filmrendező saját ötletéből írja meg, bizonyos szerencsésebb esetekben dramaturggal (esetünkben Szászi Zsuzsi) együtt a film forgatókönyvét, vagy legalább is sztoriját, melynek alapján összeszedik a film előállításhoz szükséges anyagiakat.

       Till Attila a ma embere. 1971. december 3-án született Budapesten. A középiskola utána a Magyar Képzőművészeti Főiskola Intermédia szakán végzett 2001-ben. Nem lehetett rossz alany, hiszen az elmúlt években, a főiskolán tanultakat felhasználva több televízió társaságnál is megfordult, mint kulturális műsorvezető. Tévés pályafutását a TV3-nál kezdte, majd ezt követően az MTV1 72 óra című műsorát vezette. Tehát megkapta azt a lehetőséget, nyilván tehetségének és adottságainak köszönhetően, hogy a nézőközönség körében ismert lett.

       Ebben az időszakban jut eszében egy abszurdnak tűnő elképzelés, amit, a filmet nézőknek kell eldönteniük, mennyire volt jó ötlet egy bizonyos gyógyítható betegségben szenvedő világról filmet készíteni.

       A Pánik Till Attila első filmje. A látottak alapján gondolom nem is utolsó. A filmből a fáma szerint elsőnek maga a cím Pánik volt ismert. Ehhez kellett egy elfogadható történetet kitalálni. Ezzel és az elkészítéssel telt el 4 év.

       A szerző alap elképzelése gondolom az volt, hogy a pánik betegséget, mint olyant abszurd vígjátéki formába kényszerítse. Nem véletlen az, hogy a filmjét négy eseménysoron vezeti keresztül. A film főhőse Zsuzsi (Gubik Ági) ha jól meggondoljuk teljesen indokolatlanul pánik beteg. Harminc néhányéves korára jó formán, magyarországi viszonyok között mindene megvan. Bizonyos dolgokat nem tud kezelni, azon el lehet meditálni, de egy olyan helyzetben levő hölgy, mint Zsuzsi, akit Gubík Ági ragyogóan játszik el, hiszen a rendező minden kérését, mint első filmes színész jól oldja meg. Partnernője, akinek eredetileg a rendező felajánlotta a szerepet, és azt nem fogadta el Berta (Schell Judit) orvosnőt alakítja, betegeit szofisztikus terápiákkal kezeli. 

       A második történet Zsuzsi édesanyjáról (Bánsági Ildikó) és annak barátnőjéről (Egri Márta) szól, akik megrögzött vásárlókat alakítanak. Kettejük nagy jelenete egy plázából induló és szex boltban végződő shoppingoló nap. Mindkettőjük alakítása ebben a műfajban hibátlan. Úgy tudják érzékeltetni a humoros jelenetek vitriolos komolyságát, hogy az, példa lehet minden vígjátéki művész számára. Akkor nevettetik meg a közönséget, amikor éppen akarják.

       Forgatókönyv szerint sincs könnyű feladata az öcsöt játszó (Valtz Péternek), aki barátnőjével (Stefanovics Angélával) pisztolyt szerez, hogy elpusztítsa a kényszerképzete szerint anyjuk bőrébe bújt szörnyet.

       A Till Attila által elgondolt film negyedik szálát a meleg zsarú páros (Thuróczy Szabolcs és Kovács Lehel) alkotja. Számomra talán az volt a legérdekesebb, amikor megtudtam, hogy a filmtörténete szerint a Magyar Köztársaság Rendőrségét Amerikában egy akció során ők fogják képviselni.  

  A filmből sajnos nagyon kiérzik Till Attila első filmes rendező. Ezt a gyermekbetegséget kell, kinője, melyhez nagyon nagy segítséget adhatott volna, az is, ha a Kolozsvári Comedy napok adta lehetőséget kihasználja. A Comedy Cluj Nemzetközi Filmfesztivál rendezői által meg volt hívva, a sajtótájékoztatón Sorin Dan főrendező által bejelentették, mint aki jelen lesz a Magyar Filmnap alatt vetített filmjének rendezője ként. Ekkor alkalma lett volna egy filmhez értő, de nem magyarországi közönség reagálását saját bőrén éreznie, és lehet pánik nélkül elgondolkodnia azon, amit a Pánik-ban mint rendező megvalósított.

Helyette a film főszereplője a Zsuzsit alakító Gubik Ági állta a sarat és kedves közvetlen lebilincselő egyéniségével válaszolt a neki feltett kérdésekre. Bizonyítván a színész és az egészségesen gondolkodó ember két külön világ. Válaszai világosan érzetették, ha a sors kegyes lesz hozzá, és megkapja a kellő figyelmet, lehetőséget a világ egy jó színésszel gazdagodik. Ő még messze juthat.   

       A disszonancia esetleg abban van, amit a rendező kér, és amit a látott környezet sugall.

       Nagyon elgondolkodtató a film utolsó jelenetsora a repülőtéren, amikor mindenki elutazik az országból. De hát ezért van a repülőtér.

Csomafáy Ferenc

Címkék: , ,