Palánkhoz szorítja a tanintézményeket a kormány

Akt.:
Palánkhoz szorítja a tanintézményeket a kormány
A Tanügyi Szabad Szakszervezet szerint a munkaügyi minisztérium teljesen meggátolja a tanintézményeket abban, hogy normális körülmények között dolgozzanak, ezért ha heteken belül nem tisztázódnak a dolgok, tiltakozó megmozdulásokba kezdenek.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Bihar megyei szervezete csütörtökön a megyei tanfelügyelőségen tartott sajtótájékoztatót, amelyen a hazai tanügyben tapasztalható égető problémákról számoltak be. Ioan Ţenţ, a megyei szervezet vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: jelenleg a Bihar megyei tanintézményekből konkrét példákat gyűjtenek a fizetésekről, mert a 2017-ben elfogadott és hatályba léptetett 153. számú bértörvény számos diszkriminációt gerjesztett a tanügyben. Máris befutott hozzájuk néhány konkrét példa: Hora Cătălin, a szakszervezet megyei alelnöke elmondta, hogy egy fél normával dolgozó tanerő decemberen 693 lej nettó fizetést kapott, januárban pedig 459 lej lett a nettó fizetése. Egy negyed normával dolgozó alkalmazott decemberben 383, januárban 55 lej nettó fizetést vett kézhez, míg egy hetente öt órát oktató tanár decemberben 520 lejt, de januárban már csak 283 lejt kapott. Ţenţ a továbbiakban kiemelte: előállt olyan eset, hogy két ugyanolyan képzettségű és szakmai előmenetelű, ugyanolyan fokozattal rendelkező tanár közül annak, aki régebb óta dolgozik a tanügyben, kevesebb a fizetése, mint társának, akinek nincs annyi régisége, csak esetében később történt meg a fizetés újra besorolása. Ennek a helyzetnek az orvoslására módosítani kellene a 153. számú törvényt, szögezi le a FSLI a Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszternek címzett beadványában, melynek szövegét a sajtó munkatársai is megkapták a váradi sajtótájékoztató helyszínén.

Aberráció

Az említett dokumentumban is szerepel, és Ţenţ is kiemelte azt, hogy mivel megemelték a minimálbért, de szinte minden adót a fizetésekre terheltek rá, ezért a fél normával alkalmazott tanügyi dolgozók mintegy 200 lejjel kevesebb nettó fizetést kapnak, akik pedig negyed normával dolgoznak, nem hogy pénzt nem kapnak az elvégzett munka után, de még nekik kell mintegy 54 lejt fizetniük azért, hogy kiegyenlítsék adókötelezettségüket. „Értjük mi, hogy a munkaügyi minisztérium azt akarja, hogy ezeket a munkahelyeket kiegészítsék egész normás állásokká, de vannak a gyakorlatban olyan esetek, amikor ez lehetetlen” – hívta fel a figyelmet Ţenţ, példaként említve azokat a falusi iskolákat, ahol kevés gyerek tanul, és nem lehet egész normával alkalmazni például takarítónőt.

Juttatások

A tanügyi szakszervezet azt is sérelmezi, hogy továbbra sincs rendezve a tanügyben a juttatások rendszere. Ugyanis, mint Ţenţ elárulta, a szakszervezet megegyezett a minisztériummal a juttatások szabályzatáról, erre a kormány egy olyan szabályzattal állt elő, „ami köszönő viszonyban sincs azzal, amiről korábban megegyeztünk” – fogalmazott, majd hozzátette: „Azt akarjuk, hogy egységes törvénykezés legyen ebben a kérdésben, és normális kritériumok – régiség, képzettség stb. – alapján állapítsák meg a juttatásokat” – szögezte le Ţenţ, akinek elmondása szerint kaotikus helyzetet teremt az, hogy egyeseknek a 153. számú törvény alapján, másoknak pedig koefficiensek alapján állapítják meg a juttatásokat.

Az állások befagyasztása

Az is problémát jelent, hogy a tanintézmények a be nem töltött állásokra nem vehetnek fel senki ebben az évben, ami oda vezethet, hogy ha például felmond egy iskola pénzügyi adminisztrátora, akkor az iskola dolgozói nem kaphatják meg a fizetésüket, mert nem lesz ki aláírja a fizetési megbízásokat. „A kormány bodicsekkeli a tanintézményeket, mint a jéghokiban, amikor az egyik odaszorítja a másik hokist a palánkhoz, az meg nem tud tovább menni, hiába van nála a pakk” – érzékeltette sporthasonlattal a helyzetet Ioan Ţenţ. Mint mondta, ennek a patthelyzetnek a feloldására új törvényt kell hozni.

Fejkvóta

További probléma az is, ahogy a tanintézmények költségeinek fejkvóta alapján történő meghatározására nem alulról felfelé, azaz a tanintézmények szintjén, hanem felülről lefelé, a Tanügyminisztériumban történik, pedig, mint Ţenţ kifejtette, ez a rendszer csak akkor működik, ha minden tanintézmény maga számolja ki a költségeit a gyereklétszám alapján, elvégre például egy művészeti iskolának nagyobbak az oktatási költségei egy általános iskolánál még akkor is, ha kevesebb a művészeti iskolában a gyereklétszám. Ehelyett a szaktárca határozza meg a tanintézmények költségeit úgy, hogy a tanügyi költségvetést elosztja az országos tanulólétszámmal, és az így kapott összeg a fejkvóta, amit minden tanintézmény esetében egyformán kell alkalmazni.

Nyugdíjazás

A szakszervezet azt is kéri, hogy a munkaügyi minisztérium ne csökkentse azoknak a tanerőknek a nyugdíját, akik a nyugdíjkorhatár előtt maximum három évvel kérik nyugdíjazásukat. Ezt a kérést egyrészt azért tartják indokoltnak, mert nagyságrendben annyian kérik az előnyugdíjazásukat, mint ahányan a nyugdíjkorhatár betöltése után kérvényezik azt, hogy tovább taníthassanak, tehát a kormány számára ez az intézkedés nem járna többletkiadással. Másrészt pedig általában azok a tanerők kérik az előnyugdíjazásukat, akiknek testi, szellemi képességei ezt indokolttá is teszik, ezért semmi sem indokolja azt, hogy ezeket a kevesebb nyugdíj kilátásával riogatva tartsák a tanügyi rendszerben. Elhangzott, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint előnyugdíjazás esetén a nyugdíj havi 0,75 százalékkal kevesebb a standard nyugdíjnál, vagyis ha valaki egy évvel a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, kilenc százalékkal kevesebb nyugdíjat kap, ami három év esetén már 27 százalékos csökkenés. Végezetül Ţenţ bejelentette, hogy amennyiben két héten belül nem kezdődnek tárgyalások a munkaügyi minisztériummal, akkor a szakszervezet tiltakozó akciókat fog szervezni.

Pap István



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .