Néprajzi Nyári Egyetem színhelye volt Székelyhíd

A Romániából, Magyarországról és Ukrajnából érkezett egyetemisták először az érmelléki várossal ismerkedtek a polgármester, Béres Csaba kalauzolásában. 19-én Szilágyi Ferenc érmihályfalvi, majd Barta Enikő székelyhídi tanár ismertette az Érmellék földrajzát és történelmét, majd Pataky Emőke, a Debreceni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa tartott előadást Az öregkert dűlőiben tegnap és ma címmel. A résztvevők délután az Érmellék népi építészeti emlékeit tanulmányozták egy körút keretében. A szerdai napon kézműves-foglalkozások, valamint Kéri Gáspár gálospetri tájházának tanulmányozása volt a program.

Csütörtökön a tájház leltározásán kívül Érolaszival és Érköbölkúttal ismerkedhettek meg a résztvevők. A pénteki nap során Pál István, a magyarországi Tájházszövetség képviselője tartott előadást, majd az érmelléki múzeumok látogatására is sor került, a határ mindkét oldalán: Létavértesen, Álmosdon, Érsemjénben és Érmihályfalván is jártak az egyetemisták.

A hagyományok iránt

A szombati nap is gazdag programkínálatot biztosított, hiszen Bánházi Emőke Csillának, a BBTE doktoranduszának Margittáról és Szilágyi Leventének, a szatmárnémeti múzeum munkatársának szellemi határokról szóló előadásai mellett a nádtetőkkel és a gyékényfonással is meg lehetett ismerkedni, és a Székelyhíd alatt húzódó barlangrendszer feltárására is sor került. A táborban körülbelül fele-fele arányban vettek részt néprajz és egyéb szakos egyetemisták, hiszen mint a főszervező Zsigmond József KMDSZ-elnök elmondta, a rendezvénynek hármas célja van: a néprajzos diákok számára gyakorlati ismeretek nyújtása, a nem néprajzos diákokban az érdeklődés felkeltése a néprajzi hagyományok iránt, valamint Erdély különböző régiónak a bemutatása és kapcsolatháló kialakítása.

Cservid Levente